+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. október 23. szerda, 20:38
Október 23-ai beszédében Orbán a kommunizmus utáni kivételes tartásról, és arról az időről értekezett, amikor Európa még a valóban szabad nemzetek hazája volt.

Csak addig van haza, amíg a hazafiak többen vannak, mint az idegen zsoldban állók – erről is beszélt Orbán Viktor az 1956-os forradalom kitörésének alkalmából a Zeneakadémián rendezett ünnepségen.

 

A kormányfő az elmúlt évekkel ellentétben nem a nagy nyilvánosság előtt, szimpatizánsai körében tartotta beszédét, hanem zárt körben, ahol a jelenlévők között egyébként – mint a felkonferálásból kiderült – diplomaták is voltak.

 

A kormányzati kommunikáció a nyilvános tömegrendezvény elmaradását azzal indokolta: a brexit körüli történések miatt arra is volt esély, az október 23-ai ünnepet a miniszterelnöknek külföldön kell töltenie.

 

Hazafiak és idegen zsoldban állók

 

A miniszterelnök felidézte: a forradalom előestéjén az Erkel Színházban egy fiatal zongorista, Cziffra György játszotta Bartók egyik darabját, úgy, hogy előtte a kommunisták korábban szétverték a kezét, majd egy bányában három évig törették vele a követ, vagyis újra meg kellett tanulnia zongorázni. Aki azon az estén ott volt, tudta, mit lát: nem csak egy koncertet, hanem egy fiatal művész feltámadását – mondta a kormányfő, majd azzal folytatta: a műértő közönség fellelkesülve tódult a koncertteremből az utcára, és amerre járt, letépett a falakról minden kommunista gyalázatot.

 

Úgy vélte, ha ’56 hőseire gondolunk, először fiatalokat látunk magunk előtt, akik mindent elsöprő bátorsággal ragadtak fegyvert helytartóik ellen, mert érezték, ha folytatódik a szovjet világ, a magyar életből semmi sem marad, ezer év története foszlik semmivé, mindent elvisz a vörös iszap.

 

„Fegyvert fogtak annak az embernek az elszántságával, akit kiszorították a szakadék szélére, és nincs hova hátrálnia” – mondta.

 

A miniszterelnök szerint „a villámcsapás fényességével hasított a magyarok elméjébe”, hogy nekünk magyaroknak csak ez az egy hazánk van, nincs másik, a mi álmaink csak itt születhetnek meg, és csak itt hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk. Márait idézve azt is mondta: a haza mi vagyunk, szőrőstül-bőröstül, tesi és lelki mivoltunkban. Törvénynek nevezte azt is, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, amíg van, aki áldozatot hozzon érte. Hozzátette:

 

„haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak, és addig, amíg a hazafiak többen vannak, mint az idegen zsoldban állók.”

 

Úgy vélte, a hitványság mindig összeadódik, a kérdés csak az, a hazafiak hajlandóak-e összeadódni. Ám a magyarok 1956 októberében összeadódtak és csodát is tettek: „soha nem látott magasságokba emelkedtünk”. Ezért viszont nagy árat fizettünk: háromezer halott volt a harcok alatt, 228 kivégzett, húszezer bebörtönzött és 170 ezer menekült.

 

Szabadság, függetlenség, keresztény testvériség, Európa

 

A miniszterelnök meglátása szerint 1956 október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni, „mi akkori magyar, vagyis európai életformát akartunk, független Magyarországot”. Szerinte akkor még Európával se volt ellentmondás ebben, hiszen akkor még Európa valóban a szabad nemzetek hazája volt. Ahogy egyetlen város, ház sem maradhat meg, ami meghasonlik önmagával, úgy sem Európa, sem Magyarország sem maradhat meg, ha önmaga, saját múltja és ősei ellen fordul,

 

„ha szakít a szabadság, függetlenség és a keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött tiszteletreméltó életformával, ami Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette”.

 

Hálával tartozunk elődeinkek, hogy a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok során forrhatott ki, amely minden fogyatékosságunkkal együtt nagyszerű és lovagias néppé tett bennünket.

 

Orbán szerint „mi” nem vagyunk kisszerűek a kommunizmus után sem

 

Bár a kormányfő szerint a magyar politikai szónoklatok legelcsépeltebb szóképe a történelmi lecke, de ritkán gondolkodunk el azon, miről is beszélünk ilyenkor. Pedig ezek nem elméletiek, hanem nagyon is gyakorlatiasak, és vizsgákat is feltételeznek, hiszen a történelem folytonos kihívás, alkalmassági teszt, és a válaszokon múlik egy-egy nép sorsa, egy-egy nemzet jövője. Ezeken a vizsgákon meg is lehet bukni: van, akit visszaminősítenek és pótvizsgázhat, van, aki végleg kihullik a történelemből, más pedig felsőbb osztályba léphet.

 

Szerinte könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy szabad, független hazánk, de azt nem ajándékba kaptuk, vagy nem sétalovagláson szereztük. Hány nép létezett? – tette fel a kérdést Orbán, aki szerint biztosan több ezer, de csak kétszáznak sikerült hazát teremtenie, köztük a magyaroknak. Elmondta,

 

a kommunizmus rideg valósága felőrli lassan az emberi méltóságot, ezért kisszerűség szokott maradni utána, de mi ez alól is kivételek vagyunk, mi megőriztük tartásunkat,

 

mert ha titokban is, de volt mire és kikre büszkének lenni. Ránk az ’56-osok nem az emberi gyengeséget, hanem a bátorság és hősiesség nagyságát hagyták örökül. A miniszterelnök szerint bár a mai fiatalok nem éltek a forradalom alatt, de a mai pesti srácok és lányok ha kellene, ugyanolyan fényesen helytállnának, mint nagyszüleik.

 

Végül Orbán arra is kitért, a tengerész tudja, hogy akkor kormányozhat a kikötőbe, ha nemcsak a vizet kémleli, de a csillagokra is figyel.

 

Mi ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy ne a tűnékenyre, hanem a maradandóra tekintsünk, istenre, hazára, családra.

 

Orbán szerint ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot, „mert elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad” – idézte az általa az ünnep alkalmából a Facebookra is kiposztolt Wass Albert-verset Orbán.

 

„Gloria victis, dicsőség a hősöknek!” – zárta beszédét a miniszterelnök, akit nagy tapssal jutalmazott a közönség.

 

Nem volt teltház

 

Érdekesség, hogy bár a Zeneakadémia terme néhány száz fő befogadására alkalmas, az nem telt meg teljesen Orbán Viktor beszédére.

 

A miniszterelnök stábja ezúttal is gondoskodott arról, hogy Orbán Viktort a szabadságért vívott forradalom ünnepén se lehessen kérdezni. Miután az újságírókat átengedték a biztonsági ellenőrzésen, egy ideig egy kávézónál kellett várniuk, utána mehettek be a koncertterembe, ahol a hátsó két sorba ülhettek, majd a beszéd és egy zeneszám meghallgatása után el kellett rögtön hagyniuk az épületet, vagyis az eseményről szóló tudósítás megírására sem biztosítottak helyszínt.

 

FOTÓ: Kormány

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás