+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. szeptember 28. szombat, 07:15
A Jobbik és az LMP is segített gyűjteni, de csak pártízezer aláírás jött össze az egymillió helyett.

Egymillió aláírás helyett mindössze néhány tízezret sikerült összegyűjtenie annak az európai polgári kezdeményezésnek, ami azt szorgalmazta: az európai intézmények fokozott ellenőrzést alkalmazzanak az uniós pénzek kiosztása felett azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak az Európai Ügyészséghez – tudta meg az Azonnali.

 

A javaslat azt érte volna el, hogy ha feltételezhető, hogy oligarchákhoz jutna a pénz az adott tagállamban, akkor inkább meg se kapják, ahelyett, hogy utólag büntetnek egy országot. A kezdeményezéshez péntekig kellett volna összegyűjteni a megfelelő számú aláírást – méghozzá legalább hét tagországból.

 

Míg papíralapon jött össze az aláírások nagyobb része, addig online mindössze alig több, mint 3100 gyűlt össze.

 

Hogy mi az oka annak, hogy ennyire kevés embert mozgatott meg a projekt, mikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek is sikerült hatszázezer aláírást összegyűjtenie az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért, arról a kezdeményezőt, illetve az ötletet felkaroló Jobbikot és LMP-t is kérdezte az Azonnali.

 

Nem értékeli bukásnak

 

Uniós szinten az az oka annak, hogy nem jött össze elég aláírás, hogy nem kaptuk meg a remélt politikai támogatást. Elsősorban a néppárti ígéretek nem teljesültek – mondta Keresztény Zoltán, a kezdeményezés képviselője. Emlékeztetett: a Néppártnál még tavaly ősszel megtörtént a kiegyezés a Fidesszel a helsinki kongesszuson, és a Fidesz tagságának felfüggesztése ellenére valódi szakítás nem lett köztük. Ez pedig befolyásolta a többi politikai csoportot is, hiszen növelte volna a motivációjukat, ha van néppárti részről is akarat az ötlet megvalósítására.

 

Hozzátette: az, hogy egyáltalán néhány tízezer aláírás összegyűjt, elsősorban a Jobbiknak és az LMP-nek volt köszönhető.

 

Ám a gyűjtésüket negatívan befolyásolta a két párt EP-választáson elért gyenge eredménye.

 

Annak lehetőségét, hogy ismét beadják a kezdeményezést, Keresztény nem vetette el, de szerinte ennek csak úgy lenne értelme, ha előzetesen azt látják, ezúttal támogatni is fogják őket. Szerinte egyébként az unióbeli politikai csoportoknak fontos lett volna azt érzékelnie, hogy Magyarországon van olyan kormányzóképes alternatíva, amivel lehet tárgyalni, és ami fel is vállalja az ügyet.

 

Keresztény Zoltán ugyanakkor nem értékelte bukásnak, hogy nem jött össze elég aláírás, szerinte az a fontos, hogy egy kezdeményezés iránya, célja megfelelő legyen. Hogy Hadházynak velük ellentétben miért sikerült hatszázezer aláírás összegyűjtése (amivel egyébként sem európai polgári kezdeményezést, sem népszavazási kezdeményezést nem is akart indítani), arra azt mondta: annak jogi kötőereje nem volt, és érdemi hatást az sem gyakorolt a magyar politikai életre.

 

Szerinte egyébként az Európai Ügyészséghez való csatlakozás se lenne önmagában garancia a korrupció felszámolására,

 

például azért, mert oda is a magyar ügyészség delegálna tagokat.

 

Az EP-választás után már alig írtak alá

 

Pozitívnak tekinthető, hogy több tízezer aláírás összejött, aminek a Jobbik gyűjtötte össze a jelentős részét – mondta a párt országgyűlési képviselője, Bana Tibor. Elismerte: ugyan lehetett volna sikeresebb az aláírásgyűjtés, de annak örül, hogy a kérdés bekerült a köztudatba. Elmondta: a mostani kezdeményezéstől függetlenül igyekeznek a jövőben is minden szálat megmozgatni az uniós pénzek átláthó, korrupciómentes elköltése érdekében, például Gyöngyösi Márton EP-képviselőjükön keresztül.

 

Hogy Hadházy Ákos projektje miért volt sikeresebb az övéknél, arra azt mondta: a független országgyűlési képviselő előbb elkezdte az aláírásgyűjtést, annak volt egy felfutási ideje, ami miatt a másik már nem tudott akkora lendületet kapni.

 

„Tény és való az is, hogy az EP-választás után már csak minimálisan gyűltek az aláírások”. Hangsúlyozta:

 

Hadházy aláírásgyűjtése is a jó cél érdekében történt, annak a gyűjtését is segítette a Jobbik, ám szakmailag volt annyira megalapozott, mint az elbukott európai polgári kezdeményezés.

 

Sajnálják, de konkrétumot nem mondanak

 

Az Azonnali kereste az LMP sajtóosztályát is, ahonnan konkrétumokat nélkülöző válaszokat kaptunk, így nem tudtuk meg, hogy ők hány aláírást gyűjtöttek össze, ahogy azt sem, hogy a jövőben milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni a cél elérése érdekében. „Sajnáljuk, hogy nem jött össze határidőre a megfelelő számú aláírás, de itt jegyeznénk meg, hogy mi a »Csatlakozzunk az EU Ügyészséghez« aláírásgyűjtésben is tevőlegesen részt vettünk. Az LMP megalakulása óta az antikorrupció legnagyobb élharcosa, a jövőben is azon vagyunk, hogy a megfelelő eszközök rendelkezésre álljanak” – mindössze ennyit közöltek.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás