+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. október 1. kedd, 18:24
Újra megcsinálták a kutatást, ami eredetileg azt állította, hogy kevésbé odafigyelve olvasunk sci-fit.

2017-ben jelent meg a Washington és Lee Egyetem kutatóinak tanulmánya, amiben arra jutottak egy kísérlet nyomán, hogy a sci-fi-zsargont használó szövegeket kevésbé odafigyelve olvassák az emberek,

 

most azonban átgondolták az eredményeket, csináltak egy új kutatást, és rájöttek, hogy nem a zsáner, hanem a szöveg minősége határozza meg, hogy mennyire odafigyelve olvasunk

 

írja a Guardian.

 

Az eredeti kísérletben egy lényegében azonos, ezer szavas szövegrészletet olvastattak el emberekkel: a jelenet ugyanaz volt, a világot építő szavakat azonban lecserélték, úgy, hogy az egyik egyértelműen sci-fi, a másik pedig sima irodalmi mű legyen. A helyzet viszont ugyanaz volt, egy szereplő belép egy étkezőbe, miután nyilvánosságra került, hogy milyen negatív véleménnyel van az adott közösségről.

 

Csak a sci-fi verzióban nem egy ajtón, hanem egy légzsilipen lép be és ott nem a kisváros lakói, hanem idegenek és robotok is várják. Chris Gavaler és Dan Johnson kutatók úgy látták, hogy a sci-fi szetting rögtön egy kevésbé megerőltető, kevésbé odafigyelő olvasási módba kapcsolták az olvasót, aki a zsáner felismerése után nem várt sokat a szövegtől, ezért kevésbé is figyelt oda rá. Akkor azt állapították meg ennek nyomán, hogy ez azt igazolja, hogy az olvasók előítéletesebbek a zsánerművekkel szemben.

 

A tanulmányt azonban többen kritizálták, azon az alapon, hogy egy sci-fi nem attól lesz sci-fi, hogy beleírod, hogy légzsilip, meg, hogy robot, tehát egy sima mainstream szövegrészlet környezetének lecserélésétől nem lesz az a történet sci-fi. A kutatók úgy látták, hogy a kritika jogos, ezért aztán újra megcsinálták a kutatást.

 

Ezúttal csak egy szóban különbözött az olvasandó szöveg, mégpedig abban, hogy a narrátor az egyikben a lányát nevezi meg a történet alanyaként, a másikban pedig a robotját.

 

Az olvasók ezúttal nem reagáltak másképp a két történetre, hiába volt az egyik főszereplője egy robot.

 

A kutatók most ez alapján arra jutottak, hogy nem önmagában a zsáner határozza meg, hogy mennyire odafigyelve olvasunk, hanem az, hogy maga a szöveg mennyire jó. Az év végén a Scientific Study of Literature szaklapban megjelenő tanulmány szerzői szerint tehát arról van szó, hogy a tanulmány bizonyítja: egy sci-finek is simán lehet szépirodalmi értéke.

 

Idén áprilisban Ian McEwan új könyve kapcsán lángolt fel ismét, sokadszor az a vita, hogy a sci-fi lehet-e szépirodalom. McEwan könyvében egy alternatív idővonalon járunk, és a történet fókuszában androidok vannak, de a szerző azt nyilatkozta, hogy szerinte ez nem sci-fi, hiszen nem utaznak benne a fénysebesség tízszeresével, és antigravitációs csizmák sincsenek benne, hanem az „emberi dilemmákra koncentrál”.

 

McEwan megjegyzésein gyakorlatilag mindenki kiakadt, aki sci-fit ír, ad ki, vagy olvas, hiszen egy csomó olyan, egyértelműen a sci-fi kánonjába tartozó mű van, ami az „emberi dilemmákra koncentrál”, tehát az író megjegyzése leginkább a szokásos elitirodalmi sznobériát mutatta meg, amit egyébként mindkét fenti kutatás jól leplez le.

 

A kutatók is azt mondják, hogy arra tényre világítanak rá: ahogy a sima, jelző nélküli fikciós irodalomban is vannak jobb és rosszabb művek, kóklermunkák és remekművek, úgy a sci-fiben – és kiterjesztve: bármilyen zsánerben – is vannak jó és rossz könyvek, önmagában a műfaji címkék nem jeleznek irodalmi minőséget.

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyelőre kérdés, hogy Barcelonába vagy Moszkvába ment a miniszterelnök leggazdagabb bizalmasa. Közben arról is beszélt, a pénznek, vagy a szakértelemnek köszönhető-e a javuló foci.

Brazíliában ma már az emberektől kell kunyerálnod,
ha az LMBTQ-ról
akarsz filmet készíteni.

Ha a Fidesz nem ügyködik azon, hogy megszívassa az ellenzéki frakciókat, ma aligha bővült volna a DK padsora
a Liberálisok elnökével.

Úgy volt, hogy májusra tolják a tisztújítást a Jobbikban, de az elnökség most mégis inkább január 25-én megtartaná azt. Jakab Péter újraindul, de módosít a feltételein.

A Győri Audi ETO legendás kézilabdázója szerint a fideszes Dézsi Csaba András a garancia arra, hogy bővüljenek a lehetőségek a győri sportban.

Karácsonyi körkérdést indít az Azonnali: mit ajándékozna Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak Bugár Béla, a szlovákiai Híd párt elnöke?

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Van-e esélyük a törököknek az EU-tagságra, vagy végleg keleten ragadnak? Vitaest december 10-én.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás