+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. október 8. kedd, 08:50
A PiS győzelme biztos, a kérdés már csak az, lesz-e abszolút többsége a parlamentben a pártnak.

A legendás lengyel-magyar barátság legújabb indirekt megnyilvánulása, hogy mindkét országban választást tartanak most vasárnap. Nálunk önkormányzatit, náluk parlamentit, amit borítékolhatóan a nacionalista-konzervatív kormánypárt, a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS) nyer meggyőző többséggel, már persze ha el is tudja vinni az urnákhoz a szavazóit. A pártvezér a kampányhajrában ezért mindent elkövet, hogy mobilizálja a tábort: az október 13-i választást ezért a lengyel kultúra és a lengyel értékek tönkretételének megakadályozásaként láttatja.

 

A lengyel közrádió tudósítása szerint Jarosław Kaczyński pártja rzseszówi regionális kongresszusán bővebben ki is fejtette ezt a gondolatot. Mint fogalmazott, ez az elmúlt harminc év legfontosabb választása Lengyelországban, most ugyanis a hagyományos családmodellért nagyon erősen kell kiállni, hogy a család továbbra is egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuljon. „Ha meg akarunk tartani valamit abból, ami része Lengyelország hagyományának, kultúrájának és társadalmának alapjainak, Lengyelország további megmaradásának – hiszen itt az élet generációról generációra való továbbörökítéséről és a kultúránkról van szó –, akkor

 

ki kell mondanunk, hogy a választás arról is szól, hogy normális kapcsolatot akarunk, nem pedig két apát vagy két anyát. Ezért kell nyernünk!”

 

Beszédében Kaczyński azt is elmagyarázta a kelet-lengyelországi városkában, hogy Nyugat-Európában mára nagyon meggyengült a hagyományos családmodell. És hogy vannak bizonyos erők, amelyek abban érdekeltek, hogy ez Lengyelországban is így legyen. A pártvezér egy olyan óriási szociális manipulációról beszélt, amelynek célja a lengyel kultúra és társadalok szétverése, hogy a lengyeleket olyan sorsba taszítsák, amelyben ritka könnyen befolyásolható, identitás nélküli csoporttá válnak. Hogy se nemzeti, se a nőket és férfiakat elválasztó nemi identitásuk ne legyen, fejtegette a konzervatív politikus. Kaczyński szerint ha a lengyel ellenzék megnyeri a választást, akkor ez a hagyományos családmodell elleni offenzíva olyan erőssé fog válni, amely elsöpörheti a lengyel öntudatot és kultúrát.

 

Beveszik-e ezt a vidéki PiS-szavazók?

 

Október elején megjelent a Newsweek lengyel kiadásában egy interjú Sławomir Sierakowski politológussal, amelyben a PiS és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) táborát hasonlították össze. Sierakowski ugyanis egy kollégájával az EP-választást követően elvégzett egy sor reprezentatív közvélemény-kutatást az egyes választói csoportok méretét és preferenciáit azonosítandó. Eszerint a kistelepüléseken – a lengyel vidéket a PiS bázisaként szokás emlegetni – kulturálisan lényegében nem tér el egymástól a PiS és a PO választói bázisa, mindkét esetben pragmatikus és konzervatív szavazókról van szó. 

 

A kutatásból kiderült például, hogy a PiS-szavazók szűk felének teljesen egyértelmű, hogy a TVP lengyel köztévé egyoldalú, propagandisztikus karakterrel működik. Sierakowski ezen szavazók cinizmusát úgy jellemzi, hogy ők nem akarnak hinni a propagandában, profitálni belőle viszont igen. Vagyis a PiS a propagandával lényegében csak segít ezeknek az embereknek, hogy megindokolják a pártpreferenciájukat az anyagiakon túli érvekkel is. Vannak persze olyan PiS-szavazók is, akik kifejezetten az általuk szégyenteljesnek gondolt propaganda ellenére választják a pártot. Nekik egy dolog fontos, hogy Lengyelország jól működő szociális állam legyen, és nem akarják vagy nincs idejük kivárni, hogy ezt a remekül működő szociális államot egy másik párt valósítsa meg.

 

A PiS sikerének alapvetően két titka van a kutatók szerint: az egyik, hogy a párt bebizonyította, hogy betartja választási ígéreteit.

 

Ezzel máris óriási előnyre tett szert mindenkivel szemben, aki már kormányzott előtte, nekik ugyanis azt kell magyarázgatniuk, hogy ők miért nem tartották be ezeket. Másrészt pedig a PiS-nek van egy acél keménységű tábora főleg vidéken élő, nem annyira jól képzett, többnyire vallásos emberekből. Ezeknek az embereknek a becsületbeli ügyek a fontosak, ezért mind a számukra idegen nagyvárosokat, mind az ott népszerű ellenzéki pártokat fenyegetésként fogják fel.

 

Ők egy olyan politikai közösséget keresnek, amelynek hősei vannak – a PiS pedig kielégíti ezt az igényt. A politológus szerint az ellenzék eközben egy olyan mutatványt próbál éppen véghezvinni, amely egyszerre szolgálja ki kommunikációban a kis vidéki városokban élő konzervatív szavazók és a nagyvárosok liberálisabb lakóit. Ez azonban nem eredményez egyértelmű, világos kommunikációt, ideológiailag pedig kusza, a konzervativizmustól a progresszív nézetekig terjedő gondolatrendszert hoz létre.

 

A választás tétje: lesz-e parlamenti többsége a PiS-nek?

 

A közvélemény-kutatások a PiS nagy előnyét jelzik előre. A jobbközép Polgári Platform vezette Polgári Koalíció csak nagy lemaradással második, a baloldali pártok közös listája viszont magukhoz képest egész jó eredményt hozhat majd. A Super Expres bulvárnapilap egy jóssal is megnézette a biztonság kedvéért az eredményeket: eszerint egész biztosan egy 6-os lesz majd a PiS eredményének második számjegye, az első pedig minden bizonnyal egy 4-es.

 

 

A kérdés tehát csak az, hogy meglesz-e az abszolút többsége a PiS-nek a parlamentben. A Tygodnik Powszechny katolikus hetilap szerzője, Andrzej Stankiewicz szerint ez csak eleve akkor lenne fontos a PiS-nek, ha a következő államfő már nem Adrzej Duda lenne (az elnökválasztást jövő tavasszal tartják, és pletykák szerint a PiS egyik fő ellensége, a pártsajtóban csak német ügynökként nevezett, az Európai Tanácsot elnöklő Donald Tusk is indulna rajta). Egy 50 százalék fölötti parlamenti többség ugyanis elutasíthatja az államfő esetleges vétóit, csakhogy Duda a saját táborával szembeni kritikával egy ideje felhagyott, és egy ideje egyáltalán nem szól bele a kormány irányvonalába. Vagyis ha marad Duda az elnök, a parlament lényegében se nem osztana, se nem szorozna Kaczyński szemében.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás