+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Dániel
2019. október 6. vasárnap, 09:27
Az Iszlám Állam több mint száz boszniai tagja vár arra, hogy hazaszállítsák Szíriából hazájába. Szarajevó azonban még nem tudja, mit kezdjen a többségükben nőkkel és gyerekekkel.

Az Egyesült Államok támogatásával bíró kurd erők által működtetett északkelet-szíriai menekülttáborokban mintegy 110 boszniai dzsihadista tartózkodik. A Balkan Insight értesülései szerint köztük 30 nő, 70 gyerek és 10 férfi van. Ez az arány szemléltető, ugyanis az al-Hol menekülttáborban becslések szerint mintegy 70 ezer ember tartózkodik, akiknek a többsége nő és gyerek. Az ENSZ szerint a táborban uralkodó körülmények folyamatosan romlanak,

 

idén már 390 gyerek halt bele kezelhető betegségekbe.

 

Bosznia-Hercegovina lakosságának nagyjából a fele muszlim. A hatóságaik jelenleg azon dolgoznak, hogy a terrorszervezetbe belépett állampolgáraikat hazaszállítsák, de abban megoszlik a vélemény, hogy mit is kezdjenek a nőkkel és gyermekeikkel. 

 

Korábban Dragan Mektic, Bosznia-Hercegovina belbiztonsági minisztere kijelentette

 

ahelyett, hogy megfosztanák az állampolgárságuktól, otthon állítják bíróság elé a terroristákat. Jóllehet, a tárcavezető vélhetően a férfiakra gondolt, a nők és gyerekek sorsa továbbra is kényes kérdés.

 

Becslések szerint több mint 40 ezer külföldi utazott Szíriába és Irakba, hogy belépjen a terrorszervezetbe.

 

A külföldiek többek közt Csecsenföldről, Afganisztánból, Kína ujgurok lakta tartományából, Tádzsikisztánból, közel-keleti, észak-afrikai országokból származnak, de Európából, így Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból is sokan csatlakoztak a terrorszervezethez. 

 

Ebből a több mint 40 ezer dzsihadistából legalább hétezren tértek haza származási országukba. Persze van olyan ország, amely hallani sem akar a dzsihadista állampolgárai repatriálásáról, azok meg, amelyek visszafogadják őket, nem feltétlenül tudják megfelelően rehabilitálni őket. Erre ugyanis nincs univerzális formula. 

 

Bosznia sem akar nőket büntetni

 

A boszniai biztonsági ügynökségek információi szerint több olyan nő is van, aki aktívan részt vett a harci cselekményekben, vagy az Iszlám Állam vallási rendőrségében „szolgáltak”, aminek berkein belül bűncselekményeket követtek el civilek ellen. A balkáni állam azonban

 

egyelőre nem emelt vádat, vagy adott ki elfogatóparancsot egyetlen, ISIS-hez kötődő női állampolgára ellen sem, ügyvédek szerint pedig ha nem is terrorizmus vádjával, gyermekek veszélyeztetése miatt bíróság elé lehetne őket állítani.

 

Branko Peric bíró viszont nem látja annak értelmét, hogy a hazatérő nőket bűnvádi eljárás alá helyezzék. Meglátása szerint mégiscsak nőkről, mi több, anyákról van szó, akiknek a gyermekeik megfelelő nevelésére kell koncentrálniuk. Pont ezért más módon kell a visszatérésüket kezelni.

 

Malik Garibija boszniai munkaügyi miniszter álláspontja az, hogy a nőket kizárólag áldozatként szabad kezelni. Szerinte ezek a nők és gyerekek nem azok, akik a fronton harcoltak, hanem maguk is az erőszak valamely formájának elszenvedői. Olyan dolgokat láthattak és élhettek meg, amelyek mély nyomot hagytak bennük, a boszniai társadalom ezért két választási lehetőség előtt áll: nem törődik a hazatérő nőkkel és gyerekekkel, vagy megtesz mindent, hogy mielőbb a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A tárcavezető hozzátette: 

 

különleges csoportot állítanak fel, hogy a Szíriából hazatérő nőkkel és gyerekekkel foglalkozzanak.

 

Az Európia Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bosznia-hercegovinai missziója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ország, főleg az anyagi források hiánya miatt jelenleg nem áll készen arra, hogy hatékonyan rehabilitálja és reintegrálja az Iszlám Állam egykori tagjait. A nemzetközi szervezet szerint a visszatérőket befogadó közösségeknek el kell kerülniük azt, hogy megbélyegezzék vagy előítélettel fogadják a nőket és a sok esetben az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló területeken született gyermekeiket. A gyerekeknek biztonságos környezetet kell teremteni, és szavatolni azt, hogy folyamatosan érintekezzenek az őket körülvevő világgal – hangsúlyozta az EBESZ.

 

BORÍTÓKÉP: Pixabay & Wikimedia Commons, Kiss Dániel / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás