Naná, hogy pörög Borkai szexbotránya, ha a pártja folyton erkölcsről papol!
Szerző:
Szakács András
A politikai kommunikációban a papagájkommandózás ugyan hatékony, de jobban jártak volna, ha prostituáltakkal levideózott Borkai esetében nem erőltetik a családapa-szlogent.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
A Borkai-botrány jól bemutatja azt a szinte kezelhetetlen problémát, ami miatt
csak idő kérdése volt egy erkölcsi alapú lejárató kampány egy fideszes politikus ellen, aki keresztény-konzervatív értékeket helyez a kampánya középpontjába.
A Fidesz 2010 óta folyamatosan túlnyeri magát, és a politikai kommunikációs kapacitásai nem tudnak lépést tartani a párt órási méretével. A Borkai Zsolt múltjában rejlő kockázatokat hibásan mérték fel, és olyan szlogent választottak neki (Családapa. Olimpikon. Polgármester.), amit a múltjában lévő sötét foltok miatt ellene lehet fordítani.
A mostani Borkai-botrány az értékeket – mint például a család – közvetítő polgármesteri kampánya miatt elsősorban erkölcsi válság. Ebből a nézőpontból kell most ezzel megküzdenie a Fidesznek. Borkai Zsolt ugyanis a kampányában a Fidesz általános értékeit közvetítette, szorosan rácsatlakozott a központi üzenetre és narratívára. Ezzel viszont azt a kockázatot is felvállalta a jelölt és a Fidesz is, hogy a viszony kétoldalúvá válik. A párt a népszerűségével képes hatni, emelni a jelölt népszerűségét, de a jelölt is képes hatni a párt megítélésére, és személyével hiteltelenítheti a párt által vallott értékeket.
Ha Fideszben tudtak Borkai Zsolt adriai utazásairól és szexpartijairól, akkor szakmai hiba volt a párt legmeghatározóbb és legfontosabb pozitív üzenetét, a családot a plakátjára írni.
Ezzel egy olyan fegyvert adtak az ellenfelek kezébe, amit csak rajtuk múlik, hogy elsütnek-e. De miért következhetett be ekkora hiba?
A 2010 óta tartó győzelmek miatt felduzzadt fideszes politikai garnitúrát, a több száz, akár ezernyi képviselőt hol helyi, hol országos szinten lehetetlen az egyéni kockázatokhoz igazított kommunikációs tervekkel és tanácsokkal ellátni. A Fidesz ezt is, ahogy az államigazgatásban is oly sok kérdést, a központosítással próbálja meg kezelni – a nemzetközi és hazai példák alapján egyébkén helyesen.
A politikai kommunikációban ugyanis
a papagájkommandózás a hatékony, minden megszólaló ugyanazt az üzenetet kell, hogy sulykolja. Csak nem mindenkinek kell megszólalni egy adott kérdésben,
és nem mindenkinek kell ugyanazokat az értékeket közvetítenie.
A politikai kommunikációs kihívás és szakmai teljesítmény pont abban van, hogy megtalálják azokat a személyeket, akik az adott témában hitelesek, és az adott értéket hitelesen tudják képviselni, majd kizárni azokat a megszólalók közül, akik pedig erre nem alkalmasak. Ezért Borkai Zsolt botránya is előre tompítható lett volna azzal, ha a központi kampánystáb meghatározza, mi az amivel semmiképpen se kampányoljon, tudván, hogy a jelölt kockázatos, illetve támadható, és így a keresztény-konzervatív értékeket közvetítő központi üzenetek visszaüthetnek a kampányban.
Olvass még többet Szakács Andrástól az Azonnalin!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
