+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. szeptember 19. csütörtök, 18:30
Három emberrel beszéltünk az OBH-nál, de senki nem akarta elmondani, miért nem válaszolják meg a kérdéseinket, sőt, a sajtótitkár még a saját főnöke nevét sem merte elárulni. Nem csoda, hogy titkolóznak, ugyanis kiderítettük: Handó Tünde kérdőíveit nem csak a bírók tudják kitölteni, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke pedig már körlevelet is küldött, amiben a kitöltést kéri beosztottaitól.

Csütörtök reggel az Országos Bírói Tanács (OBT) honlapjáról derült ki, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke online konzultációt indít a bíróknak.

 

A két szervezetnek bár a neve hasonló, valójában az OBT a bírók önkormányzati szerve, míg az OBH felülről igazgatja a bírósági szervezetet a parlamenti kétharmad által odaültetett Handó Tünde vezetésével. Az OBT-nek elvileg ellenőriznie kellene az OBH-t, de Handó ezt minden lehetséges eszközzel kikerüli, emiatt annyira elfajult a viszony a két szervezet között, hogy Handó illegitimnek kiáltotta ki az OBT-t, az OBT pedig kérte az Országgyűléstől Handó elmozdítását – eredménytelenül. Mindkét szervezet próbálkozott már törvényjavaslattal is a helyzet rendezése érdekében, de egyiket se tárgyalta a parlament, most úgy tűnik, a konfliktust az Alkotmánybíróság fogja eldönteni.

 

Úgy hangzik, mint egy vihar a biliben?

 

Meglehet, de mindenkire kihat, akinek bármilyen peres ügye van. A két szervezet konfliktusának ugyanis a gyökere, hogy a parlament által a bírói szervezet élére tett Handó számtalan eszközzel tudja befolyásolni a bírókat, akiknek viszont függetlennek kellene lenniük – a főnöküktől, és a parlamenttől is, még közvetve is. Hogy ez az egész miért fontos, azt Ésik Sándor elmagyarázta ebben a cikkben.

 

Most úgy tűnik, Handó Tünde OBH-elnök nem tett le arról, hogy az ő ötleteinek megfelelően történjen meg az – ahogy ő nevezi – „modellváltás” a bírói igazgatásban. Elindított ugyanis egy online kérdőívet a bíróknak, erről azonban nem maga az OBH dicsekedett el először, hanem csütörtök reggel az OBT honlapján számoltak be róla a bírák.

 

Az OBT szerint a kérdőív célja legitimitást szerezni Handó azon javaslatának, amely az OBT felhígításával és a meglévő tagok lecserélésével egyértelműen a saját javára billentené a most sem éppen egyensúlyi helyzetet.

 

Az OBT közzétett négy kérdést a kérdőívből, ami ezt támasztja alá. Megkérdezik például a bírákat, hogy egyetértenének-e az OBT taglétszámának 15-ről 26-ra történő emelésével, azzal, hogy az OBT-ben nagyobb legyen az (egyébként Handó által kinevezett) bírósági vezetők aránya, vagy ellenkezőleg, pont, hogy ne legyenek tagok az OBT-ben Handó közvetlen kinevezettjei.

 

Rákérdeznek arra is, hogy a jelenlegi (renitensnek minősített) OBT-tagok kitölthessék-e a mandátumukat.

 

Utóbbi kérdésfelvetés azért sem tűnik ártatlannak, mert az arra adott nemleges válasz jelenleg sarkalatos törvénnyel ellentétes, tehát nem egykönnyen lehetne a jelen jogi környezetben megcsinálni.

 

Szóval akkor mi értelme ennek a kérdőívnek?

 

Ezt akartuk megtudni mi is, szóval az OBH-hoz fordultunk csütörtök reggel az alábbi kérdésekkel:

 

+ Mi a célja pontosan a kérdőívnek?


+ Konzultált-e más érintett szervekkel az OBH a kérdőív elindítása előtt? (Igazságügyi Minisztérium, Kúria, OBT stb.) Ha igen, úgy a megkeresettek tettek-e javaslatokat, ezeket figyelembe vették-e? Ha nem, miért nem?


+ Összefüggésben van-e azzal a most indított kérdőív, hogy az Európai Unió Bírósága előtt van egy előzetes döntéshozatali kérelem, amely az OBH elnökének – az indítványozó OBT-tag bíró szerint – visszaélésszerű hatáskörgyakorlására és kinevezési gyakorlatára vonatkozik?


+ Az OBT által közzétett kérdésekből úgy tűnik, hogy tulajdonképpen az OBH tavaly októberi törvénytervezetének főbb pontjaira irányul. Feltettek-e olyan kérdéseket is, amely az OBT szintén tavalyi javaslatának pontjaira vonatkozik?


+ Mit várnak el, hány bírónak kellene kitöltenie a kérdőívet ahhoz, hogy az sikeres legyen? (Összességében ez az összbírói karnak mekkora része, hány százaléka?)


+ Az eredmények elemzésénél differenciálnak-e aszerint, hogy a kitöltő bíró közvetlenül az OBH-elnök által kinevezett bírósági vezető-e, vagy sem?


+ Mit fog lépni az OBH a kérdőív lezárulta és kielemzése után a „modellváltás” érdekében? Hiszen bármilyen modellváltást törvényben kell szabályozni, az pedig a parlament hatásköre.


+ Az OBT által közölt screenshoton feltűnt, hogy a megjelenített kérdések mind piros csillaggal vannak megjelölve, tehát kötelezően kitöltendők ahhoz, hogy a kérdőívet be lehessen küldeni. Ugyanakkor a kérdéseknél (melyek igencsak konkrétak és fajsúlyosak) csak igen és nem válaszlehetőségek szerepelnek, nincs olyan, hogy „nem tudom”. Módszertanilag megállja-e a helyét következtetéseket levonni egy ilyen kérdőívből?

 

Végül arra is megkértük az OBH-t, hogy amennyiben nem titkos, küldjék el a teljes kérdőívet a részünkre, kérdéseinket pedig csütörtök délután négy óráig válaszolják meg.

 

Nagy sokára kaptunk egy választ, ami nem válasz

 

Az OBH négy óra előtt húsz perccel válaszolt az e-mailünkre, a kérdéseinket sem válaszolták meg, helyette küldtek egy közleményt, amely délután háromkor került ki az OBH honlapjára (vagyis az OBH jóval később számolt be az általa kezdeményezett kérdőívről, mint az OBT, amely már reggel kiszúrta azt).

 

Ez az a közlemény. A szövegből jóformán semmi nem derül ki. Hosszas szóvirágok keretében leírják, hogy jogszabályalkotásra tesznek majd javaslatot, és ezt megelőző véleményezésről van szó.

 

Az általunk feltett módszertani és tartalmi kérdésekre még csak utalás sincs a közleményben.

 

Innen aztán tragikomédiába hajló telefonálgatás kezdődött az OBH sajtósaival, de a katarzist hagyjuk meg a végére, előbb elmondunk pár dolgot a kérdőívről, aminek fényében érthető, hogy nem akartak velünk szóbaállni.

 

A teljes kérdőív összesen négy kérdés, ráadásul nem csak bírók tölthetik ki

 

Nagy naivitás volt azt feltételezni, hogy van teljes kérdőív, amit az OBH megküldhetne, ugyanis – amint azt bírósági forrásból megtudtuk – a teljes kérdőív konkrétan abból a négy kérdésből áll, amit az OBT is közzétett. Ennyivel akarják felmérni egy teljes bírói önigazgatási „modellváltás” esetén az igényeket, méghozzá pusztán igen és nem válaszokkal, nem tudom, és egyéb opciók nélkül.

 

Ráadásul, amint arra a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) friss közleménye rámutat:

 

a kérdőívet a bírósági rendszer gépeiről, birosag.hu-ra végződő e-mailcímmel való bejelentkezés után bárki kitöltheti: nem csak bírók, de akár az adminisztratív személyzet is.

 

A MABIE szerint a kérdőív anonimitásával kapcsolatban is felmerülnek kétségek, ugyanis a bíróság informatikai rendszere naplózza a felhasználói bejelentkezéseket.

 

A bírói karban persze már terjed a kérdőív. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla (aki már tavaly májusban is nyílt levélben állt ki Handó mellett a bírákkal szemben), éppen nem utasító, de „erősen ajánlott” hangvételű levélben kérte az ítélőtábla nagyjából száz bíráját, hogy töltsék ki a kérdőívet a megadott október 4-i határidőig. 

 

 

Úgy tudjuk, más bírósági vezetők is küldtek ki a beosztottjaiknak hasonló leveleket.

 

Így menekülnek az OBH sajtósai, ha valaki felhívja őket

 

Most pedig jöjjön a kafkai történet! Felhívtuk az OBH sajtóközleményei alján sajtókontaktként feltüntetett egyik telefonszámot, hogy jelezzük: az OBH által megküldött közlemény nem válasz a kérdéseinkre, és továbbra is várjuk a konkrét válaszokat.

 

„Nem tudom, én nem a sajtós vagyok, a beadványokkal foglalkozok”

 

– mondta a hang a vonal túlsó oldalán. Arra a kérdésre, hogy tudná-e akkor adni az illetékes kollégáját, nemmel felelt. „A sajtósok nincsenek itt. Hívja fel a sajtós telefonszámot!” – mondta, ami elég szürreálisnak hatott, hiszen a közlemény aláírása szerint ez volt a sajtós telefonszám. Értetlenkedő visszakérdésünkre, hogy akkor adja meg a telefonszámot, csak ennyit válaszolt: „Nem tudom, keresse meg!”

 

Felhívtuk tehát a második telefonszámot a közlemény aljáról, és voilá! Ezt már egy sajtós vette fel. 

 

„A közleményben szerepel a válaszunk”

 

– darálta a fiatal hölgy. „De hát nincs benne válasz egyik kérdésünkre se!” – reklamáltunk. Akkor is ez a válasz, és pont, ő nem tud semmit tenni, ő ebben nem illetékes. Ezen a ponton kezdett reménytelennek tűnni a sajtósok közötti hatáskörmegosztás átlátása, de azért tettünk még egy próbát. Akkor adjon valami illetékest, aki meg tudja magyarázni, miért olyan nehéz megválaszolni a kérdéseket, kértük. 

 

Meg is kaptuk a sajtótitkárt, mielőtt azonban elkezdhettünk volna örülni a Tényleg Illetékes Embernek, ő ismét elmondta, hogy a közleményben szerepel a válaszuk, és azt is csaknem szó szerint megismételte, hogy sajnos ő nem kompetens felvilágosítani arról, hogy miért képtelenek megválaszolni néhány konkrét kérdést.

 

De akkor ki kompetens ebben a sajtóshadseregben? „Ki az ön főnöke?” – kérdeztük egyre reménytelenebbül, és erre olyan választ kaptunk, hogy attól bárki leesne a székről. „Öööö... Írja be a keresőbe, hogy OBH Kommunikációs és Kapcsolattartási Főosztály...” – kezdte a hölgy.

 

„Nem lenne talán egyszerűbb, ha elmondaná az illető nevét és telefonszámát? Vagy nem tudja, hogy ki a főnöke?” – próbálkoztunk. „Írja be a keresőbe, hogy OBH Kommunikációs és Kapcsolattartási Főosztály!”

 

– mondta most már határozottan a sajtótitkár.

 

Mit volt mit tenni, beírtuk.

 

És megtaláltuk Kőváriné Dédesi Laurát, akinek az e-mailcíme ugyanaz, mint mindenkinek az OBH-nál (obh@obh.hu), a telefont pedig nem veszi fel délután négy óra előtt tíz perccel. Meg azóta sem. Talán az OBH kommunikációs osztálya a belső kommunikációban gyorsabb, és az alkalmatlankodó sajtósokra való figyelmeztetésben hatékonyabb, mint a közvélemény tájékoztatásában. De persze az is lehet, hogy a főosztályvezető asszony is épp a kérdőív kitöltése miatt nem ért rá velünk foglalkozni – harmadik hívásunkra sem.

 

NYITÓKÉP: Azonnali (az OBH-s kérdőív alapján)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az angol Crystal Palace egészen egyedülálló módon próbálja segíteni a környék nehezebb sorsú lakosait, akik a szállás mellett reggelit is kapnak.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

Gazdaságpolitikusuk szerint ha már a választók 25-30 százaléka ki akar lépni, akkor ideje minderről társadalmi
vitát kezdeményezni.

Tényleg Dézsi Csaba András kardiológus, önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje.

A héten egy újabb civil jelölt jelentkezett be. Mutatjuk, ki.

Csak a két magyar többségű megyében csökken jelentősen a népességfogyás, Erdély többi régiójában viszont óriási a különbség a halálozások és az élveszületések száma között, mutatja ki egy friss statisztika.

Joe Biden túl öreg ahhoz, hogy elnök legyen – erre válaszul hívta ki fekvőtámaszpárbajra az elnökjelölt a 83 éves férfit.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Nem is akárhol: a híres Pezsgőházban! December 7-én fél Közép-Európa ott lesz Baranya fővárosában!

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás