+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. szeptember 18. szerda, 19:12
Gyakori toposz a filmekben, hogy hősünk megtapasztal egy olyan idővonalat, ahol minden elromlott. Na de mi van akkor, ha a mi idővonalunk ez a félresikerült idővonal?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nem érzitek néha úgy, hogy ami manapság történik, az már tényleg teljesen abszurd?

 

Több magyarázat is lehetséges erre. Az egyik az, hogy a világ mindig is abszurd volt, csak ez mostanra lett világos. A másik az, hogy mivel a felvilágosodás, a kulturális marxizmus és liberálisok miatt manapság már mindent szabad, elhagytuk a kereszténydemokrata utat, és száguldunk a nihilizmus felé.

 

A harmadik valami szociológiai-politológiai modell lehetne, ami elmagyarázza, hogy hogyan jutottunk ide, de ez unalmas,

 

maradjunk tehát a negyedik megoldásnál, ami az, hogy valamikor átkerültünk egy alternatív idővonalra.

 

Az alternatív, többnyire disztopikus idővonalakkal tele van a populáris kultúra, elég csak a Vissza a jövőbe-trilógiára gondolnunk, vagy Az élet csodaszép című klasszikus karácsonyi mozira, esetleg a Fringe című sorozatra.

 

A teória tehát az, hogy a mi valóságunk valójában egy sokkal boldogabb idővonal disztopikus verziója. Hogy hol tértünk le az eredeti idővonalról, rejtély. Mindenesetre itt van öt jel, ami nem csak azt mutatja, hogy egy alternatív idővonalon vagyunk, hanem azt is, hogy valaki vagy valami erről nagyon kétségbeesett jelzéseket küld nekünk erről.

 

6. A „Mandela-effektus”

 

Előfordult valaha veled, hogy biztosan emlékeztél valamire, amiről aztán kiderült, hogy óriási baromság? Valószínűleg csak rosszul emlékeztél a dologra, de ha elég sokan vannak így ugyanazzal a dologgal, akkor beszélhetünk Mandela-effektusról is:

 

állítólag sokan emlékeztek úgy, hogy Nelson Mandela meghalt a börtönben a nyolcvanas években,

 

miközben valójában Mandela 2013-ban halt meg, és közben Dél-Afrika elnöke is volt közben egy darabig.

 

Ez pedig egyesek szerint arra utal, hogy van egy olyan párhuzamos valóság, ahol Mandela meghalt a börtönben, és arra emlékeznek kollektíven a népek. Ugyanitt még egyesek esküdni mernének,, hogy a Berenstain Mackók nevű mese címe valójában Berenstein Mackók, mások pedig arra, hogy a nyolcvanas években a szocializmus megreformálásában hittek a rendszer lázadozó egyetemistájaként.

 

A jelenség bizonyítékjellegét kicsit gyengíti, hogy az ezen a néven a dolgot akkor kapta fel a média, mikor egy „paranormális konzultáns”, tehát egy sarlatán elkezdett erről sokat nyilatkozni. De a hamis memóriáknak egyébként komoly szakirodalma van.

 

5. Donald Trump az USA elnöke

 

A legtöbben akkor kezdték el gyanítani, hogy egy furcsa idővonalon vagyunk, amikor Donald Trump hivatásos celeb és milliárdos nem csak sikeresen szerezte meg a republikánus párt elnökjelöltségét, majd győzte le Hillary Clintont,

 

de azóta annyiszor ment szembe a valósággal, vagy hazudott egyenesen, hogy azt már követni is nehéz.

 

Legutóbb például csak a kedvéért filctollal kellett berajzolni, hogy Alabama felé is tart egy hurrikán, és az ilyesmi tényleg csak sztálinista diktatúrákban és alternatív idővonalakon szokás. Donald Trump elmúlt pár éves tevékenysége olyan szinten abszurd, hogy tényleg pontosan olyan, mint amilyennek mondjuk egy képregényben képzelénének el egy gonosz amerikai elnököt.

 

4. Kemény Zsófi és Kondor Vilmos közös könyvet írtak

 

Apróság, persze, de a rendes idővonalon (ami szerintem 2010 és 2015 között valamikor szűnt meg) semmi esély nem lett volna rá, hogy a slammerként ismert Kemény Zsófi, és a modern magyar krimi megteremtőjeként aposztrofált Kondor Vilmos közös regényt írjon.

 

Tavaly mégis megjelent a történet, amiben Kemény elképzelt budapesti forradalmát házasították Kondor elképzelt budapesti rendőrével,

 

és bár az eredmény – mint írtam – nem volt túl meggyőző, a regény léte önmagában jelzi, hogy egy teljesen őrült idővonalon vagyunk, ahol bármi megtörténhet. Ki tudja, még az is lehet, hogy a Kemény Zsófi regényében megénekelt őrületesen idióta forradalom megtörtént az eredeti idővonalon?

 

3. A brexit egy megrendezett sorozatnak tűnik

 

A britek Európai Unióból történő kilépésének sosem kellett volna megtörténnie, vagy ha igen, akkor nem hiszem el, hogy ennél nem lehetett volna egyszerűbben megcsinálni.

 

Jelenleg ott tartunk, hogy a népszavazással együtt számolva több, mint három éve nem tudnak kilépni az EU-ból,

 

ami teljesen nevetséges, annyira, hogy én a múltkor már meg is írtam, hogy ezt csak egy sorozat írói tudnák ilyen hosszan nyújtani. Hogy a fenébe lehet ennyi csavart kitalálni egy történetbe?

 

Most szeptember közepe van, elvileg másfél hónap múlva meg kéne szabadulnunk az Egyesült Királyságtól, ehhez képest jelenleg még az is előfordulhat, hogy addig még egyszer miniszterelnököt buktatnak, tartanak egy országos népszavazást és visszavonják az egészet vagy csinálnak még egy népszavazást.

 

2. Gyurcsány Ferenc az ellenzék egyik vezető politikusa

 

Kedden volt a tizenharmadik évfordulója, hogy egy csomó ember nagyon helyesen elkezdett tüntetni az ország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc ellen,

 

aki nagy nyilvánosság előtt bevallotta, hogy hazudott a választóknak.

 

Ezt követően Gyurcsány nem lemondott, hanem inkább szétverette a tüntetéseket és a tüntetőket a rendőrséggel, majd még ezután sem mondott le, erre csak évekkel később került sor, 2006-os tetteivel azóta sem igazán nézett szembe.

 

Ez a Gyurcsány Ferenc ma az ellenzék vezető pártjának pártelnöke, aki ráadásul ugye úgy emlékszik, hogy a nyolcvanas években a szocializmus megreformálásában hitt a rendszer lázadozó egyetemistájaként. Fura!

 

1. Ukrajna elnöke egy humorista

 

A Mandela-effektus a legjobb esetben is csak közvetett bizonyíték lehet, az azonban egészen döbbenetes, ami keleti szomszédunknál zajlik.

 

Volodimir Zelenszkij ugyanis úgy lett Ukrajna elnöke, hogy csinált egy sorozatot arról, hogy mi lenne, ha ő lenne Ukrajna elnöke.

 

Na jó, nem ő, hanem egy általa játszott karakter, egy átlagember, de a lényeg az, hogy idén áprilisban simán elverte az összes ellenfelé az ukrán választáson úgy, hogy korábban semmilyen politikai tapasztalata nem volt – nyilván ez volt az egyik előnye is.

 

Ha végiggondoljuk az egész történetet, rá kell jönnünk, hogy ez nem csak teljesen abszurd, de önleleplező, már-már posztmodern módon abszurd, hiszen olyan egyszerűen nincs, hogy főszereplő vagy egy sorozatban, ahol váratlanul elnöknek választanak, aztán váratlanul elnöknek választanak.

 

Az alternatív idővonal ezzel a húzásával egyenesen az arcunkba röhög.

 

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás