+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 20. péntek, 18:12
Egy svájci szocdem politikus Sankt Gallen kanton kormánya elé vinné a legnyugatibb osztrák tartomány, Vorarlberg csatlakozásának ügyét. Az elszakadási kísérletek nem újak, száz éve már egyszer igent mondott Vorarlberg is a svájci konföderációba való belépésre. De német és olasz régiók is szívesen csatlakoznának a helvét államszövetséghez. Belépnél te is?

Martin Sailer, a svájci Szociáldemokrata Párt (SP) Sankt Gallen-i politikusa, kantonális képviselője azzal a kéréssel fordult a helyi kormányhoz: vizsgálja meg annak lehetőséget,

 

miként tudna a legnyugatibb osztrák tartomány, Vorarlberg huszonhetedik kantonként vagy Sankt Gallen kanton részeként Svájcba belépni.

 

Sailer hangsúlyozta: nem akar senkire semmit rákényszeríteni, de szerinte mind a svájciak, mind a vorarlbergiek részéről meglenne az egyesülési hajlandóság.

 

Vorarlberg már száz éve is menni akart

 

Vorarlberg eleve sajátos Ausztrián belül, mert már a svájci allemán dialektust beszéli. A Ländlének is nevezett leggazdagabb tartomány mindig is kilógott a többi osztrák régió közül.

 

A Svájchoz való csatlakozás se most merült fel először. 1919-ben, amikor a Habsburg Monarchia szétesésével gyakorlatilag a maradék tartományok, amelyeket egyetlen utódállam se kapott meg, álltak össze kis Ausztriává (először Német-Ausztria néven), Vorarlberg ki akart már maradni.

 

1919 májusában a kis tartomány lakói népszavazáson mondtak több mint nyolcvan százalékban igent a Svájchoz való csatlakozásra.

 

Ez akkor nagyrészt Svájcon bukott meg, mert a főleg francia vagy protestáns többségű kantonok attól tartottak, hogy a németnyelvű és katolikus Vorarlberg csatlakozásával megborul a Svájcon belüli nyelvi és vallási egyensúly. Azaz Vorarlberg az 1919-ben létrejött osztrák köztársaságban maradt – a mai napig.

 

1919-ES PLAKÁT A SVÁJCHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS MELLETT. A PLAKÁT ÉRVE GYAKORLATILAG A NYELVI AZONOSSÁGRA UTAL: A SVÁJCIAKAT AKARJUK HALLGATNI – HIRDETI A FELHÍVÁS. FORRÁS: HABSBURG.NET

 

Sailer szerint azonban a vorarlbergiek ma is örülnének a csatlakozásnak. Ezt persze eddig csupán egy internetes felméréssel tudta csak igazolni: a Vorarlberg Online (VOL) helyi újság felmérésén négyezer olvasó hatvanöt százaléka szavazott idén májusban – azaz az egykori népszavazás évfordulóján – a Svájchoz való csatlakozás mellett.

 

Amúgy ha megvalósulna a belépés a jelenleg Svájc és Vorarlberg közé ékelődött Liechtenstein hercegség hirtelen már nem csak vám- és valutauniót alkotna Svájccal, de csak Svájc venné körül. Amint azonban a hercegség születésnapi köszöntésében olvashattad az Azonnalin: vélhetően a kis liechtensteini nép ekkor is hercegéhez lenne hű.

 

Tessék jönni svájci kantonnak!

 

A svájci konföderáció amúgy nyitott, azaz alkotmányjogilag nincs – legfeljebb nemzetközi jogilag lehet – annak akadálya, hogy bárki kérje a felvételét. Jelenleg azonban nincs egyértelműen lefektetve ennek a belső jogi menete. Azaz esetről esetre dől el, milyen módon kéne kérni, és aztán eldönteni a felvételt.

 

2010-ben a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) egyik politikusa, Dominique Baettig már kezdeményezte a berni parlamentben, hogy a szövetségi kormány – gyakorlatilag az EU-csatlakozás mintájára – dolgozza ki a Svájccal határos területek számára a konföderációba való belépés jogi kereteit és pontos szabályait.

 

Ezt ő azért vetette fel, mert időről időre felmerül: esetleg a német Baden-Württemberg vagy az északolasz Lombardia csatlakozhatna új kantonként Svájchoz.

 

Főleg az SVP-hez közelálló Weltwoche hetilap szokta e kérdést mindig felmelegíteni. 2010-ben a hetilap például közvélemény-kutatást rendelt a baden-württembegiek között, amely szerint

 

a délnyugati német tartomány lakóinak majdnem fele csatlakozna Svájchoz.

 

Negyvennyolc százalék mondott erre igent.

 

2012-ben pedig több lombardiai polgármester kérte petícióban, hogy a tízmilliós régió csatlakozhasson Svájchoz, ekkor szintén a Weltwoche állt az ötlet mellé. 2017-ben pedig még a Neue Zürcher Zeitung is annyira komolyan vette a gondolatot, hogy riportkörútra indult Lombardiában, aminek a végén meg kellett állapítani:

 

az északolasz tartományban is tényleg lenne támogatottsága a Svájchoz való csatlakozásnak.

 

Ha persze a kevesebb, mint négyszázezer lakosú Vorarlberg kapcsán már felmerült, hogy a svájci nyelvi és vallási egyensúlyt megbontaná a csatlakozása, akkor ez hatványozottan igaz a Svájcnál is nagyobb lélekszámú régiókra. A tízmilliós Lombardia csatlakozásával gyakorlatilag az eddigi legkisebb olasznyelvűek válnának többségivé, Baden-Württemberg meg a maga tizenegymillós lakosságával végleg zárójelbe tenné Svájc francia- és olasznyelvű kantonait.

 

NYITÓKÉP: VORARLBERGI PLAKÁT RÉSZLETE, AMIBEN AZT KÉRIK A SVÁJCIAKTÓL, HOGY „KONFÖDERÁCIÓ, SEGÍTSETEK TESTVÉREITEKNEK!“ (1919), WIKIPEDIA

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás