A Türk Tanács legújabb tagja tökéletes múzeumban emlékszik meg tömeggyilkos elnökéről

Szerző: Fekő Ádám
2019.10.17. 19:04

Miközben Orbán Viktor valamiért fontosnak érezte ápolni az erősen kétséges kötődésünket a türkök felé, Üzbegisztánnal el is kezdett üzletelni. Személyesen nézhettem meg, mennyire hozható összhangba a kereszténydemokráciával az, ahol Islom Karimov diktátorra emlékszik az állam.

A Türk Tanács legújabb tagja tökéletes múzeumban emlékszik meg tömeggyilkos elnökéről

Nem várt aktualitást kapott, hogy másfél hetet is szerencsém volt tartózkodni Üzbegisztánban: miközben én felváltva aléltam és borzadtam el a közép-ázsiai ékszerdobozban látottaktól, Orbán Viktor, Magyarország hangsúlyozottan kereszténydemokrata vezetője Bakuban parolázott a Türk Tanács tagországainak képviselőivel. Itt épp a mennybe ment többek közt az egyik kedvenc diktátorom, a kazah Nurszultan Nazarbajev, de például a tanács teljes jogú tagja lett Üzbegisztán, amit az elnök, Savkat Mirzijojev képviselt. Mirizojevet meg is hívta Orbán Budapestre, és beígérte, hogy megosztja vele tapasztalatait az üzbég gazdaság liberalizációjához, szóval érkezik a kipcsak segítség Közép-Ázsiába.

Egyedül annyi a probléma, hogy Orbán Viktor és az őt támogató sajtó mintha elfelejtené, hogy

Üzbegisztán a világ jelenleg is egyik legkeményebb diktatúrája,

a Freedom House idei mérése alapján egy szinten áll Líbiával, Jemennel és a Közép-Afrikai Köztársasággal, valamivel lemaradva Észak-Koreától, Szaúd-Arábiától és Szudántól. A lista szerint Kína ha nem is sokkal, de szabadabb ország, mint Üzbegisztán.

Ráadásul Üzbegisztán mostanában javult valamit a műfajban, hiszen tavaly hosszú idő után egy újságírót sem zártak börtönbe, pár éve már elvileg szigorúan tilos gyerekekkel szedetni az ország fő exportcikkének számító gyapotot, de az például még belefért, hogy a gyengén sikerült szüret miatt öntözési árokban álljanak büntetésből a sokszor amúgy is rabszolgaként tartott munkások. Az ellenzéki pártok betiltásáról és a hagyományosan csalással nyert választásokról már nem is beszélünk, az a posztszovjet térség jórészének olyan szinte, mint a levegő.

Persze mondhatjuk, hogy diplomáciai megfontolásról beszélünk, de azért tényleg érdemes megfigyelni, milyen társaságban érzi magát otthon manapság a nyugati értékeket kardok helyett plakátokkal védelmező Orbán: bár Mirizojevet sokan az üzbég Gorbacsovként emlegetik, amiért szép lassan feloldja országa teljes elszigeteltségét a világtól, azért nem szabad elfelejteni, hogy a 62 éves elnök annak az Islom Karimovnak az utódja, akit nem csak 2016-os haláláig övezett a legklasszikusabb hazug személyi kultusz Üzbegisztánban, hanem azóta is lelkesen mesélik el maguknak és a külföldieknek is, milyen különösen fontos ember is volt a független ország első elnöke, akiről természetesen a reptértől kezdve az egyetemig minden el van nevezve.

VISSZAFOGOTT FELVIRÁGOZOTT SZOBOR A FEHÉR HÁZ ELŐTT

Például egy ingyen látogatható múzeum is tiszteleg az emléke előtt, amit csak Fehér Házként emlegetnek Taskentben, miközben a Szamarkandban található síremlékét kicsit jobban feltupírozták, mint a fura körülmények között üzbég nemzeti hőssé vált Timur Lenkét. A múzeumba látogatók azonnal kapnak ajándékba egy szép angol nyelvű könyvecskét is Örökség és Modernitás címmel, ebben Karimovra emlékezve elemzik a szerzők, hogyan született újjá az ország Karimov alatt spirituálisan és építészetileg is.

A könyv viszont csak kiegészítője a múzeumnak, ami a Türk Tanács legifjabb országában látható. Az ugyanis olyan, mintha valaki paródiát csinált volna Schmidt Mária rendszerváltás-kiállításából, csak itt Orbán Viktor helyett Islom Karimov van.

MELLSZOBOR FOGADJA A LÁTOGATÓKAT, ILLETVE EGY KARIMOV BESZÉDEIT ADÓ TÉVÉ
Nehéz európai szemmel szembesülni egy ennyire profán módon a személyi kultusz ápolásáért létező kiállítással, de érdemes.

Nemcsak a különböző stílusokban lefestett vagy lerajzolt Karimov miatt, aki egyszerre harcol tigrisekkel és jelképezi az univerzum közepét is, hanem a szép angolsággal leírt szövegek miatt. Abból ugyanis nem csak arról nincs szó, hogy Karimov egy tömeggyilkos, aki még 2005-ben is lelövetett a hivatalos adatok szerint 200 ellene tüntető üzbég állampolgárt, vagy hogy az országban több beszámoló szerint egészen a közelmúltig kínozhattak valakit élve megfőzéssel, de például arról sem, hogy hogyan lett Karimovból pár hónap alatt nemzetvédő úgy, hogy előtte az Üzbég SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese volt egészen a Szovjetunió felbomlásáig.

Helyette a róla készült képek mellett ilyen mondatok boldogítják lelkünket:

+ „Szíve összhangban vert a nemzetével. Érdek nélkül szerette népét, a népe pedig lelkével viszonozta ezt.”

„Islom Karimov korszakának egyik legnagyobb vezetője volt. Egyszerre volt messzire látó politikus, és erős, őszinte, elrangadó ember, aki a nép szolgálatának szentelte az életét.”

„Soha nem szeretett fotósoknak pózolni. Mindig természetes volt, ezért több róla készült fénykép is művészi szinteket ért el.”

„Járta választott útját addig, ameddig kitárhatta szívét az egész univerzum előtt.”

ISLOM KARIMOV EZER ARCA

Ha valaki azt hinné, ezek csak felvezetők, téved: a múzeum különösebben nem foglalkozik Karimov bármelyik tettével, csak hangsúlyozza, hogy egy korszakos zseniről van szó. Nem tudni, miért is pontosan, hiszen a legkonkrétabb állítás is az Karimovról, hogy nagyon sokat adott Üzbegisztánnak. Meg persze hogy szerette a sportot. 

Ez viszont onnan nézve nem annyira érthető, hogy Üzbegisztánban még a turisták számára fenntartott részeken sem magától értetődő szolgáltatás a meleg víz, vagy a rendesen megcsinált közvilágítás, márpedig egy nemzet felemeléséhez azért nem árt az sem, ha ez a nemzet tud rendesen mosakodni.

FIATALON IS LENYŰGÖZŐ VOLT

Nyilván lehet röhögni az ízléstelen megalomán üzbég diktátoron, sőt, a képeket látva illik is, de azért a taskenti múzeumnak sokkal súlyosabb üzenete is van.

Ahogy mindig, itt is felmerül a kérdés, hogy egy ilyen figura miért tudott hatalmon maradni

a már említett kétszáz, de sokak szerint valójában 1500 halottal járó andizsoni mészárlást leszámítva látványosabb kilengések nélkül? Talán nem túl meglepő, de azért, mert a világ nagyhatalmainak jól jött, hogy valaki két lábbal tiporja az emberi jogokat: a vallásszabadság erős korlátozása miatt például nem tudott elterjedni a radikális iszlám sem, ami az oroszoknak és Afganisztán közelsége miatt az USA-nak is fontos szempont, hogy ott legyen egy viszonylag világi partner.

A MODERN MŰVÉSZETBEN IS VAN HELYE

Karimov haláláról két napon keresztül csak pletykák keringtek 2016-ban, ami szintén csak a legnagyobb diktátorok sajátja. Utódja, a már említett Savkat Mirzijojev különösebb probléma nélkül került az élre, ami annak is köszönhető, hogy Karimov családjának is a bizalmi körébe tartozik, és bár úgy tűnik, elődjéhez képest laza figuráról van szó, talán így is kijelenthető, hogy

Orbán Viktornak most sikerült beülnie egyelőre csak megfigyelőként egy olyan körbe, ahol a világ diktátorainak krémje található.

Rajtuk kívül pedig senki más, ugyanis a türk örökségen kívül az köti össze főleg Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Törökországot is, hogy jelenlegi vezetőiknek gyakorlatilag semmit nem jelentenek az olyan baromságok, mint az emberi jogok, a kisebbségek védelme vagy a sajtószabadság.

A KIÁLLÍTÁS EGYIK CSÚCSA: A MAGYARÁZAT SZERINT A TIGRIS MAGÁT KARIMOVOT SZIMBOLIZÁLJA.

Persze még ha a magyarok türk kötődése bődületes hülység is, kulturálisan mindenképp igyekszünk közeledni ahhoz az univerzumhoz, amiben elférnek például az Islom Karimov-múzeumhoz hasonló darabok.

FOTÓK: Fekő Ádám / Azonnali

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek