+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 19. csütörtök, 12:10
Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

Ezentúl a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) köteles lesz információkat kiadni az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseiről – mondta ki szerdán egy ítéletében a Lipcsében székelő német Szövetségi Közigazgatási Bíróság a TAZ tudósítása szerint.

 

Nem hivatkozhatnak a törvény kiskapuira

 

A pert még Jost Müller-Neuhof, a Tagesspiegel jogpolitikai újságírója indította korábban amiatt, mert tudni szerette volna,

 

milyen témákban is szervez a külföldi hírszerző szolgálat „háttérbeszélgetéseket” az újságírók számára, milyen médiumok is vannak meghívva ezekre,

 

illetve, hogy Bruno Kahl, a BND elnöke jelen van-e a beszélgetéseken.

 

Müller-Neuhof célja ezzel az volt, hogy a titkosszolgálat jelenlegi, „szelektív információáramlási” gyakorlatát átláthatóbbá tegye, ugyanis eredetileg a BND nem volt hajlandó kiadni a sajtóval folytatott titkos tárgyalásokról szóló információkat. Végül egy múlt heti meghallgatáson a hírszerzés kijelentette: a háttérbeszélgetéseikre körülbelül harminc embert hívtak meg, és 2016 eleje és 2017 tavasza között négy ilyen találkozóra került sor. Azt azonban még a múlt héten sem voltak hajlandók elárulni, hogy milyen témákról beszélgettek az újságírókkal, és mely médiumok voltak meghívva. Épp ezért a lipcsei legfelsőbb közigazgatási bíróság bírói szinte minden pontban Müller-Neuhofnak adtak igazat az ügyben.

 

Ingo Kraft bíró azt megerősítette: a BND a műveleteivel és forrásaival kapcsolatos információk kiadását visszautasíthatja, de az újságírókkal való beszélgetések nem tartoznak ezen kategória alá. Kraft szerint „az, hogy a BND ilyen beszélgetéseket folytat, jól ismert dolog”,

 

ha pedig a BND megosztja, hogy milyen általános témákról mely újságírókkal beszélgetett, az a titkosszolgálatok működését még nem hátráltatja.

 

A BND azzal érvelt, hogy az információszabadságról szóló törvény hírszerző szolgálatokra vonatkozó kivételei szerint nem kell megosztania az információkat, ám ezt az érvelést a bíróság visszautasította.

 

Mi értelme titkolózni?

 

Ám mivel maga a BND hívja meg az újságírókat a háttérbeszélgetésekre, akkor még inkább köteles magyarázatot adnia arra, hogy ezen találkozások (és az ott megpendített témák) kiadása miért is veszélyeztetné a szolgálatok munkáját. A bíróság szerint a hírszerzés az ellen sem emelhet kifogást, ha egy újságíró megkérdezi a beszélgetésekre meghívott kollégáit arról, hogy mi is hangzott el ott, mint ahogyan azt Müller-Neuhof is tette, mikor két tagesspiegeles munkatársát kérdezgette erről.

 

Az újságíró az ítélethirdetés után elmondta, elégedett a döntéssel, és reméli, hogy a jövőben a szövetségi szervek kiadják majd az információkat a háttérbeszélgetésekről, mivel

 

az ott elhangzottak „99,5 százaléka” esetében egyáltalán nem indokolt a titkosítás.

 

Egyébként Müller-Neuhofnak nem ez az első nagy port kavaró ügye a német közéletben: korábban Angela Merkel kancellárt perelte be hasonló okok miatt, ugyanis tudni akarta, hogy Merkel az újságírókkal való háttérbeszélgetésekre kiket hívott meg, és mit mondott nekik. Elsőfokon itt is neki adtak igazat, másodfokon egyelőre annyit döntöttek, hogy sürgősségi eljárásra nem méltó az ügy, úgyhogy majd 2020 tavaszán fogják tárgyalni.

 

BORÍTÓKÉP: A BND székhelye Berlinben. A komplexum a főváros második legnagyobb épülete a Tempelhof-repülőtér után. Forrás: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás