+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 19. csütörtök, 12:10
Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

Ezentúl a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) köteles lesz információkat kiadni az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseiről – mondta ki szerdán egy ítéletében a Lipcsében székelő német Szövetségi Közigazgatási Bíróság a TAZ tudósítása szerint.

 

Nem hivatkozhatnak a törvény kiskapuira

 

A pert még Jost Müller-Neuhof, a Tagesspiegel jogpolitikai újságírója indította korábban amiatt, mert tudni szerette volna,

 

milyen témákban is szervez a külföldi hírszerző szolgálat „háttérbeszélgetéseket” az újságírók számára, milyen médiumok is vannak meghívva ezekre,

 

illetve, hogy Bruno Kahl, a BND elnöke jelen van-e a beszélgetéseken.

 

Müller-Neuhof célja ezzel az volt, hogy a titkosszolgálat jelenlegi, „szelektív információáramlási” gyakorlatát átláthatóbbá tegye, ugyanis eredetileg a BND nem volt hajlandó kiadni a sajtóval folytatott titkos tárgyalásokról szóló információkat. Végül egy múlt heti meghallgatáson a hírszerzés kijelentette: a háttérbeszélgetéseikre körülbelül harminc embert hívtak meg, és 2016 eleje és 2017 tavasza között négy ilyen találkozóra került sor. Azt azonban még a múlt héten sem voltak hajlandók elárulni, hogy milyen témákról beszélgettek az újságírókkal, és mely médiumok voltak meghívva. Épp ezért a lipcsei legfelsőbb közigazgatási bíróság bírói szinte minden pontban Müller-Neuhofnak adtak igazat az ügyben.

 

Ingo Kraft bíró azt megerősítette: a BND a műveleteivel és forrásaival kapcsolatos információk kiadását visszautasíthatja, de az újságírókkal való beszélgetések nem tartoznak ezen kategória alá. Kraft szerint „az, hogy a BND ilyen beszélgetéseket folytat, jól ismert dolog”,

 

ha pedig a BND megosztja, hogy milyen általános témákról mely újságírókkal beszélgetett, az a titkosszolgálatok működését még nem hátráltatja.

 

A BND azzal érvelt, hogy az információszabadságról szóló törvény hírszerző szolgálatokra vonatkozó kivételei szerint nem kell megosztania az információkat, ám ezt az érvelést a bíróság visszautasította.

 

Mi értelme titkolózni?

 

Ám mivel maga a BND hívja meg az újságírókat a háttérbeszélgetésekre, akkor még inkább köteles magyarázatot adnia arra, hogy ezen találkozások (és az ott megpendített témák) kiadása miért is veszélyeztetné a szolgálatok munkáját. A bíróság szerint a hírszerzés az ellen sem emelhet kifogást, ha egy újságíró megkérdezi a beszélgetésekre meghívott kollégáit arról, hogy mi is hangzott el ott, mint ahogyan azt Müller-Neuhof is tette, mikor két tagesspiegeles munkatársát kérdezgette erről.

 

Az újságíró az ítélethirdetés után elmondta, elégedett a döntéssel, és reméli, hogy a jövőben a szövetségi szervek kiadják majd az információkat a háttérbeszélgetésekről, mivel

 

az ott elhangzottak „99,5 százaléka” esetében egyáltalán nem indokolt a titkosítás.

 

Egyébként Müller-Neuhofnak nem ez az első nagy port kavaró ügye a német közéletben: korábban Angela Merkel kancellárt perelte be hasonló okok miatt, ugyanis tudni akarta, hogy Merkel az újságírókkal való háttérbeszélgetésekre kiket hívott meg, és mit mondott nekik. Elsőfokon itt is neki adtak igazat, másodfokon egyelőre annyit döntöttek, hogy sürgősségi eljárásra nem méltó az ügy, úgyhogy majd 2020 tavaszán fogják tárgyalni.

 

BORÍTÓKÉP: A BND székhelye Berlinben. A komplexum a főváros második legnagyobb épülete a Tempelhof-repülőtér után. Forrás: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás