+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 19. csütörtök, 12:10
Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

Ezentúl a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) köteles lesz információkat kiadni az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseiről – mondta ki szerdán egy ítéletében a Lipcsében székelő német Szövetségi Közigazgatási Bíróság a TAZ tudósítása szerint.

 

Nem hivatkozhatnak a törvény kiskapuira

 

A pert még Jost Müller-Neuhof, a Tagesspiegel jogpolitikai újságírója indította korábban amiatt, mert tudni szerette volna,

 

milyen témákban is szervez a külföldi hírszerző szolgálat „háttérbeszélgetéseket” az újságírók számára, milyen médiumok is vannak meghívva ezekre,

 

illetve, hogy Bruno Kahl, a BND elnöke jelen van-e a beszélgetéseken.

 

Müller-Neuhof célja ezzel az volt, hogy a titkosszolgálat jelenlegi, „szelektív információáramlási” gyakorlatát átláthatóbbá tegye, ugyanis eredetileg a BND nem volt hajlandó kiadni a sajtóval folytatott titkos tárgyalásokról szóló információkat. Végül egy múlt heti meghallgatáson a hírszerzés kijelentette: a háttérbeszélgetéseikre körülbelül harminc embert hívtak meg, és 2016 eleje és 2017 tavasza között négy ilyen találkozóra került sor. Azt azonban még a múlt héten sem voltak hajlandók elárulni, hogy milyen témákról beszélgettek az újságírókkal, és mely médiumok voltak meghívva. Épp ezért a lipcsei legfelsőbb közigazgatási bíróság bírói szinte minden pontban Müller-Neuhofnak adtak igazat az ügyben.

 

Ingo Kraft bíró azt megerősítette: a BND a műveleteivel és forrásaival kapcsolatos információk kiadását visszautasíthatja, de az újságírókkal való beszélgetések nem tartoznak ezen kategória alá. Kraft szerint „az, hogy a BND ilyen beszélgetéseket folytat, jól ismert dolog”,

 

ha pedig a BND megosztja, hogy milyen általános témákról mely újságírókkal beszélgetett, az a titkosszolgálatok működését még nem hátráltatja.

 

A BND azzal érvelt, hogy az információszabadságról szóló törvény hírszerző szolgálatokra vonatkozó kivételei szerint nem kell megosztania az információkat, ám ezt az érvelést a bíróság visszautasította.

 

Mi értelme titkolózni?

 

Ám mivel maga a BND hívja meg az újságírókat a háttérbeszélgetésekre, akkor még inkább köteles magyarázatot adnia arra, hogy ezen találkozások (és az ott megpendített témák) kiadása miért is veszélyeztetné a szolgálatok munkáját. A bíróság szerint a hírszerzés az ellen sem emelhet kifogást, ha egy újságíró megkérdezi a beszélgetésekre meghívott kollégáit arról, hogy mi is hangzott el ott, mint ahogyan azt Müller-Neuhof is tette, mikor két tagesspiegeles munkatársát kérdezgette erről.

 

Az újságíró az ítélethirdetés után elmondta, elégedett a döntéssel, és reméli, hogy a jövőben a szövetségi szervek kiadják majd az információkat a háttérbeszélgetésekről, mivel

 

az ott elhangzottak „99,5 százaléka” esetében egyáltalán nem indokolt a titkosítás.

 

Egyébként Müller-Neuhofnak nem ez az első nagy port kavaró ügye a német közéletben: korábban Angela Merkel kancellárt perelte be hasonló okok miatt, ugyanis tudni akarta, hogy Merkel az újságírókkal való háttérbeszélgetésekre kiket hívott meg, és mit mondott nekik. Elsőfokon itt is neki adtak igazat, másodfokon egyelőre annyit döntöttek, hogy sürgősségi eljárásra nem méltó az ügy, úgyhogy majd 2020 tavaszán fogják tárgyalni.

 

BORÍTÓKÉP: A BND székhelye Berlinben. A komplexum a főváros második legnagyobb épülete a Tempelhof-repülőtér után. Forrás: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás