+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. szeptember 21. szombat, 14:41
Hódít a technopesszimizmus és a félelem a jövőtől, manapság a legritkább esetben vagyunk reménykedőek a következő évtizedekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően meglehetősen zord képet fest a következő évtizedről a brit disztopikus sci-fi, az Évek alatt, ami konkrétabb szintre hozza mindeme szorongást, mint mondjuk a Black Mirror.

Pár éve szó van arról, hogy a sci-fi mintha válságban lenne. Ez egy ilyen örökzöld kocsmai vitatéma, amit leginkább úgy tudok lefordítani: én személy szerint az elmúlt években nagyon kevés tényleg jó, meglepő, megdöbbentő sci-fit olvastam könyvben, vagy láttam a moziban és a tévében.

 

Több oka is lehet ennek: az egyik a látszólag (látványos fejlesztések szempontjából) lassuló technológiai fejlődés, illetve a mindenféle eszközeinkkel és internetes dolgainkkal szemben táplált mély ellenérzés, ami az utóbbi években egyre erősebb, és ami fontosabb: divatosabb lett.

 

Ezeket a félelmeket, a technopesszimizmus lényegét legjobban talán a Black Mirror fogta meg. A Black Mirror azonban egy antológiasorozat, ami részenként más-más témát fogott meg ezen a vonalon, nem is nagyon próbálkozott meg azzal, hogy egy kifejezetten átfogó képet adjon a mi valóságunk jövőjéről.

 

Az Évek alatt című minisorozat sem kifejezetten megdöbbentő, és nem is hibátlan. Mégis sokkal érdekesebb tükröt tart elénk, mint az utóbbi évadokban unokatestvére, a Black Mirror.

 

Az Évek alattban egy brit család életét követjük 2019 és 2029 között egy kis kitekintéssel 2034-re egy olyan világban, ami pontosan azon törésvonalak mentén esik szét, amelyek mentén manapság elképzelhetjük – így aztán persze leginkább arról szól, hogy mi az, ami a mai világunkban abszurd.

 

Ebben a világban volt brexit, de az ír határ kérdését még mindig nem rendezték, az USA elnöke újra Trump lesz és az Egyesült Királyságban is felüti a fejét a populizmus, újra előkerül az atomháború fenyegetése, jön egy újabb válság, Ukrajnát lerohanják az oroszok, az ukrán menekülteket senki nem akarja befogadni, miközben mélyül a gazdagok és szegények közötti ellentét, a klímaválság és a mindenféle kibertámadások is komoly szerepet kapnak.

 

Ezzel párhuzamosan egy viszonylag hihető képet rajzol a sorozat arról is, hogy a technológia milyen korlátozott irányokban fejlődhet tovább a következő években – hangsúlyozva azt, hogy ez, ha lehet, nem javítani, hanem inkább nehezíteni, vagy még inkább bonyolítani fog az életünkön.

 

A sorozat középpontját négy testvér élete adja, őket és családjukat követjük, ahogy igyekeznek megtalálni magukat ebben az egyre furcsább világban,

 

ahol a szerelem nem győz le semmit, ahol tulajdonképpen bármi megtörténhet.

 

Ahogy azt már a szerdai hírlevélben írtam: az Évek alatt világa egyáltalán nem áll távol a miénktől: a kínai-amerikai konfliktus finoman éleződik, dróntámadások ma is vannak, ahogy kibertámadások is, a nemzetközi helyzet pedig tényleg minden, csak nem rózsás: a sorozat a sci-fi legjobb hagyományait megidézve éppen csak annyira rugaszkodik el a valóságtól, hogy könnyen meg tudjuk vizsgálni saját magunkat.

 

Ahogy írtam, a sorozat nem hibátlan, tele van olyan monológokkal, amelyek életszerűtlenek, és leginkább azt szolgálják, hogy a sorozat készítői valami nagy okosságot adjanak át nekünk; ráadásul úgy alakul minden, hogy az Egyesült Királyság szempontjából sorsdöntő eseményekbe a család minden tagja be tud valahogy csatlakozni, ami nyilván egy sorozatban megtörténhet, de lehetne kicsit ügyesebben tárgyalni.

 

Sajnos a történet valahol a negyedik rész környékén éri el a csúcspontját egy halálesettel, azután érezhető, hogy nem tudták eldönteni, hogyan is fejezzék be pontosan. De addig a pontig, és – az akciódús részeket leszámítva, ragaszkodva a család szűkebb történetéhez – utána is nagyon emberi tud maradni a történet még a nagy mondások közepén is.

 

A befejezés után pedig elkezdhetünk imádkozni azon, hogy ennél jobb legyen a következő tíz évünk.

 

A sorozat a BBC és az HBO közös munkája, az HBO Go felületén magyar szinkronnal is elérhető.

 

FOTÓ: BBC/HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás