+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. október 2. szerda, 09:16
Trócsányi meg is köszönhetné, hogy nyilvános bizottsági megszégyenítés nélkül bukott el, ehelyett inkább pattog. De miért jelölt helyette Orbán egy távirányítható technokratát?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Úgy volt, hogy kedden hallgatják meg az Európai Parlament külügyi szakbizottságában Trócsányi Lászlót, aki bővítési biztos akart volna lenni. Csakhogy az EP jogi szakbizottsága az összeférhetetlenségre vonatkozó előzetes vizsgálat során beleköpött a levesbe, és hétfőn másodszor is egyértelműen kimondta, hogy Trócsányi ügyvédi irodája és az általa vállalt állami megbízások olyan súlyos összeférhetetlenséget jelentenek, hogy a képviselők alkalmatlannak tartják a posztra a volt igazságügy-minisztert.

 

Orbánnak már meg is van az új jelöltje Várhelyi Olivér diplomata személyében, de annyira nem mennek gyorsan a dolgok, hogy ő ennyire last minute beugorjon, úgyhogy egyelőre magyar biztosjelölti meghallgatás nélkül maradtam.

 

Kasza, kapa, Szentírás

 

Vigaszágon kedd délután beültem a lengyel PiS-kormány által mezőgazdasági biztosnak jelölt Janusz Wojciechowski meghallgatására,

 

hátha lesz egy kis feszkó vagy illiberálisozás, hiszen mégis csak a PiS-esek jelölnek valakit egy olyan pozícióra, amelynek birtokosa hatalmas mennyiségű EU-s pénz fölött diszponál. De nem volt.

 

A meghallgatás túlnyomó részében szakpolitikázás ment. Wojciechowski olyan dumákkal próbálta meggyőzni még a zöld hippiket is szép kelet-európai angol nyelvjárásban, mint hogy „agriculture is very important for the environment, very important for climate protection.” A legszentségtörőbb, amit mondott, az az volt, hogy „the proposal of the Commission is not the Bible”, vagyis a bizottsági javaslat nem a Szentírás. (Ezt az elődjének egy konkrét programjára mondta egyébként, amin javítani szeretne.)

 

Ahogy figyeltem a meghallgatását annak a biztosnak, akit az EU második számú belső ellensége, a lengyel kormány jelölt, lassan már nem is bosszantott annyira, hogy Trócsányit nem lesz alkalom meghallgatni, mert ha az is ennyire lapos lett volna, akkor mindegy is, hogy van, vagy nincs. De igazából ez önáltatás, mert a lengyeleknek volt annyi eszük, hogy nem egy jogállamiságlebontó reformokban kompromittált kormánytagot, hanem egy uniós téren jártas politikust küldtek biztosnak, ráadásul a mezőgazdasági támogatásoknak viszonylag kevés köze van a független bíróságokhoz, a szabad médiához meg ilyesmikhez. Nem úgy, mint a bővítésnek, ahol ugye más országokat, tagjelölteket szondáztatunk, hogy elég fejlett demokráciák-e.

 

Két órát kellett egyébként várni az első, ilyen szempontból releváns kérdésre a lengyel parasztpárt képviselőjétől, aki azt szegezte Wojciechowskinak, hogy ha bevezetik, hogy egyes uniós támogatásokat megvághatnak, ha az adott tagállamban súlyosan sérül a jogállamiság, akkor hogyan fogja ez érinteni a mezőgazdasági szektort. A jelölt erre látványosan elkezdett zörögni a papírjaival, majd felolvasott egy álláspontot – amelyről többször hangsúlyozta, hogy nem az övé, hanem a kollégája írta –, mely szerint a Bizottság emlegetett javaslatában nem egyértelműek a kritériumok, és elég baj az, hogy a Bizottságot nem kötelezik arra, hogy a hatásokat kielemezze, mielőtt bárkitől is megvonja a pénzeket. De ez ugye nem is az ő véleménye…

 

Amit Trócsányitól nem lehetett megkérdezni

 

Az, hogy a jogi szakbizottság elkaszálta Trócsányit, azért piszkálja a csőrömet, mert ez – mivel az ellenzéki médiával fideszesek, pláne kormánytagok csak nagy ritkán állnak szóba – egy olyan kivételes alkalom lett volna, amikor kellemetlen kérdésekre kell válaszolnia. Nagyon megnéztem volna, hogy az elvileg az uniós szerződések fölött őrködő Európai Bizottságba pályázó jelöltként mit szót volna az ex-igazságügyminiszter, amikor az uniós jog lerontását, kikerülését célzó, általa jegyzett hetedik alkotmánymódosításról, vagy a kedvenc projektjéről, a közigazgatási bíróságokról kérdezik, ami annyira gáz lett az EP-választás után a kormánynak, hogy maguktól kitáncoltak belőle – egyelőre.

 

Így viszont megadatott a csendes visszavonulás lehetősége. Ahelyett viszont, hogy ezt megköszönné, Trócsányi inkább mindent megtesz azért, hogy minél látványosabb legyen a pofáraesése

 

– és pereskedésen pattog.

 

De a tehetséges magyar ellenzék is ujjongva kárörvend azon, hogy Trócsányit szép csendben kaszálták el, anélkül, hogy ők, vagy náluk esetleg tehetségesebb EP-képviselők ebből egy jó kis show-t csinálhattak volna, és bárki nyilvánosan kérdőre vonta volna A Nagybetűs Európában Orbán volt miniszterét. Egy ilyen kis műsor után ugyanúgy el lehetett volna utasítani Trócsányit (sőt, még egy fokkal könnyebben, mert a meghallgatást végző bizottságban kétharmados támogatottság kell a biztosjelölteknek főszabály szerint).

 

Az européer és jogállamféltő ellenzék azt sem nagyon kommunikálta, hogy

 

az EU-ban olyan magas szinten dúl a jogállam, hogy a korrupciógyanús jelöltek közül nem mindet buktatta meg a jogi szakbizottság,

 

csak néhányat. Átment például az előzetes alkalmassági teszten a belga liberális Didier Reynders is, aki úgy fog pont a jogállamiságért felelni, hogy vele kapcsolatban korrupciós vádak merültek fel. Erre egyrészről lehet azt mondani, hogy zárt ülés lévén nem tudjuk a részleteket, és lehet, hogy különböző súlyosságú ügyek ezek, blabla; másrészről meg lehet úgy is nézni a dolgot, hogy még a látszatát is el kellene kerülni az ilyesminek az EU-ban (ezt érdekes módon épp a szakbizottság egyik illetékese mondta nekem, hamarosan jön a vele készült interjú). Sőt, lehet arra a következtetésre is jutni, mint Ésik Sándor, miszerint azt akarták ezzel üzenni Orbánnak, hogy „ha akarjuk, bizony észrevesszük a mutyit, de csak akkor, amikor mi akarjuk”.

 

Végül is ez hasonlít némileg ahhoz, ahogy Magyarországon is mennek a dolgok: valakikre vonatkoznak a törvények, valakikre meg nem, sőt, az egészen kiváltságos valakikre mi még külön törvényt is írunk ugye.

 

Érdekes módon ezt nem a fejlett Európához való felzárkózásként értelmezik itt Brüsszelben,

 

hanem többek között pont emiatt – és eléggé jogosan – van Magyarország hetes cikkes eljárás alatt.

 

És miért lehet majd kérdőre vonni Várhelyit?

 

Ha Trócsányi nem, is, Orbán vette a lapot, és – a Trócsányi EP-listavezetőként kivívott demokratikus legitimációja fölötti kesergés, mint kötelező kör lerovása után – a sajtóban alaposan megkeringtetett Győri Enikő helyett meglepetésre egy karrierdiplomatát húzott elő a kalapból Várhelyi Olivér személyében. Ha végigpörgeti az ember a most az EU-hoz delegált nagykövetként dolgozó Várhelyi Twitterét, az látszik, hogy a lojalitásához és a harcosságához nem fér kétség.

 

Első ránézésre a kompromisszumkészséget mutatja Orbán részéről, hogy nem egy fideszest, pláne nem egy kormánytagot küld B tervként a Bizottságba, hanem egy igazi „brüsszeli bürokratát”, ugyanakkor

 

ezzel azt is üzeni: a csupa volt kormánytagból álló Bizottságba egy technokratát delegál, akit személyesen fog távirányítani.

 

Mit fog ehhez szólni von der Leyen? Elméletileg megvan a lehetősége, hogy azt mondja, nem tetszik a jelölt, de ennél feltehetően hálásabb a megválasztása szempontjából nélkülözhetetlen fideszes szavazatokért.

 

És mit fog szólni a Trócsányi idő előtti bukása fölött hangosan örömködő ellenzék? Friss körkérdésünkből az derül ki, hogy

 

az ellenzéki EP-képviselők nagyrészt egyelőre nem tudják (vagy nem akarják elmondani), hogyan álljanak Várhelyihez;

 

egyedül a momentumos Cseh Katalin dicsekedett el nekünk rögtön azzal, hogy nem tud különbséget tenni egy politikus és egy karrierdiplomata között, ugyanis ugyanazokat a kérdéseket akarja Várhelyinek feltetetni (ő maga a külügyi bizottságban nincs benne), mint Trócsányinak.

 

Hullanak-e még fejek?

 

Az, hogy valakit átengedett a jogi szakbizottság a Trócsányi számára végzetes összeférhetetlenségi teszten, amúgy nem jelenti azt, hogy a lényegi meghallgatáson nem turkálnak az illető zsebében, sőt:

 

maga a tény, hogy ketten már a jogi szakbizottságban elhasaltak, még vérszemet is adhat a többi bizottságnak a további szigorra.

 

A lengyel Wojciechowskit is megkérdezték az agrárbizottságban az utazási költségtérítése körüli visszaélésgyanús ügyről, amiről azt mondta, hogy ő már önként azelőtt visszafizette saját magától a pénzt, mielőtt az ügyben vizsgálat indult volna. Érdekes, hogy mikor jutott ez magától eszébe…

 

Mindenesetre a kérdések túlnyomó többsége kifejezetten a mezőgazdasági szakpolitika részleteire koncentrált, és ezen szakmai kérdésekre sikerült a jelöltnek óriási semmitmondó bullshiteket válaszolnia. Ha ezek után elkaszálják, vagy behívják egy második körre, biztos nem lehet azt mondani, hogy politikai célzatú szemétkedés történt. Just for the record: ő volt egyébként a lengyelek alkalmasabb jelöltje, akit az utolsó pillanatban cseréltek be a játékba.

 

Hétfőn és kedden összesen nyolc biztosjelöltet hallgattak meg, szerdán pedig további öt kerül sorra. Köztük a legérdekesebb a már emlegetett belga Didier Reynders, és Macron jelöltje, a belső piaci portfólióra pályázó Sylvie Goulard, akinek szintén nem makulátlanok a pénzköltési szokásai, ugyanis kiderült, hogy EP-képviselő korában az EP által fizetett alkalmazottait otthon dolgoztatta a pártnak. Az Azonnali ott lesz mindkét meghallgatáson, és ha lesznek izgalmak, beszámolunk róluk. Ha pedig addig is többet akarsz tudni arról, hogy ki kicsoda a leendő Európai Bizottságban, ezt a cikket olvasd el.

 

Most olvastad először ezt a cikket? Akkor még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Iratkozz fel, és hetente háromszor küldünk reggel hétkor a postafiókodba ilyen cikkeket és még sok mást!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet az új főpolgármester.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A Boszniában született német író, Saša Stanišić frankfurti beszédében bírálta Handkét.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás