+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pétervári Zsolt
2019. szeptember 18. szerda, 15:59
Ha semlegesek lennénk, elég lenne a GDP 0,8 százalékát védelemre fordítani, úgy, mint eddig. NATO-tagként eztán két és félszer annyit fizethetünk. Viszontválasz Szalai Máténak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar NATO-tagság megkérdőjelezhetetlenségének toposza úgy látszik, legalább olyan mélyen ívódott be napjaink hazai közgondolkodásába, mint a Kádár-éra évtizedei során a Varsói Szerződésben realizált magyar szerepvállalás tabuja (például a hazánkban állomásozó szovjet hadosztályok, az ország területén titokban tárolt atomrakéta-arzenál, vagy a csehszlovákiai bevonulás terén). Hirtelen ezen analógia jutott eszembe Szalai Máté válaszcikkének olvasása közben.

 

Igenis zajlik fegyverkezés

 

A szerző szóhasználatában „tárgyi tévedéseimként” meghatározott – valójában tényadatokon alapuló – semlegességpárti álláspontomat azonban továbbra is változatlanul fenntartom. Korábbi írásom kiegészítéseként az alábbiakban néhány újonnan megfogalmazott érvet szeretnék felhozni álláspontom alátámasztására: 

 

1. Hazánk mindenkori költségvetési törvénye teljeskörűen és tételesen tartalmazza a honvédség kiadásainak fedezetét: az államháztartási fejezeten belül a bér- és járulékköltség, a személyi állomány lakhatási kiadásai, a logisztikai és dologi költségek természetesen együttesen szerepelnek a fejlesztési-beszerzési rendeltetésű forrásokkal. A fegyverkezési-védelmi célú kiadásokon ennek megfelelően nyilvánvalóan a teljes hazai honvédelmi komplexum költségeit értettem.

 

Ezek összességében a haderőreform 2017 eleji meghirdetését megelőzően az éves magyar GDP 0,8 százalékát tették ki, miközben 2024-re már deklaráltan a GDP 2 százalékát fogják elérni. Vagyis

 

nemzeti össztermékünk arányában a korábbi költségszint 2,5-szeresére fog emelkedni a honvédelmi büdzsé

 

(nominálisan még annál is többre). Utóbbin belül a fegyverkezésre fordított – hozzávetőlegesen egyharmados - költségszint pontosan megegyezik a korábbi teljes védelmi célú kiadási volumennel.

 

2. A nemzeti össztermék 2 százalékát kitevő honvédelmi célú költségvetési kötelezettségvállalás minden korábbi tervezés, deklaráció és prognózis ellenére egészen a közelmúltig a napi gyakorlat szintjén a NATO-n belül nem létezett. Kizárólag Trump követelésére vállalták fel a 2008-as globális pénzügyi krízis társadalmi utóhatásainak kezelésével küszködő NATO-tagállamok. Utóbbi kijelentésemet támasztja alá, hogy Észtországot és Görögországot leszámítva 2016-ig egyetlen tagállam se realizálta költségvetésében e távlatos horizontú NATO-diplomáciai szóvirágokat. 

 

3. A hidegháború éveiben a szovjetekkel szemben formálisan vagy informálisan amerikai, illetve NATO-szövetségesként harcoló fekete-afrikai, délkelet-ázsiai és latin-amerikai katonai diktatúrák felfegyverzését a nyugati államok hadiipara végezte el, majd pedig az államszocialista tömb összeomlását követően

 

e „kint lévő” fegyverarzenál jelentős mértékben hozzájárult – egyébként máig ható módon – a globális rend destabilizálásához.

 

A nemzetközi terroristahálózatok (pl. al-Kaida, ISIS), illetve azok utódszervezetei máig használnak másodkézből beszerzett, illetve indirekt módon nyugati gyártóktól (is) származó hadászati technológiát.

 

Példának okáért álszentség volna tagadni: a csaknem egy évszázada amerikai szövetségesként számon tartott Szaúd-Arábia elitköreiből gyakorta részesítették fegyverbeszerzési és pénzügyi támogatásban az al-Kaida sejtjeit; a szíriai polgárháború csaknem mindegyik szembenálló oldalán használnak nyugati fegyverrendszereket; az egykori gyarmattartó nagyhatalmak máig előszeretettel exportálják fegyvereiket a harmadik világba (azaz tulajdonképpen volt kolóniáikra).

 

A világ fegyverexport-volumene az ezredforduló óta megszakítás nélkül bővül, a fegyverkivitel bő harmadát a 98 országba szállító USA adja. A fegyverkezési verseny globális élesedésére rávilágít, hogy az egyik vezető hadiipari komplexummal rendelkező európai államként Franciaország 2015-ben történelme során a legtöbb fegyvert értékesítette külhonban, melynek révén abban az évben a legnagyobb európai fegyverexportőrnek számított (megelőzve még Oroszországot is). 

 

A fentieken túlmenően a nyugati illiberális kormányzatok sora alkalmaz militáns retorikát, valamint mesterségesesen kreált (vagy tudatosan felnagyított) ellenségképével szemben fegyverkezik: az izraeliek a palesztinok ellen, az amerikaiak és a lengyelek Oroszország ellen, hazánk pedig a Balkánon keresztüli – immár alig létező – szárazföldi bevándorlási nyomás ellenében.

 

Miért ne lehetne opció a semlegesség?

 

Egy semleges állam annyit költ fegyverkezésre, amennyit kormányzata szuverén módon meghatároz. Költhet elvben akár még többet is egy átlagos NATO-tagállamnál és nyilván szabadon határozhat a kevesebb költség vállalásáról is, mert ebbéli döntésének meghozatalakor nem kötik a nyugati hadiipari komplexumok felől eredő légből kapott előírások. Semlegessége esetén hazánk bármikor visszatérhetne a szuverenitását a haderőreform meghirdetését megelőzően teljes mértékig biztosító 0,8 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségszinthez, amit a NATO tagjaként jelenleg egyszerűen nem tehet meg.

 

Hazánkat egyébként éppúgy csaknem minden irányból uniós tagállamok vagy (az euro-atlanti integráció útján haladó jövendőbeli) tagjelölt országok veszik körül, mint az öreg kontinens közismerten semleges államait (Svájcot, Ausztriát, Svédországot).

 

Magyarországnak miért volna nagyobb szüksége a NATO védelmi garanciáira, mint bármelyiküknek?

 

Úgy vélem, a magyar nép biztonságérzete valóban érezhetően megrendült. Viszont nem a globális terrorizmus és a közvetlen térségünkben immár évekkel korábban lezáruló bevándorlási nyomás következtében. Hanem sokkal inkább az orvoshiánytól küszködő és omladozó kórházaink, az elavult tanrendű és tanárhiánytól szenvedő iskoláink, valamint a többnyire a globális edukációs rangsorok legvégén kullogó egyetemeink miatt.

 

A NATO előírásából fakadóan a hadseregünkre fordítandó évi ezermilliárdnyi közpénztömegnek nem volna bőségesen helye e költségvetési részrendszereink bármelyikében?

 

A szerző politológus, közgazdász, az Antall József Alapítvány volt kutatási igazgatója, a Méltányosság Politikaelemző Központ volt vezető elemzője. Vitatkoznál vele? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás