Az EU nem Trócsányit, hanem Orbánt akarta orrba vágni

Ésik Sándor

Szerző:
Ésik Sándor

2019.09.30. 16:10

Trócsányin keresztül a Salvinivel kokettáló, új Európát vizionáló, oroszoknak muzsikáló Orbánt legyintették meg.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Korábban már írtunk róla, hogy a kormánymédia diadalmas szólamai (szokás szerint) megtévesztőek. Trócsányi László marginális portfóliót kapott (volna). Ez azonban még nem feltétlenül lenne „büntetés” vagy az „Orbán kormány hibája”: sajnos vagy szerencsére az van, hogy a Bizottságban (egyelőre) mindenkinek kell adni valami helyet. Nyilván nem akar senki nagy beleszólást engedni egy kis országnak. Persze ezt erősíti az, ha az a kis ország, zéró szövetségessel üvöltözi, hogy de ő akkor mindent meg akar változtatni, mert csak.

 

A bővítésügyi tárca vagy portfólió, azért marginális, mert az Unió bővítése nem (csak) bizottsági hatáskör, azt el kell fogadni mindenkinek, a tagállamoknak, az összes létező brüsszeli szervnek.

 

Miért büntetik akkor Trócsányit?

 

Több okból is. Előszöris tisztázzuk, hogy „jogosan” büntetik-e. Az idézőjel azért van, mert jogi szempontokat mérlegelnek ugyan, de ez egy politikai döntés. Az ember viszonyulhat jóindulatúan, semlegesen vagy ellenségesen ahhoz, hogy Trócsányi még színleg sem szállt ki a nevével fémjelzett ügyvédi irodából, amikor az a hírek szerint állami megbízásokat kapott. Az, hogy végül hogyan fog viszonyulni, politikai döntés eredménye.

 

Trócsányi maga alkalmas lenne a biztosi szerepre,

 

oda elég egy nyelveket beszélő, kellően magas presztízsű valaki, aki megbízhatóan semmit nem akar csinálni a következő öt évben.

 

Trócsányi ilyen ember, alighanem pályafutása méltó megkoronázásának szánta a miniszterség után a brüsszeli reprezentálást. Mivel semmi fontoshoz nem fér hozzá, el is lennének vele.

 

Csakhát a politika. Az olyan, hogy Orbán Viktort elmozdítani, megalázni, megsemmisíteni nem akarják, de orrba vágni igen. Ez egy nagy szimbolikus orrba vágás, amely nem Trócsányinak szól, az EU-nak mindegy, hogy Trócsányi vagy valami egyéb leharcolt professzor üldögél a hivatalában. Ez célzott üzenet Orbánnak, hogy ha akarjuk, meg tudjuk nézni a papírokat, ha akarjuk, észre tudjuk venni, hogy jé, a miniszter résztulajdonában álló iroda megbízást kap a minisztériumtól.

 

Ha akarjuk. Ha akarnánk, ugyanezt Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal is meg tudnánk játszani. De nem akarjuk, ameddig megmarad a végül mindig együttműködő Orbán.

 

A Salvinivel kokettáló, új Európát vizionáló, oroszoknak muzsikáló Orbánt meglegyintették.

 

Trócsányi meg nyilván emlegethet jogi eljárásokat, de ő is tudja, hogy őt itt most meg fogják alázni. Megérdemli? Nyilván meg. De nem azért, mert a többi biztos olyan szeplőtelen lenne. Dehogy azok. A naivitásáért érdemli meg, amikor azt hitte, hogy a magyar hatóságok-bíróságok előtt simán elcsúszó himihumi érveléshez majd jóindulatúan állnak. A magyar mutyivilág találkozott egy nagyobb hallal, kutyával, űrhajóval (nem kívánt törlendő) és az történt, ami olyankor szokott, amikor a kicsi túlságosan provokálja a nagyot.

 

Úgyhogy most láthatjuk egy sértődött egó sirámait a fészbukon. Elvették a játékát. Hát még ha tudná, hogy Orbán erre számított és örül neki, hogy vele foglalkoznak, nem Lölővel meg Pistivel. Nem lehet jó egyik napról a másikra leendő excellenciásból lövészárok mélyén fekvő tüdőlövéses katonává lenni. Még akkor se, ha otthon lesz ágyútalp és díszlövés.

 

Még kicsit hergelem magam és megsajnálom, úgyhogy most abbahagyom.

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, itt lehet lájkolni!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek