Mihez kezdenek a bosnyákok a Szíriából hazatérő dzsihádistáikkal?

Az Iszlám Állam több mint száz boszniai tagja vár arra, hogy hazaszállítsák Szíriából hazájába. Szarajevó azonban még nem tudja, mit kezdjen a többségükben nőkkel és gyerekekkel.

Az Egyesült Államok támogatásával bíró kurd erők által működtetett északkelet-szíriai menekülttáborokban mintegy 110 boszniai dzsihadista tartózkodik. A Balkan Insight értesülései szerint köztük 30 nő, 70 gyerek és 10 férfi van. Ez az arány szemléltető, ugyanis az al-Hol menekülttáborban becslések szerint mintegy 70 ezer ember tartózkodik, akiknek a többsége nő és gyerek. Az ENSZ szerint a táborban uralkodó körülmények folyamatosan romlanak,

Bosznia-Hercegovina lakosságának nagyjából a fele muszlim. A hatóságaik jelenleg azon dolgoznak, hogy a terrorszervezetbe belépett állampolgáraikat hazaszállítsák, de abban megoszlik a vélemény, hogy mit is kezdjenek a nőkkel és gyermekeikkel. 

Korábban Dragan Mektic, Bosznia-Hercegovina belbiztonsági minisztere kijelentette: 

Becslések szerint több mint 40 ezer külföldi utazott Szíriába és Irakba, hogy belépjen a terrorszervezetbe.

A külföldiek többek közt Csecsenföldről, Afganisztánból, Kína ujgurok lakta tartományából, Tádzsikisztánból, közel-keleti, észak-afrikai országokból származnak, de Európából, így Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból is sokan csatlakoztak a terrorszervezethez. 

Ebből a több mint 40 ezer dzsihadistából legalább hétezren tértek haza származási országukba. Persze van olyan ország, amely hallani sem akar a dzsihadista állampolgárai repatriálásáról, azok meg, amelyek visszafogadják őket, nem feltétlenül tudják megfelelően rehabilitálni őket. Erre ugyanis nincs univerzális formula. 

Bosznia sem akar nőket büntetni

A boszniai biztonsági ügynökségek információi szerint több olyan nő is van, aki aktívan részt vett a harci cselekményekben, vagy az Iszlám Állam vallási rendőrségében „szolgáltak”, aminek berkein belül bűncselekményeket követtek el civilek ellen. A balkáni állam azonban

Branko Peric bíró viszont nem látja annak értelmét, hogy a hazatérő nőket bűnvádi eljárás alá helyezzék. Meglátása szerint mégiscsak nőkről, mi több, anyákról van szó, akiknek a gyermekeik megfelelő nevelésére kell koncentrálniuk. Pont ezért más módon kell a visszatérésüket kezelni.

Malik Garibija boszniai munkaügyi miniszter álláspontja az, hogy a nőket kizárólag áldozatként szabad kezelni. Szerinte ezek a nők és gyerekek nem azok, akik a fronton harcoltak, hanem maguk is az erőszak valamely formájának elszenvedői. Olyan dolgokat láthattak és élhettek meg, amelyek mély nyomot hagytak bennük, a boszniai társadalom ezért két választási lehetőség előtt áll: nem törődik a hazatérő nőkkel és gyerekekkel, vagy megtesz mindent, hogy mielőbb a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A tárcavezető hozzátette: 

Az Európia Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bosznia-hercegovinai missziója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ország, főleg az anyagi források hiánya miatt jelenleg nem áll készen arra, hogy hatékonyan rehabilitálja és reintegrálja az Iszlám Állam egykori tagjait. A nemzetközi szervezet szerint a visszatérőket befogadó közösségeknek el kell kerülniük azt, hogy megbélyegezzék vagy előítélettel fogadják a nőket és a sok esetben az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló területeken született gyermekeiket. A gyerekeknek biztonságos környezetet kell teremteni, és szavatolni azt, hogy folyamatosan érintekezzenek az őket körülvevő világgal – hangsúlyozta az EBESZ.

BORÍTÓKÉP: Pixabay & Wikimedia Commons, Kiss Dániel / Azonnali