+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 15. kedd, 18:37
A csütörtökön kezdődő Frankfurti Könyvvásár előeseménye minden évben a Német Könyvdíj, amely Európa egyik legrangosabb irodalmi kitüntetése. Idén a Boszniában született német író, Saša Stanišić kapta a díjat. Beszédében bírált egy másik kitüntetettet, az irodalmi Nobel-díjas Peter Handkét.

Csütörtökön kezdődik – a kiállítók és látogatók számát tekintve – a világ legnagyobb könyvfesztiválja Frankfurtban, amely nem csak a német irodalomról és kiadókról szól. Már csak azért sem, mert minden évben van egy vendégállam, amely a saját irodalmával van jelen – ez idén Norvégia. (Magyarország pont húsz évvel ezelőtt volt vendégország.)

 

A könyvfesztivált megelőzi a Német Könyvdíj, amely ugyan a német nyelvű alkotások közül díjaz, de Európa egyik legfontosabb irodalmi kitüntetése. Végül hat utolsó körös közül a zsűri Saša Stanišić Herkunft (Származás) című regényét választotta ki. A boszniai háború idején szüleivel Heidelbergbe menekült és ott felnőtt író

 

regényében saját határátlépéseit és identitáskeresését mutatja be a boszniai Višegradtól a badeni Heidelbergig.

 

A mostani kitüntetés azért is nyer sajátos fénytörést, mert az irodalmi Nobel-díjat egy másik németnyelvű szerző, Peter Handke kapta, aki munkáiban szintén sokat foglalkozott Jugoszláviával.

 

Csak míg Stanišić tényleg onnan származik, és a polgárháború idején menekülni kényszerült, Handke a volt Jugoszlávia területére kívülről tért vissza, ahol karintiai szlovénságát és főleg antiimperialista baloldaliságát a szerb nacionalizmus támogatásában vélte kifejezhetni. Több regényében is kiállt a nemzetközileg elszigetelt Slobodan Milošević rendszere mellett, akiért 2004-ben – amikor az egykori szerb államfő már Hágában ült vádlottként – petíciót is aláírt. 2006-ban pedig ő tartotta Milošević temetésén a gyászbeszédet, kiemelve, hogy „az úgynevezett világgal” ellentétben ő nem ismeri az igazságot, ő hallgatni, figyelni, kérdezni szeret, és ezért szeret „Jugoszlávia közelében, Szerbia közelében, Slobodan Milošević közelében” lenni.

 

Handke irodalmi Nobel-díja nagy felzúdulást váltott ki, megosztotta az értelmiséget is. Míg mondjuk az amerikai PEN klub testületileg tiltakozott a stockholmi bizottság döntése ellen, Wim Wenders, aki mellett Handke többször dolgozott forgatókönyvíróként, nagyon meleg szavakkal állt ki mellette.

 

Stanišić mostani kitüntetése mintegy ellenreakcióként is értelmezhető, bár tény: a Herkunft valóban az idei év nagy irodalmi sikere volt már eddig is, én is Stanišićra tippeltem, hogy ő nyeri a Német Könyvdíjat. Jugoszláv háttere miatt azonban elkerülhetetlen volt, hogy ne Handke díjazásának kontextusában jelenjék meg. Amit Stanišić fel is vállalt. A frankfurti Császári Teremben tartott

 

ünnepi beszéde gyakorlatilag egy dühös kirohanás volt nem csak Handke díjazása, de Handke egész életműve ellen, amit Stanišić „hazugságnak“ nevezett.

 

Stanišić családja 1992-ben, amikor a későbbi író tizennégy éves volt, menekült el Višegradból a szerb csapatok elől, holott mamája szerb származású. Stanišić szerint „művei egy olyan valóságnak köszönhetőek, amely Handkénél csak hazugságból áll“. Márpedig Stanišić szerint még a fiktív irodalom sem hazudhat.

 

„Azért állok itt, hogy azt az irodalmat ünnepeljem, amely leírja az időt, de az az idő, amit Handke leír, sohasem létezett Boszniában” – mondta a jutalmazott író, aki ezért csak „a Nobel-díj ötven százalékának”, azaz a szintén idén díjazott lengyel Olga Tokarczuknak gratulált. A terem felállva tapsolta ekkor már Stanišićot.

 

Handke a régi baloldal embere: az ő hősük, amiért szembeszáll a politikai korrektséggel, az euroatlanti világgal, Németország amerikai elköteleződésével. Az egykori hatvannyolcasok közül a nagy Amerika-ellenességükben sokan sodródtak le diktátorok támogatásáig. Ezért állt oda Handke is Milošević mellé – mondván: akit a NATO bombáz, az biztos csak jó ember lehet. És ebben a meggyőződésben sokan követik őt a mai napig.

 

Amikor Handke irodalmi Nobel-díja kiderült, Denis Scheck irodalomkritikus éppen annak örvendezett, hogy „ez egy pofon a politikai korrektségnek“. Stanišić díját ezért az ő hívei aztán – Sophie Paßmann szavaival – „a politikai nem-korrektség elleni pofonként“ ünnepelték.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás