+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Hódít a kommunista nosztalgia a negyven év fölötti csehek között: a Post Bellum cseh civil szervezet kedden megjelentetett közvélemény-kutatása szerint a középkorú, vagy annál idősebb csehek csaknem negyven százaléka gondolja, hogy a szocialista rendszer idejében jobb volt, és alig több, mint harmaduk tekint pozitív fejleményként a totalitárius rendszernek véget vető bársonyos forradalomra – írja a HlídacíPes cseh hírportál.

 

A bársonyos forradalomról a 40 év fölöttiek 36 százaléka gondolja, hogy az pozitív változást hozott az életébe,

 

míg 17 százalék szerint rosszabb lett az élete a forradalom után. Ugyanakkor minél magasabban iskolázottakat kérdeztek meg a felmérés során, annál pozitívabb volt az 1989. novemberi események megítélése is Csehországban: míg az alapfokú oktatást végzettek csupán 22 százaléka tekintett a forradalomra pozitív változásként, és 24 százalékuk negatívként, addig a középiskolát végzettek már 47 százaléka volt jó véleménnyel, és csupán 13 százalék rossz véleménnyel a harminc évvel ezelőtti eseményekről. A felsőoktatást végzettek körében már még egyértelműbb, 57 százalékos a bársonyos forradalom támogatottsága, míg csupán 9 százalékuk vélekedett arról negatívan.

 

A szocializmus megítélésére is rákérdeztek a 40 éves kor fölötti csehek körében, ahol az a meglepő eredmény született, hogy a csehek 38 százaléka részben, vagy egészben egyetértett azzal az állítással, hogy a szocialista rendszer alatt jobb volt, míg 45 százalékuk részben, vagy egyáltalán nem támogatta ezt. Ahogy az előző felmérésnél, itt is nagy szerepet játszott az iskolázottság, ugyanis

 

a csak általános iskolát végzettek 52 százaléka látta jobbnak az előző rendszert,

 

míg ezzel csupán 32 százalékuk ellenkezett valamilyen szinten. A középiskolát végzett, 40 év fölötti csehek körében már csak 31 százalék az előző rendszert támogatók aránya, míg a felsőoktatásban ez az arány 16 százalékra csökken – sőt, utóbbi csoportokban már rendre 52, illetve 75 százalék gondolja úgy, hogy a szocialista rezsim alatt nem volt jobb dolga a cseheknek.

 

A szocialista rendszert támogatók között arra is rákérdeztek, hogy mégis miért gondolják, hogy az előző rendszer volt a jobb. Nem meglepő módon az első helyen a „mindenkinek volt munkája”-érvelés zárt, ezt a nagyobb szociális biztonság követte, de a dobogóra még az az állítás is felfért, miszerint az előző rendszerben az emberek kedvesebbek, illedelmesebbek voltak. Arra a kérdésre viszont, hogy mi is volt a szocialista rendszer legnagyobb bűne, 41 százalék egyáltalán nem tudott válaszolni. Azok közül, akik tudtak, a rezsimmel egyet nem értők üldözését jelölték meg, ezt a kivégzések és a koncepciós perek követték.

 

A megkérdezettek 7 százaléka szerint viszont a kommunizmusnak nem voltak bűnei.

 

Magát a bársonyos forradalmat viszont csupán a csehek 28 százaléka ünnepli majd meg, 72 százalékuk nem. Valamivel többen, 31 százaléknyian ünneplik majd a rendszerváltást a fiatalok (39 év alattiak) között, míg a 40 év felettiek csupán 26 százaléka teszi ezt majd meg. A legtöbben, 39 százaléknyian az egyetemet végzettek közül ünneplik a forradalmat, míg a legkevesebben, 19 százaléknyian az általános iskolát végzettek közül.

 

BORÍTÓKÉP: Václav Havel a bársonyos forradalom áldozataira emlékezik / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás