+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. október 1. kedd, 18:24
Újra megcsinálták a kutatást, ami eredetileg azt állította, hogy kevésbé odafigyelve olvasunk sci-fit.

2017-ben jelent meg a Washington és Lee Egyetem kutatóinak tanulmánya, amiben arra jutottak egy kísérlet nyomán, hogy a sci-fi-zsargont használó szövegeket kevésbé odafigyelve olvassák az emberek,

 

most azonban átgondolták az eredményeket, csináltak egy új kutatást, és rájöttek, hogy nem a zsáner, hanem a szöveg minősége határozza meg, hogy mennyire odafigyelve olvasunk

 

írja a Guardian.

 

Az eredeti kísérletben egy lényegében azonos, ezer szavas szövegrészletet olvastattak el emberekkel: a jelenet ugyanaz volt, a világot építő szavakat azonban lecserélték, úgy, hogy az egyik egyértelműen sci-fi, a másik pedig sima irodalmi mű legyen. A helyzet viszont ugyanaz volt, egy szereplő belép egy étkezőbe, miután nyilvánosságra került, hogy milyen negatív véleménnyel van az adott közösségről.

 

Csak a sci-fi verzióban nem egy ajtón, hanem egy légzsilipen lép be és ott nem a kisváros lakói, hanem idegenek és robotok is várják. Chris Gavaler és Dan Johnson kutatók úgy látták, hogy a sci-fi szetting rögtön egy kevésbé megerőltető, kevésbé odafigyelő olvasási módba kapcsolták az olvasót, aki a zsáner felismerése után nem várt sokat a szövegtől, ezért kevésbé is figyelt oda rá. Akkor azt állapították meg ennek nyomán, hogy ez azt igazolja, hogy az olvasók előítéletesebbek a zsánerművekkel szemben.

 

A tanulmányt azonban többen kritizálták, azon az alapon, hogy egy sci-fi nem attól lesz sci-fi, hogy beleírod, hogy légzsilip, meg, hogy robot, tehát egy sima mainstream szövegrészlet környezetének lecserélésétől nem lesz az a történet sci-fi. A kutatók úgy látták, hogy a kritika jogos, ezért aztán újra megcsinálták a kutatást.

 

Ezúttal csak egy szóban különbözött az olvasandó szöveg, mégpedig abban, hogy a narrátor az egyikben a lányát nevezi meg a történet alanyaként, a másikban pedig a robotját.

 

Az olvasók ezúttal nem reagáltak másképp a két történetre, hiába volt az egyik főszereplője egy robot.

 

A kutatók most ez alapján arra jutottak, hogy nem önmagában a zsáner határozza meg, hogy mennyire odafigyelve olvasunk, hanem az, hogy maga a szöveg mennyire jó. Az év végén a Scientific Study of Literature szaklapban megjelenő tanulmány szerzői szerint tehát arról van szó, hogy a tanulmány bizonyítja: egy sci-finek is simán lehet szépirodalmi értéke.

 

Idén áprilisban Ian McEwan új könyve kapcsán lángolt fel ismét, sokadszor az a vita, hogy a sci-fi lehet-e szépirodalom. McEwan könyvében egy alternatív idővonalon járunk, és a történet fókuszában androidok vannak, de a szerző azt nyilatkozta, hogy szerinte ez nem sci-fi, hiszen nem utaznak benne a fénysebesség tízszeresével, és antigravitációs csizmák sincsenek benne, hanem az „emberi dilemmákra koncentrál”.

 

McEwan megjegyzésein gyakorlatilag mindenki kiakadt, aki sci-fit ír, ad ki, vagy olvas, hiszen egy csomó olyan, egyértelműen a sci-fi kánonjába tartozó mű van, ami az „emberi dilemmákra koncentrál”, tehát az író megjegyzése leginkább a szokásos elitirodalmi sznobériát mutatta meg, amit egyébként mindkét fenti kutatás jól leplez le.

 

A kutatók is azt mondják, hogy arra tényre világítanak rá: ahogy a sima, jelző nélküli fikciós irodalomban is vannak jobb és rosszabb művek, kóklermunkák és remekművek, úgy a sci-fiben – és kiterjesztve: bármilyen zsánerben – is vannak jó és rossz könyvek, önmagában a műfaji címkék nem jeleznek irodalmi minőséget.

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tüntetők közel nyolc órán át állták körbe a bevándorlási hivatal autóját, így végül nem tudták deportálni a két indiai férfit. Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy Skóciának legyen saját bevándorláspolitikája.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás