+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Hódít a kommunista nosztalgia a negyven év fölötti csehek között: a Post Bellum cseh civil szervezet kedden megjelentetett közvélemény-kutatása szerint a középkorú, vagy annál idősebb csehek csaknem negyven százaléka gondolja, hogy a szocialista rendszer idejében jobb volt, és alig több, mint harmaduk tekint pozitív fejleményként a totalitárius rendszernek véget vető bársonyos forradalomra – írja a HlídacíPes cseh hírportál.

 

A bársonyos forradalomról a 40 év fölöttiek 36 százaléka gondolja, hogy az pozitív változást hozott az életébe,

 

míg 17 százalék szerint rosszabb lett az élete a forradalom után. Ugyanakkor minél magasabban iskolázottakat kérdeztek meg a felmérés során, annál pozitívabb volt az 1989. novemberi események megítélése is Csehországban: míg az alapfokú oktatást végzettek csupán 22 százaléka tekintett a forradalomra pozitív változásként, és 24 százalékuk negatívként, addig a középiskolát végzettek már 47 százaléka volt jó véleménnyel, és csupán 13 százalék rossz véleménnyel a harminc évvel ezelőtti eseményekről. A felsőoktatást végzettek körében már még egyértelműbb, 57 százalékos a bársonyos forradalom támogatottsága, míg csupán 9 százalékuk vélekedett arról negatívan.

 

A szocializmus megítélésére is rákérdeztek a 40 éves kor fölötti csehek körében, ahol az a meglepő eredmény született, hogy a csehek 38 százaléka részben, vagy egészben egyetértett azzal az állítással, hogy a szocialista rendszer alatt jobb volt, míg 45 százalékuk részben, vagy egyáltalán nem támogatta ezt. Ahogy az előző felmérésnél, itt is nagy szerepet játszott az iskolázottság, ugyanis

 

a csak általános iskolát végzettek 52 százaléka látta jobbnak az előző rendszert,

 

míg ezzel csupán 32 százalékuk ellenkezett valamilyen szinten. A középiskolát végzett, 40 év fölötti csehek körében már csak 31 százalék az előző rendszert támogatók aránya, míg a felsőoktatásban ez az arány 16 százalékra csökken – sőt, utóbbi csoportokban már rendre 52, illetve 75 százalék gondolja úgy, hogy a szocialista rezsim alatt nem volt jobb dolga a cseheknek.

 

A szocialista rendszert támogatók között arra is rákérdeztek, hogy mégis miért gondolják, hogy az előző rendszer volt a jobb. Nem meglepő módon az első helyen a „mindenkinek volt munkája”-érvelés zárt, ezt a nagyobb szociális biztonság követte, de a dobogóra még az az állítás is felfért, miszerint az előző rendszerben az emberek kedvesebbek, illedelmesebbek voltak. Arra a kérdésre viszont, hogy mi is volt a szocialista rendszer legnagyobb bűne, 41 százalék egyáltalán nem tudott válaszolni. Azok közül, akik tudtak, a rezsimmel egyet nem értők üldözését jelölték meg, ezt a kivégzések és a koncepciós perek követték.

 

A megkérdezettek 7 százaléka szerint viszont a kommunizmusnak nem voltak bűnei.

 

Magát a bársonyos forradalmat viszont csupán a csehek 28 százaléka ünnepli majd meg, 72 százalékuk nem. Valamivel többen, 31 százaléknyian ünneplik majd a rendszerváltást a fiatalok (39 év alattiak) között, míg a 40 év felettiek csupán 26 százaléka teszi ezt majd meg. A legtöbben, 39 százaléknyian az egyetemet végzettek közül ünneplik a forradalmat, míg a legkevesebben, 19 százaléknyian az általános iskolát végzettek közül.

 

BORÍTÓKÉP: Václav Havel a bársonyos forradalom áldozataira emlékezik / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás