+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. október 22. kedd, 13:20
Szabadkereskedelmi megállapodást köt hamarosan egymással az oroszok dominálta Eurázsiai Gazdasági Unió és Szerbia. Nem ez a lépés fogja visszafordítani Szerbiát az EU-csatlakozástól, de kifejezetten fájhat a nyugat-balkáni bővítés elleni francia vétó miatt egy helyben toporgó uniónak az orosz térnyerés a térségben.

Szkeptikusan nézi azt az Európai Unió, hogy Szerbia hamarosan szabadkereskedelmi megállapodást köt az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Unióval – tudósít az Euractiv. Az uniós szaklap cikkében idézi Maja Kocijančič uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős szóvivőt, aki arra figyelmeztette kedden Belgrádot, hogy annak „folyamatosan alkalmazkodnia kell” majd a közös uniós kül- és biztonságpolitikához. „Közelről figyeljük a helyzetet, és megbeszéljük ezeket a kereskedelmi és politikai kérdéseket a rendszeres párbeszédeink során” – nyilatkozta az uniós diplomata.

 

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök még a múlt hétvégén érkezett a szerb fővárosba, ahol részt vett Belgrád náci uralom alól való felszabadításának 75. évfordulóján rendezett ünnepségen. Medvegyev kiállt a Koszovóval kapcsolatos, a szerbbel azonos orosz álláspont mellett, részt vett egy katonai parádén is, de a látogatás során született egy jóval komolyabb bejelentés is. Az orosz kormányfő kollégájával, Ana Brnabić szerb miniszterelnökkel bejelentette:

 

Szerbia október 25-én szabadkereskedelmi megállapodást ír majd alá az Eurázsiai Gazdasági Unióval.

 

De mi az az Eurázsiai Gazdasági Unió?

 

Jogos kérdés, hiszen a szervezet négyéves fennállása során még nem hallatott sokat magáról. Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) egy Oroszországból, Belaruszból, Kirgizisztánból, Kazahsztánból és Örményországból álló regionális nemzetközi szervezet, melyet 2015-ben még az EU mintájára hoztak létre főleg orosz kezdeményezésre. A posztszovjet térségben már azelőtt is léteztek – többnyire sikertelennek bizonyuló – különböző regionális együttműködések, mint például a Független Államok Közössége (FÁK), vagy az Eurázsiai Gazdasági Szövetség (EvrAzESZ).

 

Az első életképes együttműködés az orosz-belarusz-kazah vámunió létrehozása volt 2010-ben, ebből sarjadt ki 2015-re az Eurázsiai Gazdasági Unió, melybe különböző befektetésekkel, politikai nyomással és gázáremelések belengetésével beédesgették az akkorra már az EU Keleti Partnerségében résztvevő örményeket, és a politikailag elég instabil kirgizeket is. Az így létrejövő együttműködés a tagok között vámuniót, közös belső piacot, verseny- és energiapolitikát, valamint az állampolgárok számára szabad mozgást és munkavállalást ígért a blokkon belül, ezen intézkedések nagy többsége viszont még igencsak gyermekcipőben jár.

 

És bár az EAEU alapvetően egy zárt, elsősorban az orosz érdekszféra fenntartását célzó együttműködés,

 

újdonságát részben az adja, hogy a szervezet kifelé is köthet szabadkereskedelmi megállapodásokat harmadik országokkal. Ilyen már érvényben van Vietnámmal, vannak tervek Izrael és Szingapúr bevonására is, és a mostani megállapodással ebbe a klubba szállna be Szerbia, amely így egy 180 milliós piachoz férne hozzá szabadon.

 

Szimbolikus, de tragikus

 

A lépés inkább szimbolikus, mintsem kulcsfontosságú: Szerbiának már 2000 óta Oroszországgal, 2008 óta Belarusszal és 2009 óta Kazahsztánnal is van érvényben szabadkereskedelmi megállapodása, így csak az elhanyagolható méretű és jelentőségű kirgizek és örmények maradtak ki mindeddig. Jelenleg Szerbia csaknem 3 milliárd dollár értékű kereskedelmet folytat az Eurázsiai Unió tagországaival, ennek kilenctizedét viszont Oroszországgal. Az EAEU-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások már 2016 óta folytak, most kerülhet majd pont a végükre: ez már csak azért is fájhat az EU-nak, mert az oroszok nemcsak kereskedelemmel, hanem infrastrukturális projektekkel is tudják jelenlétüket erősíteni a Nyugat-Balkánon. Érthető tehát, hogy

 

a Szerbia-EAEU barátkozást az EU ferde szemmel figyeli, főleg úgy, hogy Szerbiával már 2014 óta folynak az uniós csatlakozási tárgyalások.

 

Persze az EU pár csúnya nézésen felül nem sokat tud tenni, főleg miután a térségben kifejezetten béna kacsává vált azzal, hogy a franciák megvétózták az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások elkezdését a múlt héten. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter is legfeljebb egy szemöldökráncolós nyilatkozatot tudott tenni, mikor azt mondta, ha valaki komolyan gondolja az európai integrációt, olyan döntéseket kell hoznia, amelyek közelebb hozzák őt ahhoz. „Ez nem tartozik azok közé” – hangsúlyozta Lajčák. A szerbekről hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnöka parlamentben is szót ejtett, mikor azt mondta, az észak-macedónok és albánok elleni vétó „rossz hír, de nem tragikus”, míg az igazi tragédia inkább Szerbia kihagyása lenne.

 

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy

 

Szerbiának EU-csatlakozása esetén fel kell majd bontania a szabadkereskedelmi megállapodását az EAEU-val:

 

uniós tagként ugyanis minden tagállam közös kereskedelempolitikát folytat. Ezért ilyen ügyekben egy tagállam nem járhat el szabadon, új megállapodást kötni csak az EU, mint egységes blokk tud. „Az EU-csatlakozási tárgyalásokra tekintve Szerbiának elkötelezettnek kell maradnia abban, hogy a belépésig minden kétoldalú kereskedelmi egyezményüket felbontsák” – emlékeztetett Kocijančič a tagság egyik fontos alapkövetelményére.

 

Az uniós szóvivő még azt is kiemelte, míg Szerbia kereskedelmének 63 százalékát bonyolítja le EU-tagállamokkal, Oroszországgal ez még a 10 százalékot sem éri el, ráadásul az EU-tagok tízszer nagyobb értékben fektetnek be Szerbiában, mint az oroszok.

 

Még mindig az EU-tagság a legnépszerűbb

 

Hiába viszont a gazdasági tényező, Belgrád és Moszkva történelmileg is szoros viszonyt ápol egymással, ezt pedig csak erősítette, hogy Oroszország a délszláv háborúban is támogatólag lépett fel Szerbia mellett, és az oroszok – az uniós tagállamok nagy többségével ellentétben – máig sem ismerik el Koszovó függetlenségét. „Nagyra értékeljük, hogy Szerbia az óriási nyomás ellenére sem vezetett be szankciókat Oroszország ellen” – veregette meg a szerbek vállát az orosz miniszterelnök, aki szerint az országoknak nem a kelethez vagy a nyugathoz tartozás szerint kellene dönteniük, hanem az alapján, hogy mi a nemzeti érdekük.

 

A Társadalomkutatási Hivatal (BIRODI) szerb közvélemény-kutató intézet legfrisebb felmérése szerint egyébként jelenleg

 

a szerbek 45,5 százaléka az EU-csatlakozást támogatja, az EAEU-hoz 17,6 százalék csatlakozna szívesen,

 

míg a megkérdezettek 34,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Szerbiának sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz, sem az EAEU-hoz nem kellene csatlakoznia. Érthető módon a NATO-csatlakozás nem túl népszerű gondolat a szerbeknél, csupán 2,2 százalékuk szeretné, ha országuk mind EU-, mind NATO-tag lenne majd.

 

BORÍTÓKÉP: Aleksandar Vučić szerb elnök, mellette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök fotóz Belgrádban, október 19-én. Fénykép: Aleksandar Vučić / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás