+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vasali Zoltán
2019. szeptember 17. kedd, 16:26
Klímaösszeomlás és klímaválság klímaváltozás helyett? Szómágiában a Fideszt már régóta nehéz előzni, de a zöldek azért megpróbálták.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Pár napja levelet küldött az Extinction Rebellion Magyarország a hazai sajtóorgánumoknak, hogy a klímaváltozás helyett például a klímaösszeomlás kifejezést használják az írásaikban. A politikában egy-egy fogalom jelentésének tudatos meghatározása, megmutatja, felfedi a cselekvés irányát. Nem újdonság, hogy a szereplők – főleg, ha hatalmon vannak – előszeretettel használják ezt a technikát.

 

Ki ne emlékezne például arra, hogy Balog Zoltán szeretetteljes felzárkóztató szegregációról beszélt 2014-ben a roma fiatalok elkülönített oktatási gyakorlata miatt indult per kapcsán. Öt év telt el ennek a látványos nekitódulásnak a pillanatától és mindannyian láthatjuk, hogy a kormánypártok romapolitikai sikerei mennyire meggyőzőek. Uniós elnökségünk egyik legkomolyabb sikerének megcsúfolása mindez.

 

Orbán Viktor pár napja tagadta, hogy hazánk korrupciós fertőzöttsége az uniós átlagot meghaladná. Ennek természetes ikertornya amikor Lánczi András pár éve adott interjújában úgy fogalmazott, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. „Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. Például minden külföldit, aki termelő beruházást valósít meg, tárt karokkal várunk. Erre mondják azt, hogy „de hát ez maga a korrupció!”. Valahol ez a szeretetteljes szegregációs logika reinkarnációja. Nem csodálkozhatunk ezen abban az országban, ahol a család szentségének védelmére hivatkozva kell párkapcsolati erőszaknak nevezni a nők bántalmazását.

 

Milyen érdekes, hogy Magyarországot az a Varga Judit védte meg a minap, aki szerint az Isztambuli Egyezmény csak egy politikai hiszti. A fogalomhasználat mindig is identitásokat épített, meglévőket erősített meg, esetleg formált át. Varga pont abban a pillanatban vált európai szinten meghatározó politikussá, amikor a női kvóta „kikényszerítése” a tagállamoktól is csak részben jött össze az Európai Bizottság új elnökének a biztosjelöltek összeállításakor.

 

Most, hogy a zöldek ehhez az eszközhöz nyúltak, az egyszeri hírfogyasztó kicsit furán érezheti magát.

 

Vajon a zöldek azt gondolják a sajtó munkatársairól, hogy nincsenek tisztában az írásaikban használt fogalmak jelentésével?

 

A környezetvédők felülreprezentáltak a nyilvánosságban, bármilyen környezetvédelmi kérdésről van szó. Európai szinten azt a kérdést, hogy az atomenergia fenntartható vagy azt, hogy a glifozátok rákeltőek; egy ökopolitikai szereplő véleménye dominánsabban határozza meg a nyilvánosságban. Értelmezési szempontjaik sokszor erősebben érvényesülnek, mint a politikai pártokéi. Mindez nem egyenértékű azzal, hogy az általuk képviselt álláspont olyan etalon lehetne, ami vitathatatlan.

 

A populizmust eltérő módon szokták értelmezni a politikatudományban, de van egy jogos és masszív asszociáció, ami egy olyan kommunikációs stratégiaként érti ezt a fogalmat, ami félelmet kelt, egy amúgy létező probléma felnagyításával.

 

A környezetpolitikai kánon tele van meghatározó fogalmakkal, aminek politikai érvényesülése napjainkban is fontos, mégis mellőzött. A hetvenes évek óta küzdenek azért a zöldmozgalmak, hogy a fenntartható fejlődést ne keverjék össze a fenntartható növekedéssel. Itt mondhatjuk, hogy egyértelmű a siker. 2016-ban pont Magyarország adott otthont a Nemnövekedés konferenciának, ahol ilyen témákban is lehetett érdekes vitákat követni. Az utóbbi években ugyancsak komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az unió aktuális nullahulladékos és klímasemleges terveinek eléréséhez fontos rendszerszintű átalakulást ne körkörös, hanem körforgásos gazdaságnak nevezzük. Ebből is látszik, hogy a szakpolitikailag vagy csak pusztán a választói attitűdöket meghatározó normaszintű fogalmak meghatározása érdekében a felek eltérő stratégiákat használtak eddig.

 

Manapság szinte mindenki azonnal szeretne mindent másként érteni. Lehet, hogy ez egy illiberális rezsimben nem elég hatékony, de az egyes döntéseket befolyásoló szereplők autonómiáját akkor is tiszteletben kell tartani, akkor is ha értékítéleteik nem egyeznek meg mindenben automatikusan.

 

A szómágiában a Fideszt már régóta nehéz előzni:

 

nyár óta a környezetvédelmet kormányoldalon inkább már csak természetvédelemként szokták emlegetni. Sőt, lassan csak teremtésvédelemről beszélnek a jobboldali véleményvezérek, ezzel demonstrálva erkölcsi magasságaikat.

 

Régen indult ez a nyomulás. Orbán Viktor a Fidesz női tagozatának megalakításakor a legnépszerűbb alternatív szatyorformációhoz, a cekkerhez hasonlította az asszonyok szerepét a társadalmi hálóban. Egyértelműen a műanyagmentes július szimbolikájára emlékeztető szóhasználat. Ő már lehet, hogy a kilencvenes évek végén érezte, hogy ez a jó irány.

 

A szerző az IDEA Intézet elemzője. Vitáznál vele? Küldj te is nekünk egy cikket!

 

Van még itt cikk a témában:
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás