+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. október 10. csütörtök, 11:59
Nehéz szavakat találni arra, hogy magyar állampolgárok vagyunk és a mi támogatásunkkal zajlik épp egy népirtás. Ami egyben az európai alapértékeink elárulása is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A műveltnek és fejlettnek mondott világ most pont azokat az európai alapértékeit árulja el a kurdokkal együtt, amelyek megvédéséről a legtöbbet papolnak nyugaton is és itt a nyugathoz legközelebbi keleten is. Mint ismeretes, Közel-Keleten az egyetlen olyan nyugati modell volt a szíriai kurd államkezdemény, mely elvileg is és az iszlám terrorállammal szemben a gyakorlatban is az egyetlen valós védelme volt az európaiságnak. A Nyugat leginkább csak fegyvert és kiképzést adott nekik, de a kurdok vitték vásárra a bőrüket a terrorállammal szembeni harcban. Az igazi véráldozatot ők hozták, hogy minket is védjenek a terrorral szemben.

 

Nyilván abban reménykedtek, hogy végre sikerül valahogy kapcsolatot teremteni a szíriai és iraki kurd területek közt, hogy a kialakult káoszban erősödhet az önrendelkezésük és körvonalazódhat valamilyen önálló Kurdisztán, amitől nyilván Erdoğan török államfő rettegett a legjobban, mivel náluk él a legtöbb kurd.

 

Abban reménykedtek, hogy talán nem áruljuk el őket ilyen hamar és ilyen gyalázatosan.

 

Cikkek tucatjaiban méltatta az európai sajtó a kifejezetten nyugati mintákra épülő kurd modellt: a Közel-Keleten abszolút példátlan női egyenjogúsággal, demokratikus önkormányzatisággal, etnikai és vallási toleranciával, mivel a most Erdoğan által lerohant szíriai kurd területeken több etnikum és felekezet él együtt.

 

Erdoğan kebelbarátja, Orbán Viktor még azzal tetézte a szégyent, hogy egyedül ő vétózta meg (a mi nevünkben) az EU török beavatkozást elítélő nyilatkozatát, amivel Orbán Viktor az agresszor Erdoğan oldalán állt. A mi nevünkben. 

 

Nehéz erre szavakat találni vagy egyáltalán ilyen szégyenletes esetekben arra gondolni, hogy magyar állampolgárok vagyunk és a mi támogatásunkkal zajlik épp egy népirtás. Ami egyben az európai alapértékeink elárulása is.

 

Orbán már négy évvel ezelőtti kötcsei beszédében elárulta, hogy a pszichopata skizofréniáig képes elvinni álpragmatikus cinizmusát, mivel továbbra is részt vettünk abban az iraki gyarmatháborúban, melyet ugyanakkor súlyos szavakkal elítélt és kontraproduktívnak nevezett, sőt: bevallotta, hogy ezzel a felelőtlenséggel lényegében a mi beavatkozásunk indítja el a legfenyegetőbbnek vélt migrációs, illetve terrorhullámot.

 

A magyar fogyasztók is osztoznak a gyarmatosítók globális felelősségében

 

Ilyenkor szokták nálunk bedobni a jolly joker „érvet”, hogy nekünk persze ebben sincs semmi felelősségünk, mert mi nem vagyunk gyarmattartó ország, sőt: inkább áldozatai vagyunk mi is a nagyhatalmi politikának. Na, persze.

 

Fel kéne nőni végre valamilyen felelős felnőtt nemzettudathoz ebből a téveszmés gyermeteg felelősséghárításból, a csonkamagyarkodásból. Szembe kéne nézni a pőre ténnyel, hogy minden fogyasztói társadalom gyarmattartó, a magyar is és nemcsak ökopolitikailag, az élővilággal, illetve a természettel szemben lép fel minden egyes fogyasztó kizsákmányolóként és gyarmatosítóként.

 

Bizonyos szempontból a magyar piac még inkább gyarmatlogikát követ, mint a nyugatibb országoké: mivel itt az olcsó tömegtermékek uralják a piacot, melyek kivétel nélkül a globálgyarmatosítás (outsourcing) termékei, akkor is, ha nem a harmadik világban készülnek, hanem itt. A nyugatibb országokban a piacon jelentős részesedése van ugyanis a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó helyi, illetve régiós termékeknek, melyek nem gyarmatáruk, a Tesco gazdaságos típusú globális tömegtermékekkel ellentétben.

 

Ilyen típusú termékek azonban gyakorlatilag elvétve kerülnek nálunk piacra és hamar eltapossák őket a multik tömegtermékei, illetve az, hogy a magyar piacon szinte kizárólag árverseny (azaz mennyiségi verseny) van, minőségi verseny alig. Ezért állnak kínai áruházak nemcsak a vidéki városaink központjában, de bizony Budapest nagyobb részében is az egyes negyedek központjaiban, leszámítva a főváros mintegy nyolcadát lefedő belvárost. Ez a realitás, a gyarmatgazdaság uralja az országot. Mi tehát még kevésbé engedhetnénk meg magunknak, hogy eláruljuk és semmibe vegyük a kurdokat.

 

Mi ebből a tanulság?

 

Ha a világon bárhol, bármelyik nép azt venné a fejébe, hogy a nyugati alapértékekre építené társadalmát és kész ezekért a nyugati nagyhatalmak szolgálatában jelentős véráldozatot hozni, akkor hiába teszi. Az első adandó alkalommal el fogjuk árulni. Mivel ahhoz gyávák vagyunk, hogy személyesen mi lőjük hátba, inkább hagyni fogjuk, hogy a legpiszkosabb munkát más végezze el helyettünk.

 

Persze az általunk szállított fegyverzettel, miután az áldozatoknak is mi adtunk fegyvereket.

 

Mivel a művelt és fejlett világ már előre tudta, hogy el fogjuk árulni a kurdokat, nehézfegyvereket nem adtunk nekik az iszlám terrorállammal szembeni harchoz sem, nehogy képesek legyenek megvédeni magukat a már előre borítékolt árulásunkkal szemben is.

 

Csak azt nem tudom, milyen alapon és kitől akarjuk megvédeni azokat az európai alapértékeket, melyeket az egész történetünkben kábé csak azok a kurdok képviseltek igazán hitelesen, akiket épp most lövetünk hátba.

 

Azt hisszük, mi nem tehetünk semmit a kurdokért?

 

Dehogynem tehetünk. Az ugyanis a másik tuti felelősséghárítási séma, hogy hát ugyan konkrétan mit tehetnénk mi a távoli kurdokért?

 

Nem csak a korrupt politikai vezetés lecserélésével tehetünk értünk – akik most a mi nevünkben árulják el a kurdokat és az európai alapértékeket. Ennél kézzelfoghatóbban még azzal lehetne támogatni a kurdokat, ha az általuk működtetett „török” helyeken eszünk.

 

A kurd ellenállás bevételeinek jelentős hányada ugyanis a világon mindenhol ilyen forrásokból származik – és a budapesti török döneresek nagy része valójában kurd. Hát így.

 

Olvass még többet Kardos Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás