+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 23. szerda, 18:50
Ezúttal „a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel” a Magyar Közösség Pártja borította a terveket, szélesebb együttműködést követelnek.

Bár a múlt héten a két legnagyobb szlovákiai magyar párt, a Bugár Béla-féle, a szlovák kormánykoalícióban bent lévő Híd és a Menyhárt József-féle orbánista, parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) még abban egyeztek meg, hogy közös választási pártot hoznak létre a jövő februárban esedékes szlovák parlamenti választások előtt, az MKP keddi ülésén úgy döntött,

 

kihátrál az eddig körvonalazódó együttműködésből, és szélesebb, ötpárti egyeztetéseket javasol majd.

 

Megváltozott a politikai helyzet

 

Az eredeti terv szerint ugyanis a választási párt három szervezetből állt volna: a Hídból, az MKP-ból és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségből (MKDSZ). Az általuk létrehozott választási párt a Régiók Pártja Híd MKP nevet kapta volna, az új választási párt pedig közös kampánystábbal és választási programmal dolgozott volna, és nézetkülönbségeik ellenére a parlamentbe jutás után is közös frakciót hoztak volna létre. Ráadásul mivel nem koalícióról, hanem közös pártról lett volna szó, a szervezetnek elég lett volna az 5 százalékos bejutási küszöböt megugrania, és nem lett volna szükség 7 százalékot gyűjtenie.

 

Ezt a tervet borította szerdán az MKP. A párt sajtótitkára, Králik Róbert szerda reggel az Új Szóval tudatta, hogy „a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel” nem fogadták el a Híddal és az MKDSZ-szel való választási párt létrehozását, ehelyett a párt az eddiginél szélesebb, ötpárti egyeztetést javasol. Menyhárt József MKP-vezér a Paraméter.sk-nak adott interjújában a párt döntését azzal indokolta, hogy kedden a szlovák belügy hivatalosan is bejegyezte az Összefogás nevű, szintén magyar mozgalmat,

 

„így az most már teljes értékű politikai erőként kapcsolódhat be a folyamatokba”.

 

Ezzel tehát Menyhárt azt próbálhatja elérni, hogy az MKP-n, a Hídon és az MKDSZ-en felül a másik két magyar szervezetet, a fentebb említett Összefogás pártot és a Magyar Fórumot is vegyék be a tárgyalásokba. Kérdés azonban, hogy ezt Bugárék elfogadják-e.

 

Mindenképp össze kell fogni, de hogyan?

 

Bugár a döntésről az Új Szó szerint elmondta, nem tudja annak pontos okát, mindenesetre ezzel az MKP „történelmi lehetőséget szalasztott el”. Hozzátette: a jövőben tárgyalni fog más kisebbségeket képviselő és a harmadik szektor szervezeteivel is.

 

„Most, amikor a szlovákiai magyarságot megszólítani kívánó szubjektumok osztódással szaporodnak, felkínáltuk a legésszerűbb és leghatékonyabb megoldást,

 

és ami a legfontosabb, a formálódó egységből, illetve az erről szóló tárgyalásokból senkit sem kívántunk kizárni” – fogalmazott a Híd közleményében, arról viszont nem ejtettek szót, hogy tárgyalásba kezdenek-e az Összefogással és a Magyar Fórummal.

 

Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke üdvözölte az MKP döntését, és remélte, hogy a két párt mihamarabb megegyezik az együttműködésről. Hozzátette, reméli, mihamarabb tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, hogy „tisztességes magyar alternatívát” kínáljanak fel a magyar választóknak.

 

Egyébként mind Menyhártékra, mind Bugárékra komoly nyomás nehezedik, hogy fogjanak össze a 2020-as választásokra: 2016-ban még a Híd 6,5 százalékot szerzett, ezzel kiejtette a 4 százalékot kapó MKP-t. Ezután a Híd Robert Fico Smer-pártjával lépett koalícióra, ám ez sokat ártott népszerűségének, Bugárék az idei EP-választáson csupán 2,6 százalékot kaptak, az MKP pedig éppen kiesett 4,96 százalékkal az Európai Parlamentből.

 

Vagyis ha már májusban is összefogtak volna a magyar pártok, jó eséllyel lenne szlovákiai magyar képviselet az EP-ben.

 

Az AKO legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Híd-Most 3,9, az MKP pedig 3,1 százaléknyi szavazatot szerezne a választáson, ezért is racionális döntés lehet egy szélesebb spektrumú összefogás létrehozása a jövő évi választásokra.

 

BORÍTÓKÉP: Bugár Béla (balra) és Menyhárt József (jobbra) / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás