+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 23. szerda, 16:52
Mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másképp csinálni? Szükségszerű volt-e a 2010-es rendszerváltás? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? És jó-e, hogy meghaladtuk? Egyáltalán tényleg elrontottunk bármit is, nem inkább sikertörténetként kéne-e tekinteni 1989/1990-re? Vitasorozat indul az Azonnalin a rendszerváltás időszakáról!

Nem volt zökkenőmentes az 1989/1990-es rendszerváltást követő idő sem. Persze a szabadság már csak ilyen, zökkenőkkel jár. 2010-ben ezt a rendszert leváltotta egy másik, azaz most már történelmi távlatból kérdezhetünk vissza az 1989/1990-es rendszerváltozásra.

 

Idén harminc éve omlott le a berlini fal, ma harminc éve, hogy kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot, és jövőre lesz harminc éve, hogy Magyarországon – gyakorlatilag történelmében először – teljesen szabad választásokat lehetett tartani.

 

Magyarországon azóta lezajlott egy újabb rendszerváltás is, amely a liberális helyett illiberális demokráciát céloz meg

 

– de tény: a mai szabadság foka is nagyobb, mint a harminc évvel ezelőtt megbukott rendszerben bármikor is volt és lehetett.

 

Mégis sokan, sokféleképpen kritizálják a harminc évvel ezelőtt történteket és az akkor született, 2010-ben leváltott rendszert. Egyesek szerint az akkori hibák miatt volt szükség a 2010-es rendszerváltásra. Mások viszont az 1989-ben megszületett rendszert azért bírálják, mert éppen hogy lehetővé tette a 2010-ben bekövetkezett újabb rendszerváltást. Szintén másoknak 1989 egyszerűen fiatalságukat, reményeiket, vágyaikat jelentik, amelyekre akkor is pozitívan emlékeznek vissza, ha ma már vágyaik is velük együtt őszültek meg.

 

Az Azonnali az 1989/1990-es rendszerváltás harmincadik évfordulójára – nem mellékesen persze a 2010-es rendszerváltás tízéves évfordulójára is – több szerzőt is felkért arra, hogy saját emlékeik, élményeik, akkori céljaik és mai tudásuk alapján elemezzék az elmúlt harminc évet, és különösen a harminc évvel ezelőtti rendszerváltást.

 

Mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másképp csinálni? A 2010-es rendszerváltás szükségszerű korrekció vagy nem szándékolt, nem tervezett rendszerhiba volt?

 

Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? És jó-e, hogy meghaladtuk? Vagy a szlovénok példája éppen azt mutatja: nem kellett volna mindent kiönteni a fürdővízzel? Esetleg inkább a baltiak példája a jobb, ahol a miénknél is radikálisabb volt a szakítás? Egyáltalán tényleg elrontottunk bármit is, nem inkább sikertörténetként kéne-e tekinteni 1989/1990-re?

 

Arra kértük a felkért szerzőket, hogy mint az 1989/1990-es rendszerváltást személyesen is megélő, bizonyos értelemben alakító emberek egy írásban osszák meg az Azonnali olvasóival akkori emlékeiket, céljaikat. Nem oral history-t akartunk, de nem is világmagyarázatot. Azt tudjuk, hogy utólag mindenki okosabb. Mi arra voltunk kíváncsiak, mit vártak egyesek 1990-ben, miben csalódtak már akkor, és mennyiben látják szükségszerűnek az akkor született rendszer húsz évvel későbbi bukását, leváltását.

 

Az Azonnali arra törekszik, hogy mindenféle véleménynek teret adjon. Az ítéletalkotást mi szeretjük a szerzőinkre és olvasóinkra bízni.

 

A szerzőktől is ezért azt kértük csupán, hogy érdekes és olvasmányos cikket küldjenek – és ne zavarja őket, ha a sorozatban olyanok is lesznek, akikkel nem egy ideológiai platformon állnak. Ahogy az olvasóktól is hasonlót kérünk az október 24-én induló sorozat kapcsán.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás