Trócsányi nem hazudott, Várhelyi nem brüsszeli bürokrata! Deutsch Tamás megmagyarázza a biztoscserét

Trócsányinak annyi köze van az ügyvédi irodájához, mint nekem Németországhoz: a neve – mondta Deutsch Tamás az Azonnalinak Brüsszelben. A fideszes EP-képviselő azt is megmagyarázta: szerinte miért nem hazugság az, ha valaki letagad egy kormányzati megbízást, és az is kiderül, hogy mi a közös pont Trócsányi bukása és a laposföldhívők között.

Az eheti brüsszeli biztosjelölti meghallgatások legfontosabb fejleménye magyar szemszögből, hogy összeférhetetlenség miatt kétszer is elkaszálta Trócsányi Lászlót az EP jogi szakbizottsága, amiért az ügyvédi irodája állami megrendeléseket kapott. Így Trócsányi el se jutott a nyilvános meghallgatásig, helyette Várhelyi Olivér EU-hoz delegált nagykövetet jelöli a kormány biztosnak. Hogy mit szólnak mindehhez a DK-sok és a momentumosok, arról itt írtunk, hogy mit gondolnak az ellenzéki EP-képviselők, arról itt, szerda délután pedig a fideszes Deutsch Tamás is válaszolt a kérdéseinkre Brüsszelben.

Deutsch az újságírókkal való találkozást gondosan felvezette. Az első két perc eszdéeszezés után kábé hét perc önsajnáltatás következett amiatt, hogy az ellenzéki EP-képviselők megfúrják a fideszes jelölteket az EP szakbizottsági tisztségeire való választásnál, és ilyen az állítólagos magyarországi diktatúrában nem fordulhatna elő. Bezzeg Brüsszelben igen.

Aztán a lényegre tért.

A jogi szakbizottság veszélyes!

Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ami a jogi szakbizottságban történt, mert ők döntenek majd mentelmi jogi kérdésekben is, és EP-beli tisztségekből való elmozdításra vonatkozó előterjesztést is tehetnek. Gyakorlatilag ez 14 embert jelent, mert a 26 fős bizottság egyszerű többséggel határoz. 

– vonta le a következtetést Deutsch, hamarosan pedig az is kiderült, hogyan kerülnek a laposföldhívők Trócsányival egy ligába, akinek Deutsch szerint annyi köze van az ügyvédi irodájához, mint neki Németországhoz: a neve.

„Az egészet csak Jávor Benedek találta ki!”

Ezt válaszolta Deutsch az Azonnali azon felvetésére, hogy Trócsányi hazudott a jogi szakbizottságban, hiszen azt állította, hogy nem kapott az ügyvédi irodája állami megrendelést a minisztersége alatt, miközben Jávor Benedek korábbi párbeszédes EP-képviselő közzétett egy 2018-as szerződést, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

amely a Paks II-höz kapcsolódó perekben bízta meg a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodát. Amikor Ausztria beperelte a Bizottságot, amiért a Paks II beruházást engedélyezte – Magyarország pedig érthető módon beavatkozik a perbe – akkor egy brit ügyvédi irodát is be akartak vonni, és csak technikailag kellett új dátummal szerződést kötni, valójában ez a többi megbízás folytatása volt.

és ezt ő is tudná, ha bármit is valaha végigolvasna.

Jávor hangsúlyota: ez egy új per az Európai Bíróság előtt, 2018-ban indult – amint azt Deutschnak mi is felvetettük a beszélgetésen –, ráadásul a szerződés egy teljesen új szerződés, nyoma sincs a szövegében annak, hogy egy korábbinak a meghosszabbítása lenne, és az emlegetett angol iroda bevonásáról sincs egy árva szó se benne.

Deutsch szerint egyébként az nem gond, hogy Trócsányi résztulajdonos az ügyvédi irodájában (ami azért máris több kapcsolat, mint pusztán a neve), hiszen ennyi erővel egy távközlési miniszternek is meg lehetne tiltani, hogy Telekom-részvényeket vegyen.

„Nekem intenzívebb az oroszokkal való kapcsolatom, mint Trócsányinak!”

Trócsányi meg csak teljesített egy kiadatási kérelmet. Deutsch hozzátette: a normális ügymenet szerint jártak el, ugyanis ha két országból érkezik be kiadatási kérelem, akkor azt teljesítik, amely országgal van viszonosság (tehát megállapodás a kölcsönös kiadatásról), ez pedig Oroszország volt.

Valójában egyébként az USA-val is van egy kiadatási egyezménye Magyarországnak, itt lehet elovasni. Hogy a jogi szakbizottság oroszországi származású alelnöke hogyan vélekedik az ügyről, arról pedig ebben az interjúban beszélt az Azonnalinak.

A háttérben megbúvó Gyurcsány-szál

Különben is, ha Trócsányi összeférhetetlen, akkor Dobrev Klára is az az EP alelnökeként, hiszen az Altus Zrt. hatalmas összegű megbízásokat kapott az Európai Bizottságtól – mondta Deutsch, akinek volt egy válasza a DK-s Molnár Csaba azon észrevételére is, hogy az új biztosjelölt, Várhelyi Olivér a Gyurcsány-féle külügyben is dolgozott.

– emelte a tétet Deutsch.

Rossz brand lett-e a Fidesz, hogy az EP-képviselők helyett egy brüsszeli bürokrata lett a B-terv?

Erre a kérdésre voltunk a legkíváncsibbak, Deutsch viszont itt humorbombákba csomagolt hárításokat adott elő.

– mondta. Visszakérdésünkre, hogy ez önkritika-e, és az EP-képviselők eszerint rosszul dolgoztak-e, nem válaszolt, helyette azt tanácsolta, hogy ne álljunk standuposnak.

Mondjuk nem is vicc volt a kérdés, hiszen Orbán nagyon szeret a Fidesz demokratikus legitimációjára hivatkozni az EU-s vitákban, sőt, megpedzegette ezt Várhelyi jelölésének bejelentésekor is. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy hogyhogy nem a szintén közvetlen és erős demokratikus legitimációval rendelkező EP-képviselők közül választott új jelöltet.

Deutsch szerint Várhelyinek az is legitimációt ad, hogy Orbán jelölte őt, és a diplomata egyébként attól, hogy Brüsszelben dolgozik, nem brüsszeli bürokrata, hiszen nem az EU-s intézményeknek, hanem a magyar kormánynak dolgozik. Arra a kérdésre, hogy akkor Orbán által távirányított technokrata-e, nemmel válaszolt.

Nem lépünk egy rakás kutyaszarba

Deutschot kérdezték a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági problémákról és az Európai Ügyészségről is. A jogállamiságról azt mondta, hogy az nincs normatívan meghatározva, és csak államcél, ezt egy másodéves joghallgató is tudja. Valójában nem államcél, hanem alapelv (a kötelező erő szempontjából ez nem mindegy), ezt közbevetésünkre el is ismerte Deutsch, akinek amúgy jogi diplomája van.

Az Európai Ügyészséggel kapcsolatban az a legnagyobb aggodalma, hogy ha most az ügyészség az ügyek egy csoportjában lemond a vádmonopóliumról, akkor aztán kinyílik egy ajtó, és majd sorban általában a büntetőügyeket, sőt, később a polgári ügyeket is át kell engednünk az EU-nak. Felvetésünkre, hogy ha netán valóban így alakulna, akkor nyugodtan ki lehet lépni az EU-s ügyészségre vonatkozó megerősített együttműködésből, azt mondta:

Közvetlen EU-s pénzek az önkormányzatoknak? Hazaárulás!

A jogállamiság-problémák miatti pénzmegvonás egyébként azért is rossz, mert a végfelhasználókat büntetné, fejtegette Deutsch. Erre felvetettük neki, hogy mit szól az ötlethez, hogy önkormányzatok közvetlenül pályázhassanak EU-s pénzekre. „Ez sületlenség, parasztvakítás, hazát hátbatámadás Gyurcsányné módra” 

– foglalta össze. Deutsch szerint ha lemondunk arról, hogy a magyar kormány ossza el az EU-s pénzeket, az azt jelenti, hogy mondjuk Salgótarjánnak nemcsak a magyar városokkal, hanem az összes európai várossal kéne a Bizottság előtt versenyeznie, hogy pénzt kapjon. Ott pedig politikai feltétel lesz az illegális migránsok befogadása. Kérdésünkre, hogy látott-e már ilyen javaslatot, vagy mire alapozza ezt, azt mondta: meg kell csak nézni, minden uniós dokumentumban ilyenek szerepelnek.

Szerinte egy ilyen közvetlen pályázati rendszer azt jelentené, hogy belgák és írek jóindulatában kell reménykednünk. Felvetésünkre, hogy az ellenzéki vezetésű városoknak nem mindegy-e, hogy írek és belgák, vagy a magyar kormány jóindulatában reménykednek, pláne Gulyás Gergely és más fideszesek erre irányuló célzásai után, azt mondta: ez hülyeség,

Végül tehát Orbán ars poeticáját hallhattuk vissza: ne azt nézzék, mit mondok, hanem hogy mit csinálok. Most pedig azt csinálja, hogy egy nem brüsszeli, hanem kormányzati bürokratát küld Brüsszelbe.

BORÍTÓKÉP: Bukovics Martin / Azonnali