+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 29. kedd, 12:23
Ha Angela Merkel lezárja a határokat 2015-ben, bevándorlók százezrei ragadtak volna a Keletiben, szóval Orbán inkább mondjon köszönetet neki kritizálás helyett, érvelt a leköszönő bizottsági elnök.

Interjút adott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a Frankfurter Rundschau német lapnak, melyben beszélt a 2015-ben az Európát megrázó migrációs válságról, a populizmusról, a brexitről és az EU előtt álló kihívásokról. Juncker többek között kifejtette: szerinte Merkel négy éve jól kezelte a menekülthullámot.

 

Ha nincs Merkel, a migránsok Budapesten ragadnak?

 

„Semmi problémám azzal, ahogyan Angela Merkel kezelte a migrációs válságot. Nem nyitotta meg a határokat, ezt újra és újra ki kell emelni. Ellenben le sem zárta őket, ez a fontos különbség” – fejtette ki a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint Merkel azzal követett volna el nagy hibát, ha lezárja a határokat, ezzel óriási terhet róva Ausztriára és Magyarországra.

 

„Akkor emberek százezrei ragadtak volna az Alpokban és a budapesti vasútállomáson. Merkel asszony kritizálása helyett Orbánnak inkább köszönetet kéne mondania neki”

 

– fejtegette Juncker. (Merkel akkori döntéséről egyébként nemrég készített dokumentumfilmet az egyik német köztévé, a magyar diplomácia rendesen ki is akadt rajta.)

 

A bizottsági elnök fenti kijelentésére Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára már reagált is Twitteren. „Komolyan? Merkel senkivel nem konzultált. Olyan döntéseket hozott, melyekre nem lett volna jogosult, ennek következményeitől pedig még mindig szenvedünk. Mégis miért kéne hálásnak lennünk? A többszázezer bevándorlóért, akik nem akarnak integrálódni, sem hazamenni?” – fakadt ki az államtitkár a közösségi oldalon. 

 

Juncker hamarabb lép le, mint a britek

 

Juncker szerint jó hír, hogy a populisták nem tudtak áttörni az idei EP-választásokon, habár még mindig sokan ülnek az Európai Parlamentben. Ennek egyik oka, hogy az európai ügyek olyan komplikálttá váltak, hogy könnyű az EU-t és a Bizottságot megtenni bűnbaknak. „Ráadásul sokan a hagyományos pártcsaládokban is úgy beszélnek, ahogyan a populisták” – ecsetelte.

 

„Ennek véget kell vetni: nekünk nem a populisták után kell rohannunk, hanem az útjukba kell állnunk.”

 

A bizottsági elnök szerint egyébként ő hamarabb távozik az Európai Bizottság éléről, mint a britek fognak az EU-bül: az új, Ursula von der Leyen-vezette bizottság december elején kezd majd munkához, míg a britek épp most kaptak egy újabb halasztást a brexitre január 31-es céldátummal. „Brüsszelt hamarabb elhagyom, mint Nagy-Britannia fogja az EU-t. De fogalmazzunk világosan: az Egyesült Királysággal ellentétben én Európát sosem fogom teljesen elhagyni” – fogalmazott a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint hibát követett el azzal, hogy David Cameron kérésének megfelelve nem avatkozott bele a brexit-népszavazás kampányába az Egyesült Királyságban. „Persze nem tudom, hogy az segített volna-e” – tette hozzá.

 

Macron spontánabb, mint Merkel, de ez nem feltétlenül jó

 

Egyébként Juncker rossz ötletnek tartotta, hogy a francia vétó miatt Albániával és Észak-Macedóniával nem indulhattak meg az uniós csatlakozási tárgyalások, hiszen „a nyugat-balkáni országoknak európai perspektívára van szükségük”, ezek nélkül pedig a ‘90-es évek borzasztó eseményei ismétlődhetnek meg. „Észak-Macedónia és Albánia készen állnak a csatlakozásra. Mindent megtettek, amit vártunk tőlünk... Észak-Macedónia még a nevét is megváltoztatta”. Viszont Juncker szerint

 

„ha az EU-t folyton azzal támadják, hogy megszegi az ígéreteit, akkor ne is csodálkozzunk, ha nem is vesznek minket komolyan”

 

– szúrt oda kicsit a vétózó franciáknak Juncker, aki szerint egyébként Emmanuel Macron francia elnök spontánabb és könnyebben hoz döntéseket, „de ez nem feltétlenül és nem mindig vezet jobb eredményhez”. Ehhez képest szerinte Angela Merkel mindig mindent végiggondol, és tudományos módon közelít meg egyes kérdéseket.

 

BORÍTÓKÉP: Fred Marvaux / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás