+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. szeptember 21. szombat, 14:41
Hódít a technopesszimizmus és a félelem a jövőtől, manapság a legritkább esetben vagyunk reménykedőek a következő évtizedekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően meglehetősen zord képet fest a következő évtizedről a brit disztopikus sci-fi, az Évek alatt, ami konkrétabb szintre hozza mindeme szorongást, mint mondjuk a Black Mirror.

Pár éve szó van arról, hogy a sci-fi mintha válságban lenne. Ez egy ilyen örökzöld kocsmai vitatéma, amit leginkább úgy tudok lefordítani: én személy szerint az elmúlt években nagyon kevés tényleg jó, meglepő, megdöbbentő sci-fit olvastam könyvben, vagy láttam a moziban és a tévében.

 

Több oka is lehet ennek: az egyik a látszólag (látványos fejlesztések szempontjából) lassuló technológiai fejlődés, illetve a mindenféle eszközeinkkel és internetes dolgainkkal szemben táplált mély ellenérzés, ami az utóbbi években egyre erősebb, és ami fontosabb: divatosabb lett.

 

Ezeket a félelmeket, a technopesszimizmus lényegét legjobban talán a Black Mirror fogta meg. A Black Mirror azonban egy antológiasorozat, ami részenként más-más témát fogott meg ezen a vonalon, nem is nagyon próbálkozott meg azzal, hogy egy kifejezetten átfogó képet adjon a mi valóságunk jövőjéről.

 

Az Évek alatt című minisorozat sem kifejezetten megdöbbentő, és nem is hibátlan. Mégis sokkal érdekesebb tükröt tart elénk, mint az utóbbi évadokban unokatestvére, a Black Mirror.

 

Az Évek alattban egy brit család életét követjük 2019 és 2029 között egy kis kitekintéssel 2034-re egy olyan világban, ami pontosan azon törésvonalak mentén esik szét, amelyek mentén manapság elképzelhetjük – így aztán persze leginkább arról szól, hogy mi az, ami a mai világunkban abszurd.

 

Ebben a világban volt brexit, de az ír határ kérdését még mindig nem rendezték, az USA elnöke újra Trump lesz és az Egyesült Királyságban is felüti a fejét a populizmus, újra előkerül az atomháború fenyegetése, jön egy újabb válság, Ukrajnát lerohanják az oroszok, az ukrán menekülteket senki nem akarja befogadni, miközben mélyül a gazdagok és szegények közötti ellentét, a klímaválság és a mindenféle kibertámadások is komoly szerepet kapnak.

 

Ezzel párhuzamosan egy viszonylag hihető képet rajzol a sorozat arról is, hogy a technológia milyen korlátozott irányokban fejlődhet tovább a következő években – hangsúlyozva azt, hogy ez, ha lehet, nem javítani, hanem inkább nehezíteni, vagy még inkább bonyolítani fog az életünkön.

 

A sorozat középpontját négy testvér élete adja, őket és családjukat követjük, ahogy igyekeznek megtalálni magukat ebben az egyre furcsább világban,

 

ahol a szerelem nem győz le semmit, ahol tulajdonképpen bármi megtörténhet.

 

Ahogy azt már a szerdai hírlevélben írtam: az Évek alatt világa egyáltalán nem áll távol a miénktől: a kínai-amerikai konfliktus finoman éleződik, dróntámadások ma is vannak, ahogy kibertámadások is, a nemzetközi helyzet pedig tényleg minden, csak nem rózsás: a sorozat a sci-fi legjobb hagyományait megidézve éppen csak annyira rugaszkodik el a valóságtól, hogy könnyen meg tudjuk vizsgálni saját magunkat.

 

Ahogy írtam, a sorozat nem hibátlan, tele van olyan monológokkal, amelyek életszerűtlenek, és leginkább azt szolgálják, hogy a sorozat készítői valami nagy okosságot adjanak át nekünk; ráadásul úgy alakul minden, hogy az Egyesült Királyság szempontjából sorsdöntő eseményekbe a család minden tagja be tud valahogy csatlakozni, ami nyilván egy sorozatban megtörténhet, de lehetne kicsit ügyesebben tárgyalni.

 

Sajnos a történet valahol a negyedik rész környékén éri el a csúcspontját egy halálesettel, azután érezhető, hogy nem tudták eldönteni, hogyan is fejezzék be pontosan. De addig a pontig, és – az akciódús részeket leszámítva, ragaszkodva a család szűkebb történetéhez – utána is nagyon emberi tud maradni a történet még a nagy mondások közepén is.

 

A befejezés után pedig elkezdhetünk imádkozni azon, hogy ennél jobb legyen a következő tíz évünk.

 

A sorozat a BBC és az HBO közös munkája, az HBO Go felületén magyar szinkronnal is elérhető.

 

FOTÓ: BBC/HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás