+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Hutter Marianna
2019. szeptember 26. csütörtök, 15:13
Az ügyvédi irodája miatt találták összeférhetetlennek Trócsányi biztosjelöltségét az EP jogi szakbizottságában, szóval egyelőre szóbeli meghallgatása se lesz. Von der Leyen talán még megmentheti Trócsányit, de valószínűbb, hogy Orbánéknak elő kell állniuk egy második jelölttel. Megkérdeztük a jogi szakbizottság alelnökét, mi jöhet most!

Nem csak a román Rovana Plumbot, de Trócsányi László magyar biztosjelöltet is leszavazta az Európai Parlament jogi szakbizottsága összeférhetetlenség miatt hétfőn. A volt igazságügyi miniszter így a biztosjelöltek megválasztására vonatkozó új szabályok egyik első áldozata, amelyeket idén alkalmaznak először.

 

A szóbeli meghallgatásokat írásos kérdések előzik meg, és az arra adott válaszokat az EP jogi szakbizottsága értékeli abból a szempontból, hogy nem merül-e fel összeférhetetlenség. Ha leokézzák, az a feltétele annak, hogy legyen egyáltalán szóbeli meghallgatás – közölték az Európai Parlament illetékesei az új szabályokat bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Hogy ez mennyire aktuális probléma, az pár órával később ki is derült, ugyanis

 

összeférhetetlenség miatt a román Rovana Plumbot és Trócsányi László magyar biztosjelöltet is visszadobta a jogi szakbizottság,

 

amely így rögtön két ízben is élt a frissen a kezébe adott lehetőséggel. 

 

Mi volt a baj Trócsányival?

 

Beszédes, hogy

 

nem a jogállamiság lebontása és Orbán illiberális intézkedéseihez való asszisztálás miatt büntették most Trócsányit, ezekig a lényegi kérdésekig még el se jutott a procedúra.

 

Itt most csakis az összeférhetetlenségről volt szó, amit Trócsányi ügyvédi irodája miatt állapítottak meg. Amikor Trócsányi igazságügyi miniszter lett, bejelentette, hogy felfüggeszti munkáját a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában.

 

Ennek ellenére Trócsányi ügyvédi irodája ezt követően is kapott állami megbízásokat, például abban a perben is képviselte az államot 2015-ben, amit a paksi szerződések nyilvánosságra hozataláért indított az LMP. Vannak azonban frissebb példák is: Jávor Benedek volt párbeszédes EP-képviselő egy olyan, 2018-ban kelt szerződést tett közzé, melyben a Miniszterelnökség ötvenmillióért bízza meg a Nagy és Trócsányi irodát az Európai Törvényszék előtti olyan per ügyében, aminek a lényege, hogy Ausztria beperelte az Európai Bizottságot, amiért engedélyezte a paksi bővítést.

 

Ez önmagában feltétlenül nem is lenne baj, csakhogy a tényekkel ellentétesen Trócsányi abban a nyilatkozatban, amit a jogi szakbizottság felé intézett, és amit a Momentum hozott nyilvánosságra, azt írta, hogy az irodája nem vállalt kormányzati megbízásokat, amióta ő igazságügyi miniszter.

 

Mi lesz most?

 

A bővítési biztosi posztra jelölt Trócsányit a tervek szerint kedd este hallgatta volna meg az EP külügyi bizottsága.

 

Mivel Trócsányi régóta kritikák kereszttüzében volt, így valószínűleg Orbánéknak van kéznél egy B-terv, hogy ki legyen a másik biztosjelölt.

 

Elméletileg az is lehetséges, hogy a keddi meghallgatáson már a második jelöltet (akiről azt rebesgetik, Győri Enikő EP-képviselő lehet) hallgatják meg, ha sikerül addig vele lejátszani az írásbeli kérdéses kört. A jogi szakbizottság egyik alelnöke, a német zöld Sergey Lagodinsky az ülés után mindenesetre azt nyilatkozta, hogy a keddi meghallgatást elhalasztják majd.

 

Mindez attól függ, hogy már most ejti-e Trócsányit von der Leyen, vagy egy darabig még ragaszkodik hozzá. Az eljárási szabályok egyrészt egyértelműen leszögezik: 

 

az, hogy a jogi szakbizottság megerősítse, hogy nem merül fel összeférhetetlenség a biztosjelöltnél, lényegi előfeltétele a későbbi szóbeli meghallgatásnak.

 

Viszont a jogi szakbizottságnak elég korlátoltak a lehetőségei: ha nem olyan súlyos a helyzet,és orvosolható az összeférhetetlenség, akkor ajánlásokat tehet, hogy hogyan kéne azt feloldani. Ha ez az opció nem jöhet szóba, és annyira rossz a helyzet, hogy a szakbizottság szerint a biztosjelölt „nem képes ellátni a feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében”, akkor pedig csak annyit tehet, hogy megkérdezik a Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent, hogy most mit akar mégis tenni.

 

Amint azt a jogi szakbizottság alelnökétől megtudtuk, az ülésen erről az utóbbi opcióról döntöttek, tehát

 

azt állapították meg, hogy az összeférhetetlenség miatt Trócsányi nem képes megfelelően ellátni a feladatát.

 

Mik az esélyek, hogy Trócsányi kihúzza a meghallgatásig?

 

Mivel az egész jelölési folyamat végén az Európai Parlament testületileg szavaz az egész Bizottságról (tehát nem tudnak egyes biztosokat kimazsolázni), ezért von der Leyen részéről valószínűleg bölcsebb lenne időben lecserélni a már a kezdetekkor ennyire vitatott biztosjelöltet, mint ragaszkodni a meghallgatásához, ahol az előzmények fényében jó eséllyel szintén nem menne át.

 

Trócsányit egyébként a jogi szakbizottságban tizenegyen szavazták le kilenc támogató szavazattal szemben, két tartózkodás mellett. Ha bővítési biztos akar lenni, a külügyi bizottságban kétharmados támogatásra lenne szüksége.

 

Mindenesetre a jogi szakbizottság szóvivője azt nyilatkozta, hogy

 

a jelöltek elutasítása nem jelenti automatikusan feltétlenül azt, hogy új jelöltet kell ajánlani.

 

A jogi szakbizottságnak a fideszes Szájer Józsefen kívül nincs magyar tagja, de azért megkérdeztük Donáth Anna és Cseh Katalin momentumos EP-képviselőket az ügyről, ha már az ő pártjuk tette közzé Trócsányi bizottság előtti nyilatkozatát. A szakbizottság ügyvédi irodával kapcsolatos aggályairól túl sok konkrétumot nem tudtak mondani, de azt Donáth is megerősítette, hogy még nem teljesen biztos, hogy Trócsányi elbukott, de mint mondta, reménykednek benne.

 

Arra a kérdésre, hogy Trócsányi helyett kit támogatnának, van-e elfogadható fideszes, egyikük sem válaszolt egyértelműen, annak ellenére, hogy pártelnökük, Fekete-Győr András az Azonnalinak kerek perec leszögezte, hogy fideszes EP-képviselőt nem támogatnának. A nyilvánvalóban azért biztosak a momentumosok: lesz magyar biztos. Donáth kilenc év Fidesz-kormányzás után nem tud olyan jelöltet mondani, akiért tűzbe tenné a kezét, Cseh meg csak annyit mondott: biztos benne, hogy „tud olyan embert találni a Fidesz Magyarországon”, aki megfelelő morális és szakmai elkötelezettséggel bír.

 

Mi lenne jó Orbánnak?

 

Trócsányi már elkezdte a saját mártíromságát kommunikálni: a meghallgatás után csak annyit nyilatkozott, hogy politikai döntés történt. Mindenesetre kisebb pofáraesésnek tűnik, ha az ügyvédi irodája miatt már most visszavonják a csatasorból, mintha valahogy átnyomják, hogy legyen szóbeli meghallgatás is, és ott már jóval lényegibb kérdések miatt kaszálják el – az lenne a dupla megszégyenítés.

 

Orbán ha okos, már most fúj egy taktikai visszavonulót, és állít egy második jelöltet. Csakhogy jelenleg nem nála van a döntés, hanem von der Leyennél: a kérdés az, hogy ő mennyiben akarja minimalizálni Orbán volt miniszterének az arcvesztését.

 

FRISSÍTÉS: A jogi szakbizottság alelnöke szerint a néppártiak is tudják, hogy Trócsányi gyenge jelölt

 

Cikkünk megjelenése után hívott vissza bennünket Sergey Lagodinsky, a jogi szakbizottság zöld alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a végső döntés von der Leyen kezében van, de ha úgy dönt, hogy ragaszkodik Trócsányihoz, azt meg kell indokolnia. Szerinte egyébként a konzervatívok (azaz a néppártiak) is tudják, hogy Trócsányi egy gyenge jelölt volt. 

 

Megkérdeztük azt is, nem tartja-e ironikusnak, hogy Trócsányinak végül talán nem is kell felelnie a jogállamiság lebontásával kapcsolatos kérdésekre, hanem olyan ügy miatt bukik, mint az ügyvédi irodája. Lagodinsky erre azt mondta:

 

itt most csak az öszeférhetetlenségről volt szó, „ez nem arról szólt, hogy megmutassuk, hogy mennyire rossz ő.”

 

FOTÓ: Bukovics Martin, Strasbourg / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás