+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. október 22. kedd, 16:40
Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

Az önkormányzati választás érzelmileg mindenképp ellenzéki sikert hozott. A választások óta eltelt időszakban már több kerekasztal-beszélgetést tartottak, ahol a szakértők az eredmények tükrében elemezték a kialakult helyzetet, hiszen az ellenzéki térfélen mindenki arra kíváncsi, hogyan tudnának majd profitálni a 2022-es parlamenti választáson is a mostani sikerekből. A CEU-n a Political Capital és a CEU politológusai mondták el, érdemes-e előre örülni, és kell-e attól tartani, hogy a Fidesz-kormány kivérezteti az ellenzéki vezetésűvé vált városokat.

 

Jól szerepelt a Fidesz, de ez sem volt elég

 

A Fidesz úgy vesztett el több kerületet és megyei jogú várost, hogy a korrigált számok tekintetében országosan és néhol helyben is több szavazatot kapott, mint az egy évvel ezelőtti országgyűlési választásokon

 

– mondta László Róbert, a Political Capital elemzője. Ez egyrészt a választás önkormányzati jellegének köszönhető, illetve annak, hogy a választókerületek az önkormányzati választási rendszerben másképpen épülnek fel. A politológus által „közös nevezőre” hozott választókörzetekből (a szavazókörzeteket városok, kerületek szerint csoportosította ugyanis) pedig az olvasható ki, hogy a Fidesz a városokban stagnált, az ellenzék pedig részben az összefogás, részben pedig a hiteles, jó jelöltállítás következtében minimálisan növelte szavazóinak számát.

 

Ezenkívül a politológus rámutatott, hogy az ellenzék által megnyert városok között volt hét olyan város, ahol a Fidesz polgármesterjelöltjei több szavazatot szereztek, mint 2014-ben, azonban alulmaradtak az ellenzékkel szemben. Ilyen például Miskolc, ahol Alakszai Zoltán közel ezer szavazattal szerzett többet Kriza Ákos 2014-es eredményénél, azonban az ellenzéki összefogás miatt végül Veres Pál került ki győztesen. Vagy például Eger, ahol nem csak közel kétezer szavazattal kapott többet idén a fideszes Habis László, mint 2014-ben, még 5,5 százalékponttal több szavazatot is szerzett, azonban alulmaradt az ellenzék által közösen jelölt Mirkóczki Ádámmal szemben.

 

Budapesten hasonlóan szerepelt az ellenzék a tavalyi országgyűlési választáson, mint most, ha a szavazókörzeteket kerületenként csoportosítjuk, és figyelmen kívül hagyjuk az úgynevezett gerrymanderinget, azaz az országgyűlési választási rendszerébe iktatott választókörzet-manipulációt – fejtegette László. 2018-ban az összefogás hiánya miatt a 18 választókörzetből csak 12 lett ellenzéki, de a maradék 6 körzet is nyerhető lett volna, ha az LMP vagy a Momentum is beáll a baloldali összefogásba.

 

Megvan a recept 2022-re?

 

Az összefogásról elmondta, hogy ezzel nincs meg a csodafegyver 2022-re, hiszen az önkormányzati választásokat tekintve könnyebb volt az ellenzéki együttműködés létrehozása, mert országosan így egyik párt sem nőtt a többi fölé, de az országgyűlési választásnál nagy kérdés, hogy ki lesz a vezető párt és ki adhatja majd miniszterelnök-jelöltet. Tóka Gábor, a CEU politológusprofesszora elmondta, hogy tartalom nélkül az összefogás nem sokat ér, viszont az ellenzék most egy hiteles, a választók számára vonzó programot is ajánlott.

 

László Róbert az Azonnali kérdésére elmondta, hogy a mostani választáson is látszott, hogy a negatív kampány hatásos eszköz, és a rendszerváltás óta egyre keményebbek a kampányok, így szerinte a későbbiekben ennél már csak durvábbak jöhetnek. A mostani választáson

 

nem a Borkai-ügyhöz hasonló videók lépték át a vörös vonalat, hanem, hogy immáron a rendőrséget is felhasználták politikai célokra,

 

mondta, utalva VIII. kerületi ellenzéki ajánlóívgate kapcsán indult nyomozásra.

 

László szerint a Fidesz-kormányzat harcias kommunikációja mindenképpen velünk marad annak ellenére, hogy az ellenzéki polgármestereket nem bünteti, és együttműködik velük, hiszen az ellenzék által megnyert települések az ország lakosságának közel felét adják, így bármilyen büntető jellegű politikával a Fidesz csak magának ártana.

 

Mi lesz az ellenzékkel addig?

 

Tóka Gábor, a CEU politológusa is elmondta, hogy a lélektani előny jelenleg az ellenzéknél van, mivel most már azt érezhetik, hogy Orbán Viktor és a Fidesz nem legyőzhetetlen, így a 2022-es országgyűlési választás sem egy lefutott verseny.

 

Abban László és Tóka is egyetértett, hogy az ellenzék előtt most nagy lehetőség áll: az ellenzéki pártok most nemcsak újraépíthetik magukat, hanem még erősödhetnek is, hiszen nőni fognak a számukra elérhető médiafelületek, több pénzből gazdálkodhatnak majd, illetve a siker miatt nagyobb érdeklődés veszi majd őket körbe.

 

Szerinte az eddigiekhez képest az önkormányzati választás abban hozott újdonságot, hogy a sokszínű ellenzék kommunikációban és szervezetileg is közeledett egymáshoz, így a 2022-es választásokra is valószínűleg a Fidesszel szemben egységes ellenzékként állnak a rajtvonalhoz.

 

Tóka egy, a közönségből érkező kérdésre elmondta, hogy jelenleg az ellenzéki térfélen azon versenyeznek a pártok, hogy melyikük támogatja leginkább az összefogást, illetve ki a legharcosabb a Fidesszel szemben, mert így tudnak egymástól szavazót szerezni. Szerinte annak ellenére, hogy

 

az LMP most jutott a legtöbb képviselői helyhez országszerte, az összefogás nélkül a párt már nem létezik,

 

mert jelenleg nem látni olyan karizmatikus politikust, aki újra tudná építeni a pártot, illetve beágyazottság tekintetében is messze alulmarad a többi párthoz képest.

 

Tóka szerint elképzelhető, hogy 2020-21 között a Fidesz újrarajzolja a választási térképet, hogy az elmúlt választások tapasztalatai alapján magának még kedvezőbb körzeteket alakítson ki. Ezenkívül várható, hogy a Fidesz ugyanebben az időszakban népszavazást vagy nemzeti konzultációt fog tartani, hogy ezzel mozgósíthassa szavazóit és uralja a közbeszédet – mondta a politológus. Szerinte a kettő akár egymás mellett is elfér, viszont arról, hogy milyen ügyet próbál majd így tematizálni a kormánypárt, jelenleg csak spekulálni tudunk.

 

Miben hasonít a magyar, a lengyel és a török helyzet?

 

A magyar önkormányzati választás eredményeinek értelmezése után Maryna Vorotnyuk, a CEU kutatója beszélt a török önkormányzati választásokról, illetve a két választás közötti hasonlóságról. Szerinte ahogy tavasszal Törökországban összedőltek az Erdoğan legyőzhetetlenségéről szóló képzetek, úgy most a magyar választáson is ez történt Orbán Viktorral. Ezenkívül megjegyezte, hogy a két országban hasonlóan kampányoltak a kormánypártok: mindkét helyen nemzetbiztonsági kérdésként keretezték a választásokat, igaz, ez Törökországban volt jobban érzékelhető.

 

Wojciech Sadurski, a Sydney-i Egyetem jogászprofesszora pedig a lengyel politikai helyzetet hasonlította össze a magyarral. A lengyel jogtudós szerint hiába vannak az országok között azonosságok (illiberális demokrácia, populizmus, város-vidék ellentét), az egymás után a második ciklusát megkezdő Kaczyński-féle PiS számára az a kedvező, ha tőle jobbra már nincs politikai erő. Ezzel a lengyel kormányfő válaszút elé érkezett: vagy még inkább jobbra tolódik, és összefog a szélsőjobbal, hogy a konzervatív katolikus szavazóit ne veszítse el, vagy pedig mérsékeltebb irányt vesz, hogy megtartsa az ingadozó, mérsékeltebb szavazóit, viszont az a konzervatív, keresztény szavazótábor lemorzsolásával járhat.

 

Ezzel szemben Orbán Viktor számára az a kedvező, ha van egy nála szélsőségesebb jobboldali ellenzéki párt, mert akkor centrális erőként tudja magát mutatni. Ezért is fájó neki a Jobbik néppártosodása, ezért is az érdeke a Mi Hazánk erősödése, igaz, utóbbit már László Róbert tette hozzá.

 

A kerekasztal-beszélgetésből is látni, hogy ugyan az összefogás egy működőképes technikai megoldás, azonban önmagában nem hoz üdvösséget az ellenzék számára. Ahhoz, hogy az ellenzéki pártok valóban működőképes alternatívát állítsanak a Fidesz kormányzásával szemben, ahhoz meg kell mutatniuk, hogy képesek a rájuk bízott településeket vezetni, illetve lassan el kell kezdeniük építeni a közös programot, mert mit sem ér az összefogás tartalom nélkül.

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás