+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 12. szombat, 19:52
Hosszas idegenkedés után észbe kapott Bugár Béla és Menyhárt József pártja: összefogás nélkül könnyen parlamenti képviselet nélkül maradhatna a szlovákiai magyarság.

Október végéig szeretne konkrét eredményt elérni a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) a Híd-Mosttal annak érdekében, hogy a jövő év elején esedékes szlovák parlamenti választásokon egy egységes magyar lista jöhessen létre – írja a pozsonyi Új Szó.

 

Nem közös lista, hanem választási párt lehet

 

A Menyhárt József által vezetett etnikai párt MKP-nak és a Bugár Béla-féle vegyes Hídnak kell szerepelnie a magyar pártok összefogásában Menyhárték pártjának szombati döntése szerint. Ahogy Menyhárt fogalmazott, „nagyon komoly lépést tettünk, megmutattuk a hajlandóságot”, szerinte egy héten belül meg kell találni annak a módját, hogyan tudnak majd választási pártot létrehozni.

 

Az MKP Országos Tanácsának elnöke ennél jobban is belement a részletekbe, szerinte mivel Szlovákiában ma jelenleg 8,5 százaléknyi magyar él, ha osztjuk a szavazóbázist, akkor

 

„fennáll a veszélye, hogy 2020 februárja után nem lesz magyar képviselet a pozsonyi törvényhozásban”

 

– fogalmazott Őry Péter.

 

„Az MKP OT már júniusban konkrét megoldási javaslattal élt. Bár a nyári tárgyalássorozatok nem hozták a várt eredményt, 140 nappal a választások és 50 nappal a jelöltlisták leadása előtt olyan lépéseket kezdeményeztünk, melyek az »egy magyar lista« megteremtését célozzák meg” – áll a párt a döntés után kiadott közleményében.

 

A két párt nyáron már valóban próbálkozott egy szélesebb magyar összefogás megteremtésével, de a tárgyalások akkor csúfos kudarcba fulladtak, és a két fél a külön indulásban látta a megoldást. A Parameter.sk tudósítása szerint ugyanakkor Bugár Béla, a Híd elnöke pár napja felvetette, hogyha koalícióban nem is, de egy választási pártot alkotva hajlandóak lennének a Híddal együtt nekivágni a választásoknak. Egy koalíció esetében ugyanis 5 helyett 7 százalékot kell összegyűjteni a pozsonyi parlamentbe való bekerüléshez, közös pártot alkotva ugyanakkor ez a korlát nem áll fenn. „Ebben az esetben a két párt képviselőjelöltjei egy harmadik párt listáján indulnának, és egy ilyen felállásban elég lenne 5 százaléknyi szavazatot begyűjteni” – fogalmazott Bugár a megoldásról, amelyre úgy tűnik, most az MKP is áldását adta.

 

Nagy a nyomás a pártokon, hogy fogjanak össze

 

A Híd az MKP mai döntését közleményében üdvözölte, de úgy fogalmazott,

 

„az MKP mai döntése után rendkívül intenzív párbeszéd vár ránk, főleg a tartalomról, vagyis arról, hogy mit akarunk elérni a következő választási időszakban”.

 

Egyébként mind Menyhártékra, mind Bugárékra komoly nyomás nehezedik, hogy fogjanak össze, és egy egységes magyar listával vágjanak neki a 2020-as választásoknak: a 2016-os választásokon még a Híd 6,5 százalékot szerzett, ezzel kiejtette a 4 százalékot kapó MKP-t.

 

Ezután a Híd Robert Fico Smer-pártjával lépett koalícióra, ám ez sokat ártott népszerűségének, Bugárék az idei EP-választáson csupán 2,6 százalékot kaptak, az MKP pedig éppen kiesett 4,96 százalékkal.

 

Vagyis, ha már májusban is összefognak a magyar pártok, jó eséllyel lenne szlovákiai magyar képviselet az EP-ben.

 

Mostanra a közvélemény-kutatások egyenként mindkét pártot az 5 százalékos bejutási küszöb alá mérik, ezért is racionális döntés a Menyhárt-Bugár összefogás a jövő évi választásokra.

 

Király Zsolt, a Körkép.sk publicistája azonban úgy látta, az MKP döntése „végleg eltörli a vegyespárt és a magyar párt közti morális különbséget”, és az összefogás hangoztatása valójában csak átverés. Az újságíró hiányolta, hogy az összefogásból kimaradnak a további felvidéki magyar politikai szereplők, így az Összefogás párt, az Új Egység mozgalom és a Magyar Fórum is, és a születendő MKP-Híd szövetség mögött Világi Oszkár felvidéki üzletembert látja.

 

BORÍTÓKÉP: Bugár Béla (balra) és Menyhárt József (jobbra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás