Két Orbán nevű miniszterelnök lehet az EU-ban

Szerző: Bukovics Martin
2019.10.15. 17:20

A nemzetközi sajtónak meg kell tanulnia az ékezethasználatot, hogy megkülönböztesse a román Orbant a magyartól. De ki is Orbán Lajos, a magyar gyökerekkel rendelkező nacionalista román miniszterelnökjelölt?

Két Orbán nevű miniszterelnök lehet az EU-ban

Pont kerülhet a májusi EP-választás óta húzódó román kormányválság végére: a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással Klaus Johannis, az erdélyi szász nemzetiségű román államfő, aki amúgy ugyanezen párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson.

Johannis max az elnökválasztás után ír ki új választást

A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres tudósítása szerint Johannis a múlt heti parlamenti kormánybuktatást követő, a parlamenti pártok képviselőivel folytatott kötelező tárgyalásokat követően arra a következtetésre jutott, hogy a következő kormánynak saját politikai közössége, a PNL köré kell szerveződnie:

„Az előrehozott választás is megoldás lenne, de nem most, amikor a Dăncilă-kabinet lenne az átmeneti kormány. Minden egyes nap ezzel a kormánnyal egy elveszített nap Románia számára.

(...) Ennélfogva úgy döntöttem, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a bizalmatlansági indítvány fő kezdeményezőjét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, Ludovic Orbant jelölöm ki miniszterelnöknek. Demokratikus szempontból ez így korrekt, és így is fog történni” – fogalmazott. Az alkotmány előírásai értelmében a kijelölt miniszterelnöknek tíz napon belül össze kell állítania a kabinetjét alkotó miniszterek listáját (nevek már szivárognak azért) és a kormányprogramot, majd mindezt a parlament elé kell terjesztenie jóváhagyásra.

Kicsoda a románok Orbánja?

Az 1963-as, brassói születésű, tehát a magyar Orbánnal ugyanazon évben született Ludovic (Lajos) Orban gépészmérnökként végzett erdélyi szülővárosa egyetemén. Bátyja korábban többnyelvűségért felelős EU-biztos volt a Barroso-bizottságban, magyar származású apja pedig 1948 és 1956 között a Securitatének volt tisztje.

Ám a leendő román miniszterelnök elvileg nem beszél magyarul, sőt, magyar gyökereivel annyira nem akar semmit se kezdeni, hogy az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott szobra előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

Orban a rendszerváltást követően előbb mérnökként, majd egy napilap újságírójaként dolgozott. Politikai karrierjét a PNL-ből 1993-ban kivált, főleg a párt ifjúsági tagozata által alapított Partidul Liberal 1993 nevű alakulatban kezdte, ami aztán 1997-ben ismét egyesült a PNL-vel. 2004 és 2007 között bukaresti főpolgármester-helyettes volt, hogy aztán egy másik híres Partidul Liberal 1993-tag – a bukott PSD-kormány sorsát az idén májusi EP-választáson gyengén szereplő pártja, az ALDE koalícióból való kiválásával megpecsételő–, Călin Popescu-Tăriceanu közlekedési miniszterré nevezze ki.

Egyetlen komolyabb botránya is erre az időszakra esik: Orban Cotroceni-ben, a román elnöki palotának is helytadó nyugat-bukaresti városrészben az autójával elütött egy 16 éves kislányt, akit ezután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Bár akkor Popescu-Tăriceanu felszólította a lemondásra közlekedési miniszterét, Orban nem mondott le, mi több, vádat se emeltek ellene, csak bevonták a jogosítványát és megbüntették. Parlamenti képviselő csak ezután, 2008-ban lett, azóta kormányzati szerepet nem vállalt. A PNL-t 2017 óta elnökli.

LUDOVIC ORBAN A KÉP KÖZEPÉN PÁRTSZÍNEKBEN MENETEL

Az RMDSZ ötleteire nem volt kíváncsi a román elnök

Johannis döntését a centrista-újhullámos USR elnöke, egyben annak elnökjelöltje, a korrupciós botrányba keveredett korrupcióellenes Dan Barna annyiban kritizálta, hogy szerinte az előre hozott választásokat most kellene megszervezni, amíg gyenge a Szociáldemokrata Párt (PSD). Barna azt mondja, ha ezt most megtennék, a PSD nem tudna hatalomra kerülni a következő tíz esztendőben. A következő parlamenti választást Romániában – feltéve persze, ha mindenki tartja magát ehhez – 2020 végén vagy 2021 elején kellene tartani.

A kormánybuktatás nagy bábmestere, a PSD-ből kiugrott, most saját, Pro Romania pártja élén politizáló exkormányfő, azaz a román politika Gyurcsány Ference, Victor Ponta a történteket úgy kommentálta: „Jót tettünk azzal, hogy véget vetettünk a Dăncilă-kormány szenvedésének, amely egyébként is egy halott kabinet volt. Úgy látom, a liberálisok akarnak kormányt alakítani. Baloldali pártként mi sikert kívánunk nekik, de nem hinném, hogy ránk alapoznának.”

A legnagyobb erdélyi magyar párt, a magát a bukaresti parlamentben is képviseltető, az előző kormányt egészen az úzvölgyi történésekig kívülről támogató RMDSZ a fejleményekre úgy reagált, hogy nem adnak biankó csekket a leendő jobboldali kormánynak, addig nem támogatnak senkit, amíg nincs előttük a kormányprogram. Az RMDSZ egyébként azzal ment Johannishoz a múlt pénteki tárgyalásra, hogy hadd állítsák ők az átmeneti kormány miniszterelnökét, ám a párt szóvivője, Hegedüs Csilla kedden azt nyilatkozta,

Johannis erre még csak kíváncsi se volt.

Ám ahhoz, hogy Orban román miniszterelnök legyen, még meg kell őt szavazza a bukaresti parlament. Itt azonban továbbra is a „baloldali” pártok (PSD, Pro Romania, ALDE) alkotnak többséget (a mandátumok 40 százaléka még mindig a PSD-é), az Orban vezette PNL csak a mandátumok 21 százalékával rendelkezik. 

FOTÓK: Ludovic Orban / Facebook

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek