Trócsányit már elkaszálták, de más biztosjelölteknél is rezeg a léc. Mutatjuk, kik ők!

A lengyel jelölt mesteri módon beszélt mellé, az észt egy hűséges pártkatona, a svéd nem igazán válaszolt arra, hogyan is reformálná meg a migrációkezelést, a göröggel csak a portfóliójának neve az egyetlen baj, a francia meg európai parlamenti asszisztenseit foghatta be jogellenesen belpolitikai munkára: a végéhez közelednek a biztosjelöltek nyílt meghallgatásai, mi pedig összeszedtük nektek, kikkel volt a legnagyobb problémájuk az EP-képviselőknek.

Csütörtökre lefutott a leendő Európai Bizottság „mezei” biztosainak nyílt szakbizottsági meghallgatása: a jövő héten már az átfogóbb portólióval rendelkező alalnököket hallgatják csak meg, az előkészítő szakaszban elbukott Trócsányi és a román biztosjelölt helyére jelölt újabb pályázókat pedig október 14-15-én hallgathatják meg. 

Az európai parlamenti képviselők a héten huszonegy biztosjelöltet hallgattak meg, és tettek fel nekik kemény szakpolitikai kérdéseket, így kezd kirajzolódni, kik a gyengébb láncszemek Ursula von der Leyen leendő csapatában. A biztosi jelölési folyamat egy kicsit komplikált: először a leendő bizottsági elnök a tagállami kormányokkal együttműködve választja ki maga mellé a biztosjelölteket, minden ország egy biztost, és egy hozzá tartozó portfóliót kaphat. Jelenleg az Egyesült Királysággal együtt huszonnyolc EU-tagállamunk van, ám a britek a brexit miatt nem jelöltek biztost, von der Leyen bizottsági elnökségével pedig a németek már ki vannak pipálva, szóval VDL huszonhat embert választott ki maga mellé.

Közülük mindannyiuknak át kellett esniük az EP jogi szakbizottsága, a JURI zárt vizsgálatán, amely a román és a magyar jelölt esetében kétszer is összeférhetetlenséget állapított meg, és nem tanácsolta von der Leyennek, hogy kitartson a jelölés mellett. Csak ezután következtek a nyílt szakbizottsági meghallgatások, ahol az EP-képviselők órákon át kérdezősködhetnek szakpolitikai és személyes kérdésekben a jelöltektől.

Csak ezen folyamat lezárulta után jöhet a szavazás az Európai Bizottság tagjairól, jelen állás szerint ez október 23-án, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén fog megtörténni.

A legtöbb biztosjelölt magabiztosan vette az EP-képviselők több órán át tartó kérdezősködését, és a többségük simán zöld utat is kapott a szakbizottságoktól a folytatásra, ám voltak páran, akiknek a bizottságok „kiosztottak néhány kokit és leesett néhány saller is”, így nekik újbóli kérdésekre kell majd felelniük a továbblépéshez.

1. Sylvie Goulard, Franciaország 

A belső piaci portfólióra pályázó megnyerő francia jelölt már meghallgatása előtt éles támadások kereszttüzében állt: a 2009 és 2019 között EP-képviselőként dolgozó macronista Goulard a parlamenti asszisztenseit francia belpolitikai pártfeladatokra foghatta be, emiatt hazájában még vizsgálatot is folytatnak ellene. Amiatt is támadhatóvá vált, hogy EP-képviselősége mellett tanácsadóként dolgozott a Berggruen Institute nevű amerikai think tanknek, parlamenti fizetésén felül havi bruttó 10 ezer eurót zsebre téve ezzel.

Mindezek – akárcsak Trócsányi vagy a román Rovana Plumb esetében – felvethetnék az összeférhetetlenség gyanúját, csak épp Goulardot a JURI-bizottság nem találta problémásnak. Ezt nehezményezte egy szociáldemokrata tisztségviselő is, aki szerint a jogi szakbizottság túl könnyen bólintott rá a franciára, de a néppárti François-Xavier Bellamy is arról beszélt, hogy blokkolni kéne a vizsgálat alatt állók biztosi jelöléseit, és különben is, Trócsányi jelölésének megfúrása ehhez képest „politikailag és ideológiailag motivált” volt. A szélsőbaloldali GUE/NGL képviselőcsoport Goulard volt védelmi minisztersége és leendő portfóliója miatt attól fél, hogy majd a politikus a fegyverlobbi érdekeit helyezi előtérbe, ezért ellene fognak szavazni.

Ilyen előzmények mellett Goulardnak nem volt könnyű dolga a meghallgatáson, nem is sikerült magát meggyőzően tisztáznia: a képviselők kemény kérdéseket tettek fel neki a parlamenti asszisztenseinek felhasználásával, valamint az EP-n kívüli fizetett amerikai munkájával kapcsolatban is. A kérdésekre Goulard annyit tudott csak felelni: a JURI bizottság továbbengedte őt, tehát az összeférhetetlenség nem merül fel, amúgy meg „tiszteletben tartja” az ellene folytatott vizsgálat eredményét, már vissza is fizetett emiatt 45 ezer eurót az EU-nak, és ha emiatt elítélik, akkor nem is lesz belőle EU-biztos. Emellett felszólította a képviselőket, hogy vele kapcsolatban vegyék figyelembe az „ártatlanság vélelmét”.

Ez sokaknak nem volt elég, az ipari szakbizottság néppárti tagja szerint Goulard „sok kérdésre nem tudott válaszolni” az ellene folyó vizsgálattal kapcsolatban, egy szociáldemokrata politikus is erre a megállapításra jutott. Amerikai think tanknek végzett munkájával kapcsolatban egy francia szélsőjobbos meg is kérdezte tőle:

– védekezett Goulard, aki elmondta, megérti, ha valakit ez felidegesített, szerinte viszont a munkája lényege, hogy tehetséges és befolyásos embereknek asszisztáljon.

Nem meglepően egyedül a macronista-liberális Renew Europe frakciója védte meg Goulardot a meghallgatás után, és ők voltak az egyedüli képviselőcsoport is, akik nem szavazták meg, hogy kiegészítő kérdéseket tegyenek fel a francia jelöltnek, elsősorban jogi, átláthatósági és etikai kérdésekkel kapcsolatban.

Egy biztos: ha Goulard elbukik, az nagy csapás lesz Ursula von der Leyennek, aki már a magyar és a román jelölt kiesésével eleve elveszített két jelöltet. Emmanuel Macron sem lehet boldog, hiszen Goulard kétségkívül tapasztalt, és a francia elnökhöz hűséges eurokrata, ráadásul a belső piaci portfólió elég befolyásos pozíció a biztosi kollégiumon belül.

2. Janusz Wojciechowski, Lengyelország 

Páratlanul fontos szerepet kapott Lengyelország a következő Európai Bizottságban, hiszen a még mindig óriási pénzek felett diszponáló mezőgazdasági portfóliót kapták meg Ursula von der Leyentől – kérdés azonban, hogy a kínálkozó lehetőséget hogyan használták ki. Az EP-képviselők válasza szerint nem elég jól: Janusz Wojciechowski lengyel biztosjelölt ugyanis a mezőgazdasági szakbizottság tagjai szerint hallatlanul gyengén teljesített, esetében tehát egy második meghallgatásra is szükség lehet. Pedig a lengyelek megtettek mindent: Wojciechowski 2004 óta megszakítás nélkül az Európai Parlament tagja, így az európai ügyeket elvileg jól ismeri, ráadásul korábban a lengyel parasztpárt (PSL) politikusa volt, 2010 óta tagja a Kaczyński-féle PiS-nek.

Ám a lengyel jelölt sem feddhetetlen: az EU csalás elleni hivatala megállapította, hogy 2004 és 2016 között Wojciechowski csalt az EP-től kapott utazási visszatérítéseivel és lakhatási költségeivel kapcsolatban, ezért a politikus több mint 11 ezer eurót fizetett vissza. Nem ez volt vele a legnagyobb baj a meghallgatása során, hanem az, hogy szakpolitikai kérdésekben gyengén teljesített, és folyamatosan mellébeszélt.

A néppárti Herbert Dorfmann szerint Wojciechowskinak „vissza kell jönnie, mert ez így nem elég”, a környezetvédelmi bizottság szociáldemokrata alelnöke, Seb Dance pedig azt mondta: „nem hiszem, hogy bárki is rábízna egy biztosi posztot a teljesítménye alapján”. Azt is hozzátette: lehet, hogy a lengyel jelöltnél egy második meghallgatásra is szükség lesz.

Még a mezőgazdasági bizottság elnöke, Norbert Lins szerint sem válaszolt a lengyel jelölt egyértelműen a kérdésekre. Mehreen Khan, a Financial Times brüsszeli tudósítója egy mondatban összegezte Twitteren a jelölt teljesítményét:

– fogalmazott a szakújságíró.

3. Ylva Johansson, Svédország 

Hasonló problémák merültek fel a svéd jelölttel is, akinek a belügyi portfóliót szánják. A szocdem politikus egyébként még a kommunisták között kezdte a politikai pályafutását, később mérséklődött, majd csatlakozott a Svédországot gyakorlatilag folyamatosan irányító Szociáldemokratákhoz, de itt is a párt balszárnyához szokták sorolni. Volt már foglalkoztatásügyi, szociális ügyekért felelős és iskolaügyi miniszter, így az EP-képviselők egy profi és magabiztos politikust vártak a meghallgatáson, de ködös mellébeszélést kaptak, így Ylva Johansson esetében is jöhetnek majd a második körös kérdések.

Persze ez nem annyira meglepő: a belügyi portfólió alá tartozik részben a migráció is, egy ilyen megosztó témában pedig nem könnyű mindenkinek megfelelő választ adni.

sőt, ő maga ismerte el, hogy vissza kell térnie az EP-képviselőkhöz még egy pár kérdésre. Még arra az alapvető kérdésre sem tudott választ adni, hogy hogyan reformálná meg a menekültügyet szabályozó, ám mára igencsak elavult dublini megállapodást, mely szerint az az uniós ország köteles elbírálni a menekültügyi kérelmeket, melynek területén egy migráns belépett az EU területére. Johansson erre egy ködös választ adott a tagállamokkal való konzultációról, a konszenzuskeresésről és a bilaterális párbeszédről.

Annyit azonban elárult, hogy „humanitárius folyosókat” hozna létre a migránsok számára, hogy azok elkerüljék az embercsempészeket.

Johansson jelölését ennek ellenére nem valószínű, hogy végül megbuktatják:

mint francia kollégájával kapcsolatban. Ahogy az olasz Öt Csillag Mozgalom képviselője fogalmazott: „nagy tudással rendelkezik a portfóliója területén”, jószándékú, ugyanakkor egy kicsit jobban a részletekbe kell majd bocsátkoznia.

4. Kadri Simson, Észtország 

Az észt jelölt nő, és ez már önmagában előny a VDL-Bizottságban, ahol elvileg a teljes nemi egyensúly a cél. Az észtek Oroszország közelsége miatt nem meglepő módon az energiaügyet kapták meg, ugyanakkor jelöltjüknek, Kadri Simsonnak már csak az önéletrajzára is elég rátekintenünk ahhoz, hogy lássuk:

A történész-politológus végzettségű Simson a szociálliberális Centrumpárt politikusa, volt már főtitkár, majdnem pártelnökké is választották 2015-ben, majd 2016-tól megkapta a gazdasági miniszteri tisztséget.

A folyosókon hallható szóbeszédek szerint Simson sem nyújtotta a legerősebb teljesítményt, esetében is sok volt a mellébeszélés. Az EP ipari, kutatási- és energiaügyi bizottságának elnöke szerint „nagyon intenzív” volt a meghallgatás, egy névtelen forrás pedig a Politicónak elmondta: Simsonnak is számítania kell extra kérdésekre, ezt erősítette meg Niels Fuglsang dán szocialista politikus, aki szerint az S&D csoport is írásbeli kérdéseket fog követelni az észt jelölttel kapcsolatban.

Mindazonáltal Simson nagy szarvashibákat nem vétett, és ha az írásbeli kérdéseket sikerrel veszi, akkor valószínűleg nem lesz akadály a személye. A Zöldek részéről mindenesetre biztos kemény kritikákat fog kapni, miután elmondta: támogatja a gázinfrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos projekteket, de ezt szépen becsomagolta egy, a gázszektor dekarbonizációjával kapcsolatos ígéretbe.

5. Margaritisz Szkínász, Görögország 

Várható volt, hogy a görög jelölt is éles támadások kereszttüzébe kerül majd. Persze nem ám felkészületlensége miatt: Szkínász dolgozott az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságán, és ő volt a Juncker-bizottság szóvivője is, a görög tapasztalata uniós ügyekben tehát megkérdőjelezhetetlen.

A baloldal rögtön szélsőjobboldali retorikát kiáltott, mondván, hogy az elnevezés rímel a széljobbosok által használt életmódvédős lózungokra, de az Európai Néppárt lényegében egy emberként állt be az elnevezés mögé.

Szkínász kiváló teljesítményt nyújtott meghallgatásán, és ezt ellenfelei sem vitatták. Csupán a portfólió nevébe kötöttek bele – a holland liberális Sophie in't Veld úgy fogalmazott: „A névnek mennie kell, és kész.” A német szocdem Birgit Sippel rendkívül élelmesen megjegyezte az egyébként jobboldali Új Demokrácia görög politikusának, hogy a portfóliója neve „a jobboldal kezére játszik”. Éles meglátás. Nevén kívül azonban a görög eurokrata teljesítményébe nehezen lehetett belekötni.

6. Trócsányi László, Magyarország 

A volt magyar igazságügyi miniszter sztoriját már jól ismerjük. Ő – ellentétben a fenti képviselőkkel – még csak el sem jutott a nyilvános meghallgatásokig, hiszen az EP jogi szakbizottsága összeférhetetlenség miatt már a rajtvonal előtt elkaszálta a jelölését. Hogy jogosan-e, azt a fideszesek vitatják, szerintük politikai döntés történt. A JURI bizottság érvelése szerint Trócsányi még igazságügyi minisztersége alatt is benne maradt a nevével fémjelzett ügyvédi irodában, és így kapott megbízást a kormánytól. Ez, és az, hogy orosz fegyverkereskedőket Oroszországnak, nem pedig Amerikának adtak ki a minisztersége alatt, a szakbizottság szerint elég az összeférhetetlenség kimondásához, erről részletesen a jogi szakbizottság alelnöke beszélt az Azonnalinak: a vele készült interjúnkat ide kattintva olvashatod.

Trócsányi tehát megbukott, a helyére pedig Várhelyi Olivér tapasztalt uniós szakdiplomata érkezhet, aki 2015 óta vezeti Magyarország az EU mellé rendelt állandó képviseletét. Neki majd később lesz a meghallgatása, de előbb át kell esnie a JURI bizottság belső meghallgatásán is. Ugyanakkor még az sem egészen biztos, hogy biztosan hazánk kapja a szomszédságpolitikai portfóliót: mi már a héten is felvetettük Cseh Katalinnak (s neki tetszett az ötlet), hogy lehetséges, hogy a szintén elbukó Románia és hazánk portfóliót cserélhet majd, és mára már az Index uniós szaklapja, az Eurologus is a cseréről cikkezik:

7. Rovana Plumb, Románia

Trócsányinál rendre felvetődik, hogy valóban szükségszerű volt-e a megbuktatása a JURI bizottságban, ám ez a kérdés a román Rovana Plumb esetében egyértelműbb. Plumb „bűne” ugyanis az volt, hogy kétszer 800 ezer eurót (52-52 millió forintot) vett fel hitelként, egyik felét ennek családi háza felépítésére, másik felét pedig a román szociáldemokrata PSD kampányára fordította. A gond ezzel az volt, hogy Plumb vagyonnyilatkozata alapján sehogy sem akart kijönni, hogy a képviselő vissza tudná fizetni a hitelállományt.

Így lett tehát egy új román jelölt is, mégpedig Dan Nica szociáldemokrata román EP-képviselő személyében, de ha még ez sem sikerülne, akkor vésztartaléknak ott van Gabriela Ciot európai ügyekért felelős külügyi államtitkár is. Rá azért van szükség, mert nő: Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök ugyanis nemileg kiegyensúlyozott Bizottságot szeretne, ha pedig Románia Plumb bukása után egy férfit jelölne, az felborítaná a nemi egyensúlyt: meritokrácia európai módra.

NYITÓMONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali