Sikerülhet-e elmozdítani Trumpot az impeachment eljárással?

2019.09.25. 18:14

Az amerikai képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi kedden bejelentette, hogy elindítják az impeachment eljárást Donald Trumppal szemben. De biztos, hogy ebből a demokraták kerülnek ki győztesen? Mik az esélyei annak, hogy sikerül elmozdítani Trumpot? Hogyan taktikáznak majd Trumpék és a demokraták ezután? Elmagyarázzuk!

Sikerülhet-e elmozdítani Trumpot az impeachment eljárással?

Ahogy az Azonnalin is beszámoltunk róla, a demokrata Nancy Pelosi bejelentette, hogy elindítják az úgynevezett impachment-eljárást Trumppal szemben, miután az amerikai elnök állítólag nyolc alkalommal is megfenyegette ukrán kollégáját egy telefonbeszélgetés során, hogy ha nem indítanak nyomozást a demokrata elnökjelölt-aspiráns, Joe Bidennel szemben, akkor a Trump adminisztráció négyszázmillió dollár értékben tart vissza katonai támogatást az ukránoktól.

A Biden-ügy röviden arról szólt, hogy Barack Obama korábbi alelnöke, Joe Biden elismerte, hogy korábban nyomást helyezett Petro Porosenko akkori ukrán elnökre, hogy bocsássanak el egy államügyészt, Viktor Shokint, mivel az Biden fia, Hunter Biden volt munkáltatója, egy kétes hátterű ukrán energetikai cég ellen nyomozott, ahol Hunter Biden az igazgatótanács tagja volt. Trump most azt akarta elérni Volodimir Zelenszkijnél, hogy Biden ellen emiatt a nyomásgyakorlás miatt indítsanak nyomozást.

A demokraták szerint az elnök ezzel átlépett egy vörös vonalat:

Trump saját politikai céljait előrébb helyezte az Egyesült Államok biztonságpolitikai érdekeinél.

Annak ellenére, hogy az ukrán külügyminiszter pár nappal ezelőtt még cáfolta, hogy a beszélgetés alatt az amerikai elnök nyomást gyakorolt volna, hatalmas botrány bontakozott ki az ügyből. A Trump kérésére nyilvánosságra hozott júliusi telefonbeszélgetésből az derült ki, hogy az elnök ugyan nem gyakorolt rá nyomást, de megkérte Zelenszkijt, hogy ha már az Egyesült Államok olyan sokat tesz Ukrajnáért, akkor a leendő ukrán főügyész működjön majd együtt Trump személyi ügyvédjével, Rudy Giulianival, illetve igazságügyminiszterével, William Barral Biden ügyében. Ez, ha nem is nyomásgyakorlás, azért nem is egy bevett diplomáciai szokás.

De mi is az az impeachment?

A közbeszédben gyakran úgy beszélnek az impeachment eljárásról, mint az az eljárás, amivel a regnáló elnököt elmozdítják pozíciójából, miközben az impeachment mindössze az első lépcsőfoka ennek a kétlépcsős folyamatnak, és nemcsak az elnökkel szemben indíthatják, hanem akár az alelnökkel, vagy kormányzati tisztviselőkkel szemben is.

Maga az impeachment eljárás csak a vádemelés, amiről a törvényhozás alsóháza, a Képviselőház dönt, míg a vád kivizsgálását és tárgyalását a törvényhozás másik kamarája, a Szenátus folytatja le. Ahhoz, hogy az adott kormányzati tisztviselőt elmozdíthassák, a szenátus kétharmadának, azaz 100-ból 67 szenátornak kell megszavaznia, hogy az elnök „árulást, vesztegetést vagy más, magasabb szintű bűncselekményt követett el”.

Az alkotmányos vádeljárás elég összetett, ezért nézzük meg lépésenként, hogyan is néz ki a gyakorlatban!

1. A Képviselőház felkéri a Képviselőház Igazságügyi Bizottságát, vagy egyszerre akár több bizottságot is, hogy vizsgálja meg, valóban megalapozott-e a vád. A bizottság ez idő alatt tanúkat hallgathat ki, bizonyítékokat kérhet be, majd ezután visszautalja a Képviselőház elé szavazásra a bizottság által elkészített vádiratot.

2. A 435 fős Képviselőház egyszerű többséggel megszavazza, hogy elfogadják-e a vádiratot, azaz emelnek-e vádat, vagy sem. A Képviselőházban jelenleg 235 demokrata politikus ül, a többséghez pedig 218 szavazatra van szükség.

3. Amennyiben vád alá helyezték az adott tisztviselőt, jelen esetben az elnököt, akkor a Szenátus a Legfelsőbb Bíróság főbírájának az elnöklésével tárgyalja meg a vádat, aminek a végén akkor mozdítják el a megvádolt tisztviselőt, ha a Szenátus kétharmada, azaz a 100-ból 67 fő úgy látja, hogy valóban jogos a vád.

Miért most húzták meg a ravaszt a demokraták?

Donald Trump elnöksége alatt már nagyon sok botrányt átélt: még elnökjelöltként megsértette a kampányfinanszírozási jogszabályokat azzal, hogy viszonyuk elhallgatásáért cserébe lefizette a pornószínésznőt, Stormy Danielst, hazudott, hogy nem épít Trump Towert Moszkvában, akadályozta a Mueller-nyomozást, és még sorolhatnánk, viszont egy mindegyikben közös: Trump egyikbe se bukott bele.

A demokraták viszont most mégis meghúzták a ravaszt, miután állítólag Trump megfenyegette az ukrán elnököt.

Pelosiék célja ezzel nem Trump elmozdítása az elnöki székből, mert ha az valahogy mégis sikerülne, akkor Mike Pence kerülne az elnöki pozícióba, amivel egyáltalán nem lennének előrébb.

A demokraták lépése mögött három ok állhat: egyrészt a demokraták tábora már régóta elvárja, hogy indítsák el az alkotmányos eljárást Trumppal szemben. Másrészről így a Képviselőházat felruházzák azzal, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek Trumppal szemben, amivel tematizálják a közbeszédet, és a bizonyítékokat később a demokrata elnökjelölt kampánycélokra is felhasználhatja. Harmadrészt pedig ezzel elhatárolják magukat a politikai normasértésektől, és kijelentik a választóknak: elég az érzelempolitizálásból, ideje visszatérni a politika íratlan szabályaihoz, amiket szerintük Trump és a republikánusok nem tartanak be.

A republikánusok szerint ez az egész a demokraták és a háttérben lévő liberális gazdasági, politikai és kulturális elit lépése, és a kommunikációjukat is erre helyezik ki, mondván: a demokraták már évek óta próbálnak keresni valamilyen indokot, hogy Trumpot vád alá helyezhessék, de se az oroszok és Trump közötti összejátszást vizsgáló eljárások, se a Mueller-meghallgatás nem járt sikerrel. Az ukrán ügy csak ürügy, hogy végre valami miatt elindíthassák az eljárást.

Bármi is lesz az impeachment vége, Trump 2020-ban rajthoz áll

Ahhoz, hogy egy elnököt elmozdíthassanak a helyéről, ahhoz a két pártnak együtt kell működnie, de ami legfontosabb: a társadalom döntő többségének is Trump vesztét kéne kívánnia. Trump elmozdítását azonban jelenleg a társadalom mindössze 37 százaléka támogatja, és közel 50 százaléka ellenzi.

Ez valamennyit változhat az eljárás folyamán nyilvánosságra kerülő bizonyítékokkal, de

az szinte biztos, hogy a republikánus többségben lévő Szenátusban nem fog összejönni a kétharmados többség,

mivel ehhez a 47 demokrata szenátor mellé még 20 republikánusnak kéne így döntenie.

Ezt a demokraták is tudják. Ezért a céljuk nem az elmozdítás, hanem a politikai napirend alakítása, és a 2020-as választás tétjének a tematizálása.

Azaz a választók arcába nyomni a demokrata narratívát, hogy Trump egy korrupt hazudozó, aki képes bűncselekményeket is elkövetni a hatalom megtartása érdekében, ezért 2020-ban le kell váltani.

Ezzel szemben a Trump-narratíva ugyanaz marad: a korrupt liberális elit továbbra sem fogadja el az amerikai választók döntését, hogy a demokraták elvesztették a 2016-os elnökválasztást, és továbbra is próbálják valahogy bemocskolni őt egy boszorkányüldözéssel.

A polarizált társadalomban mindenkinek igaza van

Hogy melyik narratíva érvényesül, az nagyjából mindegy, mert az elsőszámú cél a saját szavazótábor mozgósítása.

Aki republikánus, az továbbra is a Fox Newst fogja nézni, ahol a médiabuborékjában Sean Hannity-k és Tucker Carlsonok fogják azt kiabálni, hogy a demokraták újabb vizsgálódása továbbra is csak egy boszorkányüldözés, míg a CNN-en továbbra is 0-24-ben nézhetik a demokrata választók, hogy Trump milyen gonosz, és igaziból Clintonnak kellett volna megnyernie a választásokat, de majd 2020-ban más lesz a helyzet.

A kampányok is majd hasonlóan fognak felépülni: a demokraták alternatívát kívánnak állítani az őrjöngő, hektikus Trumppal szemben, míg Trump továbbra is a korrupt liberális gazdasági, politikai és kulturális liberális elittel szembeni harcáról fog beszélni.

Mivel az amerikai társadalom politikailag rendkívül polarizált, ezért mindenki elfogadja majd saját táborának a valóságát, ezért

az impeachment-eljárás vélhetően nem fog Trump elmozdításáig jutni. Ez inkább egy harc a billegő államok és a bizonytalanok megszólításáért,

és a kérdés az, hogy melyik félnek a valóságában akarnak majd hinni az emberek.

FOTÓ: Gage Skidmore (Flickr)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek