+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. szeptember 20. péntek, 18:17
A pár hónapig fákkal teleültetett, és emiatt híressé vált osztrák stadion története olyan, mintha korunk Magyarországán írták volna: ha nincs mögötte magasrangú szélsőjobboldali politikus, fel sem építették volna. Jörg Haider kedvenc stadionjáért rajonganak most a zöldek, elmeséljük a sztorit.

Az egész világ ámul Ausztria új szenzációján, a klagenfurti Wörthersee Stadionba telepített fákon. A projekt persze csak installáció, az a 300 fa nem marad örökre az alig több, mint tíz éve épített 30 ezres stadionban, de így is lehet mutogatni, hogy bezzeg az osztrákok milyen jó dolgokat csinálnak, Magyarországról pedig különösen szimbolikusnak tűnnek a fásított focipálya képei.

 

Azzal viszont mintha nem akarnánk foglalkozni, hogy a Wörthersee nem csak innen nézve szimbolikus, hanem ott egy politikus kiskirályságának emléke.

 

Volt Karintiában ugyanis egy ember, aki nem csak a tartomány szélsőjobbos kiskirálya volt, de olyan fontos volt neki a foci, hogy a semmiből épített oda nem csak stadiont, de még egy csapatot is. Ismerős sztori, nem?

 

Az illető Jörg Haider, akiről Magyarországon főleg annyit illik tudni, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), később a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) színeiben lovagolta meg a nyugat-európai szélsőjobb hullámait. Azt nem tudni, milyen magasra juthatott volna, ugyanis 2008 októberében autóbalesetben halt meg, szellemi öröksége pedig finoman szólva is megkérdőjeleződött nacionalista körökben, mikor kiderült, hogy balesete előtt egy osztrák melegbárban részegedett le, a helyettese pedig később azt állította, évekig volt viszonya Haiderrel.

 

JÖRG HAIDER (FORRÁS: WIKIPEDIA)

 

De visszatérve a stadionhoz: ha nincs Jörg Haider, a büdös életben nem épül stadion Klagenfurtba a 2008-as osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságra, de így a sportkorrupció egyik egészen súlyos fejezetét üdvözölhetjük a 2007-re elkészült létesítményben. Jellemző módon az egész országban egyedül itt épült kifejezetten a tornára stadion, az összes többit csak felújították és kibővítették.

 

Ez azért érdekes, mert Klagenfurtban még focicsapat sem nagyon volt, ami felszívná ezt a 30 ezer embert, de Haider ezen is változtatott.

 

A háttérben főleg az akkor még a nagy országos balhéja előtt álló Hypo Alpe Aldria bankcsoport tapintható ki: a tartomány bankja balkáni terjeszkedéséhez szeretett volna pénzt, Haider pedig tartományfőnökként gondoskodott is arról, hogy kedvező feltételek mellett és alacsony kamatokkal kapjon hitelt a bank ehhez – cserébe azért, hogy a Hypo szponzorálja az elképzeléseit, például a stadidont. Az ünnepélyes átadás után megvette a bank a stadion névadói jogát is például, és később abban is segédkeztek, hogy egyáltalán játsszon benne csapat.

 

A Hypo Group Arena nevet kapott stadion már nagyjából az építése napjától kezdve balhés projektnek számított, ami mögött főleg Haider és a szociáldemokrata polgármester, Harald Scheucher ellentéte húzódott meg: még csak 2001-et írtunk, amikor már nem tudták eldönteni, ki kapja a közbeszerzést, és amikor nem a Haider által nyomott Strabag futott be, 2004-ben a tartományfőnök azzal fenyegetőzött, hogy az egészet megtorpedózza azzal, hogy környezeti hatásvizsgálatot erőltet. Ezt végül elvetették, mivel akkor biztosan nem épült volna fel a 2008-as Eb-ig, és Klagenfurt lecsúszott volna a rendezésről. 

 

A stadiont egy év alatt építették fel végül, pontosan olyan körülmények között, amilyeneket mi is ismerünk az elmúlt évekből: eredetileg 33,7 millió euróért épült volna fel, a vége valahogy 66 millió lett, mert nem kalkulálták bele, hogy többek közt egy lakóházat is el kell bontani érte.

 

A stadion épülésének méltó lezárása volt a nyitómeccs 2007 szeptemberében: Ausztria játszott barátságos meccset Japán ellen, de 32 ezer fő helyett csak 25 ezren láthatták, ugyanis a kínából érkezett székek közül hétezer hibás volt, és azokat vissza kellett küldeni. A maradék széksorok egy részét így is a nyitómeccs előtt szerelték fel a munkások.

 

Az már évekkel korábban kiderült, hogy Klagenfurtnak nincs pénze a stadion Európa-bajnokság utánra tervezett visszabontására, ezért bár a város tulajdonáról van szó, Karintia tartomány vállalta át az ezzel járó költségeket. 

 

FORRÁS: SPORT INNOVATION SOCIETY / TWITTER

 

A stadion története szinte minden elemében a 2010-es évek Magyarországára illik, és ahogy bontjuk ki a dolgot, úgy válik ez egyre egyértelműbbé: például már azt sem értette senki, miért kell a futballhagyományokkal alig rendelkező Klagenfurtba tenni az Európa-bajnokság egyik helyszínét, és a hozzá tartozó csodastadiont, amikor például a szomszédos tartományból az a Graz esett ki, ami a Sturm Graz miatt Ausztria egyik leghagyományosabb futballvárosa is. Ha Haider vitája miatt megfúrják az építkezést, valószínűleg ők ugrottak volna be.

 

Végül még ha sokszoros pénzért is, de maradt Klagenfurt.

 

Pedig klubfoci alig van ott: mire felépült az aréna, épp kiesett az osztrák első osztályban játszó FC Kärnten. A klubnak Haider volt az elnöke, és amikor kiestek, ő maga ment el tárgyalni az addig stabilan első osztályban játszó Paschinggal, hogy adják el a klublicenszüket 3 millió euróért. Ebbe bele is mentek, a csapat pedig egyszer csak Karintiában találta magát már SK Austria Kärnten néven. Az ilyen légből kapott klubtologatásokat elég gyakran megbosszulja az élet:

 

Haider nagy ötlete 2007-től 2010-ig bírta a névadó szponzorral együtt, ekkor csődöt jelentettek, a jogutód SK Austria Klagenfurt pedig az osztrák másodosztályban játszik, már Wörthersee néven.

 

A klub csődje a már említett névadó Hypo csődje is: mivel Haider mindenért kezességet vállalt nekik, olcsó hiteleket kaptak. A rossz befektetések miatti csődöt végül úgy kerülte el a Hypo, hogy a bajor tartományi bank bevásárolta magát a cégbe. Ha nem teszi, Karintia kezesként fizethette volna a hatalmas tartozásokat. Az ügy sokkal szövevényesebb persze egy névadó szponzor és egy futballklub összeomlásánál, egy csomoó más szálon is folyt a nyomozás. Az mindenesetre nem véletlen, hogy az itt maradt stadiont a bedőlt focicsapattal együtt Haider örökségeként aposztrofálják. 

 

A figyelmes olvasó észreveheti, hogy szó volt a stadion visszabontásáról: azt már az elején látták, hogy Klagenfurtban a büdös életben nem fogják kihasználni mind a 33 ezer helyet, ezért elvileg a mobil részeit már 2009 elején le kellett volna szerelni, és máshol felépíteni. Ez végül nem történt meg, de azóta már indokolatlanná is vált a kérdés, ugyanis 2015-ben úgy határoztak, hogy bezárják a stadion felső részét, ezért most már csak 12 ezer ember mehet el az osztrák Bundesliga másodvonalának izgalmait követni.

 

Ezek után szinte vicces is, hogy hosszú idő után először nézhetne elitfocit Klagenfurt 2019-ben,

 

miután a tartomány aktuális sikercsapata, a Wolfsberger AC kijutott az Európa-ligába, de a csoportmeccseket nem rendezhetik meg sem a saját 7300 fős stadionjukban, sem az október végéig elerdősített klagenfurtiban. Emiatt a tartomány ősellenségének számító grazi stadionban fogadták európai ellenfelüket, és bár a Graz valószínűleg nem nézi el emiatt az elbukott Eb-meccseket 2008-ból, azért Jörg Haider álmának alakulása jól mutatja, hogy a foci egy idő után mindig visszakerül oda, ahova tényleg illik.

 

A fásított stadionnak persze most sincs egyértelmű támogatása: a már említett BZÖ és az FPÖ is keményen kritizálta a svájci Klaus Littmann művész projektjét, többek közt azt az amúgy hamis információt terjesztve, hogy az adófizetők pénzéből állták az egészet, miközben a valójában több szponzor is beszállt 5000 eurós adományokkal. Az külön ironikus, hogy az indokolatlan stadiont viszont teljesen az osztrák állam fizette ki, de ez nem akadályozta meg a két radikális pártot, hogy kampánytémává tegye a kérdést többek közt arra húzva, hogy emiatt nem tud a tartományban játszani a Wolfsberger. A feltüzelt osztrákok demonstratívan láncfűrészekkel mentek a stadionhoz az installáció szeptember 8-i nyitására, de maga Littmann többször is megkapta, hogy takarodjon haza a hülye fáival együtt.

 

Tehát kicsit a lezárás is magyaros.

 

FORRÁSOK: DW.com, TelegraphStadium GuideWikipedia

 

FOTÓ: Sport Innovation Society / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás