A német Zöldek nem viselnek el egy törököt frakcióvezetőnek?

Szerző: Techet Péter
2019.10.05. 18:48

A német ökopárt parlamenti frakciója nem a párt egyik legnépszerűbb politikusát választotta frakcióvezetőnek. Egyesek szerint az ok csupán annyi: a szavakban toleráns német Zöldek nem szerettek volna egy törököt a poszton látni. A német Zöldeken belül eleve nagyon kevés migrációs hátterű ember juthat vezető poszthoz.

A német Zöldek nem viselnek el egy törököt frakcióvezetőnek?

Szeptember végén választott frakcióvezetést a német ökopárt. A posztért elindult Cem Özdemir is (nyitóképünkön), török származású sváb parlamenti képviselő. Özdemir, aki a párton belül inkább a mérsékeltebb, jobboldalibb szárnyhoz tartozik, 2017-ben vezette a pártot az országos választásokon. Miután 2017-ben nem tudott létrejönni a koalíció a keresztény uniópártok (CDU/CSU), a Zöldek és a liberális Szabad Demokraták (FDP) között, Özdemir visszább vonult.

A párton belül azonban sokan nem nézték jó szemmel, hogy a török származású, de kemény sváb kiejtéssel beszélő politikus, akit tíz évig volt a párt társelnöke, középre akarta volna pozicionálni a Zöldeket.

2019 szeptember végén ennek megfelelően egy jelentős bukást kellett elszenvednie az ökopárt legnépszerűbb – mert több más politikusától eltérően nem dogmatikus, hanem realista politikát folytató – Özdemirnek. Szerette volna a berlini Bundestagban a frakció vezetését átvenni, de a képviselőitársai nagy többséggel az eddigi vezetés mellett döntöttek.

A bajor Anton Hofreiter,

az eddigi frakcióvezető, aki a párt balszélét képviseli, nagy arányban – majdnem húsz százalékkal szerezve többet – győzte le Özdemirt.

Az ügyet lehetne a párton belüli fundamentalisták és realisták (vagy: jobbközép és balközép tábor) közötti harcának tekinteni. Özdemir elutasítottsága, amely már a 2017-es lisvezetősége után is jelentkezett, azonban nem csak ilyen politikai okokra vezethető vissza.

A migrációs témákkal foglalkozó Migazin portal jelentetett meg egy cikket, amiben azt elemzi:

a magukat kifelé multikulturálisnak mutató Zöldek között ma se látnak szívesen egy törököt vezető pozícióban.

Persze a Zöldek balszárnyához közelálló TAZ napilap azonnal az Özdemir-ellenes tábor segítségére sietett. A cikkeiben mindig a menekültek és a bevándorlás mellett kiálló berlini napilap most azt írta, hogy „okos döntés” volt nemet mondani Özdemirre. Majd alapvetően nehezen bizonyítható érveket hoz Özdemir állítólag nehéz természetére, összeférhetetlenségére.

A TAZ például felrótta Özdemirnek, hogy sokat szeret beszélni, és egyszer – oh, borzalom – egy színtiszta német zöldpárti politikusnő szavába is belevágott, akivel eleve a lap szerint nem jött jól ki (ami persze Özdemir hibája lehetett csak). A Migazin szerzője szerint

a zöld-balos napilap Özdemir kapcsán gyakorlatilag a törökökkel szembeni sztereotípiákat sorolja fel: forrófejűek, megbízhatatlanok, érzelmesek, hirtelenek.

A Migazin szerint tehát mélyebb okok keresendők Özdemir elutasítása mögött. A pártot jelenleg vezető duó is ugyanis alapvetően inkább polgári-realista (igaz, most nem a párt, hanem a frakció vezetéséről volt szó, ott pedig az Özdemirtől balrább álló vezetés győzött), viszont nem migrációs hátterűek, hanem – ahogy a németországi török szleng mondja – „bionémetek”.

A migrációs háttér eleve egy problematikus kifejezés, amit a német statisztika a mai napig alkalmaz. Eszerint mindenki, akinek legalább egy szülője külföldön született, migrációs hátterűnek számít. Így kerül ebbe a kategóriába az 1965-ben egy sváb kisvárosban török családba született, ott nevelkedett, szocializálódott, németül svábosan (és a töröknél eleve jobban beszélő) Özdemir is.

Ma a német társadalomban minden negyedik ember migrációs hátterűnek számít – ebbe a csoportba nem csak a török származásúak, de azok a németek vagy zsidók is beletartoznak, akik kelet-európai országokból érkeztek Németországba.

Miközben tehát majdnem húszmillió ember tartozik e csoportba, a német közéletben jóval alacsonyabb az arányuk. Az ismertebb színészek, televíziós bemondók vagy értelmiségiek között csak elvétve lehet találni migrációs hátterűt – és akkor is csak olyanokat, akik már Németországban születettek, és német az anyanyelvük.

A migrációs hátterűekkel szembeni zárás a Bundestagban is meglátszódik: 709 Bundestag-képviselőből csak ötvennyolc migrációs hátterű. A legtöbben arányaiban a szélsőbaloldali Die Linke frakciójában ülnek, de ott is csak tizennyolc százaléknyian.

A Zöldek frakciójában összesen csak tizennégy százaléknak van migrációs háttere. Ha a párt egyéb szerveit nézzük, akár az arányok még rosszabbak: a multikulturalizmus a párt elnökségében egyáltalán nincs jelen (csak a programjában),

mivel egyetlenegy migrációs hátterű se ül ott. A párt másik fontos döntéshozó testületében, a tizenhat tagú Párttanácsban pedig egyedül a teheráni születésű külpolitikus, Omid Nouripour ül mutatóban.

A 2017-es választásokra a párt egyik migrációs hátterű politikusát, Özcan Mutlut nem is tette már fel befutó helyre. Az Özdemirrel ellentétben még Törökországban született Mutlu

nem csak török származása, de munkás háttere miatt is kilógott a baloldali, de alapvetően jópolgári zöld politikusok és szavazók között.

A német Zöldek huszonegy tagú európai parlamenti csoportjában pedig összesen ketten ülnek, akik nem „bionémetek” – köztük az orosz-zsidó származású Sergey Lagodinsky, akinek a jogi bizottság alelnökeként jelentős szerepe volt Trócsányi László biztossá válásának megakadályozásában.

Sajátosa amúgy, hogy sokszor a migrációs hátterűek tartoznak a párt jobboldalához. Miközben a „bionémetek“ között sok a baloldali, és szavakban a sokszínűség mellett vannak, a migrációs hátterű politikusokat – mint például Özdemirt vagy Lagodinskyt – azért se kedvelik annyira, mert ezek kiállnak jobboldali értékek mellett is.

Mind Özdemir, mind Lagodinsky – a párt balszárnyának tiltakozása mellett – többször is azért kardoskodott, hogy a német zöldek legyenek patriótábbak, és a haza fogalmát ne utasítsák el. Márciusban Fankfurtban Lagodinskynek ezért többen is neki mentek egy baloldali kultúrcentrumban a hazáról rendezett vitán, ahol a migrációs hátterü politikus amellett érvelt, hogy a baloldal fogadja el a haza fontosságát.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek