+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. október 15. kedd, 17:20
A nemzetközi sajtónak meg kell tanulnia az ékezethasználatot, hogy megkülönböztesse a román Orbant a magyartól. De ki is Orbán Lajos, a magyar gyökerekkel rendelkező nacionalista román miniszterelnökjelölt?

Pont kerülhet a májusi EP-választás óta húzódó román kormányválság végére: a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással Klaus Johannis, az erdélyi szász nemzetiségű román államfő, aki amúgy ugyanezen párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson.

 

Johannis max az elnökválasztás után ír ki új választást

 

A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres tudósítása szerint Johannis a múlt heti parlamenti kormánybuktatást követő, a parlamenti pártok képviselőivel folytatott kötelező tárgyalásokat követően arra a következtetésre jutott, hogy a következő kormánynak saját politikai közössége, a PNL köré kell szerveződnie:

 

„Az előrehozott választás is megoldás lenne, de nem most, amikor a Dăncilă-kabinet lenne az átmeneti kormány. Minden egyes nap ezzel a kormánnyal egy elveszített nap Románia számára.

 

(...) Ennélfogva úgy döntöttem, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a bizalmatlansági indítvány fő kezdeményezőjét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, Ludovic Orbant jelölöm ki miniszterelnöknek. Demokratikus szempontból ez így korrekt, és így is fog történni” – fogalmazott. Az alkotmány előírásai értelmében a kijelölt miniszterelnöknek tíz napon belül össze kell állítania a kabinetjét alkotó miniszterek listáját (nevek már szivárognak azért) és a kormányprogramot, majd mindezt a parlament elé kell terjesztenie jóváhagyásra.

 

Kicsoda a románok Orbánja?

 

Az 1963-as, brassói születésű, tehát a magyar Orbánnal ugyanazon évben született Ludovic (Lajos) Orban gépészmérnökként végzett erdélyi szülővárosa egyetemén. Bátyja korábban többnyelvűségért felelős EU-biztos volt a Barroso-bizottságban, magyar származású apja pedig 1948 és 1956 között a Securitatének volt tisztje.

 

Ám a leendő román miniszterelnök elvileg nem beszél magyarul, sőt, magyar gyökereivel annyira nem akar semmit se kezdeni, hogy az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott szobra előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

 

Orban a rendszerváltást követően előbb mérnökként, majd egy napilap újságírójaként dolgozott. Politikai karrierjét a PNL-ből 1993-ban kivált, főleg a párt ifjúsági tagozata által alapított Partidul Liberal 1993 nevű alakulatban kezdte, ami aztán 1997-ben ismét egyesült a PNL-vel. 2004 és 2007 között bukaresti főpolgármester-helyettes volt, hogy aztán egy másik híres Partidul Liberal 1993-tag – a bukott PSD-kormány sorsát az idén májusi EP-választáson gyengén szereplő pártja, az ALDE koalícióból való kiválásával megpecsételő–, Călin Popescu-Tăriceanu közlekedési miniszterré nevezze ki.

 

Egyetlen komolyabb botránya is erre az időszakra esik: Orban Cotroceni-ben, a román elnöki palotának is helytadó nyugat-bukaresti városrészben az autójával elütött egy 16 éves kislányt, akit ezután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Bár akkor Popescu-Tăriceanu felszólította a lemondásra közlekedési miniszterét, Orban nem mondott le, mi több, vádat se emeltek ellene, csak bevonták a jogosítványát és megbüntették. Parlamenti képviselő csak ezután, 2008-ban lett, azóta kormányzati szerepet nem vállalt. A PNL-t 2017 óta elnökli.

 

LUDOVIC ORBAN A KÉP KÖZEPÉN PÁRTSZÍNEKBEN MENETEL

 

Az RMDSZ ötleteire nem volt kíváncsi a román elnök

 

Johannis döntését a centrista-újhullámos USR elnöke, egyben annak elnökjelöltje, a korrupciós botrányba keveredett korrupcióellenes Dan Barna annyiban kritizálta, hogy szerinte az előre hozott választásokat most kellene megszervezni, amíg gyenge a Szociáldemokrata Párt (PSD). Barna azt mondja, ha ezt most megtennék, a PSD nem tudna hatalomra kerülni a következő tíz esztendőben. A következő parlamenti választást Romániában – feltéve persze, ha mindenki tartja magát ehhez – 2020 végén vagy 2021 elején kellene tartani.

 

A kormánybuktatás nagy bábmestere, a PSD-ből kiugrott, most saját, Pro Romania pártja élén politizáló exkormányfő, azaz a román politika Gyurcsány Ference, Victor Ponta a történteket úgy kommentálta: „Jót tettünk azzal, hogy véget vetettünk a Dăncilă-kormány szenvedésének, amely egyébként is egy halott kabinet volt. Úgy látom, a liberálisok akarnak kormányt alakítani. Baloldali pártként mi sikert kívánunk nekik, de nem hinném, hogy ránk alapoznának.”

 

A legnagyobb erdélyi magyar párt, a magát a bukaresti parlamentben is képviseltető, az előző kormányt egészen az úzvölgyi történésekig kívülről támogató RMDSZ a fejleményekre úgy reagált, hogy nem adnak biankó csekket a leendő jobboldali kormánynak, addig nem támogatnak senkit, amíg nincs előttük a kormányprogram. Az RMDSZ egyébként azzal ment Johannishoz a múlt pénteki tárgyalásra, hogy hadd állítsák ők az átmeneti kormány miniszterelnökét, ám a párt szóvivője, Hegedüs Csilla kedden azt nyilatkozta,

 

Johannis erre még csak kíváncsi se volt.

 

Ám ahhoz, hogy Orban román miniszterelnök legyen, még meg kell őt szavazza a bukaresti parlament. Itt azonban továbbra is a „baloldali” pártok (PSD, Pro Romania, ALDE) alkotnak többséget (a mandátumok 40 százaléka még mindig a PSD-é), az Orban vezette PNL csak a mandátumok 21 százalékával rendelkezik. 

 

FOTÓK: Ludovic Orban / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás