+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pétervári Zsolt
2019. szeptember 18. szerda, 15:59
Ha semlegesek lennénk, elég lenne a GDP 0,8 százalékát védelemre fordítani, úgy, mint eddig. NATO-tagként eztán két és félszer annyit fizethetünk. Viszontválasz Szalai Máténak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar NATO-tagság megkérdőjelezhetetlenségének toposza úgy látszik, legalább olyan mélyen ívódott be napjaink hazai közgondolkodásába, mint a Kádár-éra évtizedei során a Varsói Szerződésben realizált magyar szerepvállalás tabuja (például a hazánkban állomásozó szovjet hadosztályok, az ország területén titokban tárolt atomrakéta-arzenál, vagy a csehszlovákiai bevonulás terén). Hirtelen ezen analógia jutott eszembe Szalai Máté válaszcikkének olvasása közben.

 

Igenis zajlik fegyverkezés

 

A szerző szóhasználatában „tárgyi tévedéseimként” meghatározott – valójában tényadatokon alapuló – semlegességpárti álláspontomat azonban továbbra is változatlanul fenntartom. Korábbi írásom kiegészítéseként az alábbiakban néhány újonnan megfogalmazott érvet szeretnék felhozni álláspontom alátámasztására: 

 

1. Hazánk mindenkori költségvetési törvénye teljeskörűen és tételesen tartalmazza a honvédség kiadásainak fedezetét: az államháztartási fejezeten belül a bér- és járulékköltség, a személyi állomány lakhatási kiadásai, a logisztikai és dologi költségek természetesen együttesen szerepelnek a fejlesztési-beszerzési rendeltetésű forrásokkal. A fegyverkezési-védelmi célú kiadásokon ennek megfelelően nyilvánvalóan a teljes hazai honvédelmi komplexum költségeit értettem.

 

Ezek összességében a haderőreform 2017 eleji meghirdetését megelőzően az éves magyar GDP 0,8 százalékát tették ki, miközben 2024-re már deklaráltan a GDP 2 százalékát fogják elérni. Vagyis

 

nemzeti össztermékünk arányában a korábbi költségszint 2,5-szeresére fog emelkedni a honvédelmi büdzsé

 

(nominálisan még annál is többre). Utóbbin belül a fegyverkezésre fordított – hozzávetőlegesen egyharmados - költségszint pontosan megegyezik a korábbi teljes védelmi célú kiadási volumennel.

 

2. A nemzeti össztermék 2 százalékát kitevő honvédelmi célú költségvetési kötelezettségvállalás minden korábbi tervezés, deklaráció és prognózis ellenére egészen a közelmúltig a napi gyakorlat szintjén a NATO-n belül nem létezett. Kizárólag Trump követelésére vállalták fel a 2008-as globális pénzügyi krízis társadalmi utóhatásainak kezelésével küszködő NATO-tagállamok. Utóbbi kijelentésemet támasztja alá, hogy Észtországot és Görögországot leszámítva 2016-ig egyetlen tagállam se realizálta költségvetésében e távlatos horizontú NATO-diplomáciai szóvirágokat. 

 

3. A hidegháború éveiben a szovjetekkel szemben formálisan vagy informálisan amerikai, illetve NATO-szövetségesként harcoló fekete-afrikai, délkelet-ázsiai és latin-amerikai katonai diktatúrák felfegyverzését a nyugati államok hadiipara végezte el, majd pedig az államszocialista tömb összeomlását követően

 

e „kint lévő” fegyverarzenál jelentős mértékben hozzájárult – egyébként máig ható módon – a globális rend destabilizálásához.

 

A nemzetközi terroristahálózatok (pl. al-Kaida, ISIS), illetve azok utódszervezetei máig használnak másodkézből beszerzett, illetve indirekt módon nyugati gyártóktól (is) származó hadászati technológiát.

 

Példának okáért álszentség volna tagadni: a csaknem egy évszázada amerikai szövetségesként számon tartott Szaúd-Arábia elitköreiből gyakorta részesítették fegyverbeszerzési és pénzügyi támogatásban az al-Kaida sejtjeit; a szíriai polgárháború csaknem mindegyik szembenálló oldalán használnak nyugati fegyverrendszereket; az egykori gyarmattartó nagyhatalmak máig előszeretettel exportálják fegyvereiket a harmadik világba (azaz tulajdonképpen volt kolóniáikra).

 

A világ fegyverexport-volumene az ezredforduló óta megszakítás nélkül bővül, a fegyverkivitel bő harmadát a 98 országba szállító USA adja. A fegyverkezési verseny globális élesedésére rávilágít, hogy az egyik vezető hadiipari komplexummal rendelkező európai államként Franciaország 2015-ben történelme során a legtöbb fegyvert értékesítette külhonban, melynek révén abban az évben a legnagyobb európai fegyverexportőrnek számított (megelőzve még Oroszországot is). 

 

A fentieken túlmenően a nyugati illiberális kormányzatok sora alkalmaz militáns retorikát, valamint mesterségesesen kreált (vagy tudatosan felnagyított) ellenségképével szemben fegyverkezik: az izraeliek a palesztinok ellen, az amerikaiak és a lengyelek Oroszország ellen, hazánk pedig a Balkánon keresztüli – immár alig létező – szárazföldi bevándorlási nyomás ellenében.

 

Miért ne lehetne opció a semlegesség?

 

Egy semleges állam annyit költ fegyverkezésre, amennyit kormányzata szuverén módon meghatároz. Költhet elvben akár még többet is egy átlagos NATO-tagállamnál és nyilván szabadon határozhat a kevesebb költség vállalásáról is, mert ebbéli döntésének meghozatalakor nem kötik a nyugati hadiipari komplexumok felől eredő légből kapott előírások. Semlegessége esetén hazánk bármikor visszatérhetne a szuverenitását a haderőreform meghirdetését megelőzően teljes mértékig biztosító 0,8 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségszinthez, amit a NATO tagjaként jelenleg egyszerűen nem tehet meg.

 

Hazánkat egyébként éppúgy csaknem minden irányból uniós tagállamok vagy (az euro-atlanti integráció útján haladó jövendőbeli) tagjelölt országok veszik körül, mint az öreg kontinens közismerten semleges államait (Svájcot, Ausztriát, Svédországot).

 

Magyarországnak miért volna nagyobb szüksége a NATO védelmi garanciáira, mint bármelyiküknek?

 

Úgy vélem, a magyar nép biztonságérzete valóban érezhetően megrendült. Viszont nem a globális terrorizmus és a közvetlen térségünkben immár évekkel korábban lezáruló bevándorlási nyomás következtében. Hanem sokkal inkább az orvoshiánytól küszködő és omladozó kórházaink, az elavult tanrendű és tanárhiánytól szenvedő iskoláink, valamint a többnyire a globális edukációs rangsorok legvégén kullogó egyetemeink miatt.

 

A NATO előírásából fakadóan a hadseregünkre fordítandó évi ezermilliárdnyi közpénztömegnek nem volna bőségesen helye e költségvetési részrendszereink bármelyikében?

 

A szerző politológus, közgazdász, az Antall József Alapítvány volt kutatási igazgatója, a Méltányosság Politikaelemző Központ volt vezető elemzője. Vitatkoznál vele? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás