+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 17. kedd, 21:54
Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Izraelben hiába nyert már áprilisban választást Benjamin Netanjahu, a szekuláris cionisták és az ultraortodoxok közötti vita miatt nem tudott pártja, a Likud kormányt alakítani, ezért a 2009 óta folyamatosan miniszterelnök Netanjahu inkább előrehozott választásokba menekült. (A keddi választások előzményeiről és esélyeiről itt írtunk hosszabb elemzést.)

 

Az exit pollok eredménye azonban – amint az Azonnali is megjósolta – azt mutatja, hogy a patthelyzet nem változott.

 

Se a Netanjahuval kormányozni kész jobboldali pártok, se a baloldali és centrista ellenzékiek nem szereztek többséget.

 

Mint ismert: az egyik jelentős jobboldali párt, a nacionalista, de nem vallásos oroszajkúakat képviselő Otthonunk Izrael nem hajlandó beállni Netanjahu mellé, főleg akkor nem, ha ott maradnak az ultraortodox pártok is. Azaz Netanjahu nem számíthat Avigdor Liebermanra, hiába gondolják sok mindenről ugyanazt.

 

A Likud a szövetségeseivel – azaz a vallásos cionista Jobboldallal, az askenázi-ultraortodox Egyesült Tóra-Zsidósággal és a szefárd-ultraortodox Sasz-párttal – vélhetően öt-hat mandátummal elmarad a hatvanegyfős parlamenti többségtől, a Likud visszaesett. Ráadásul

 

minden exit poll szerint a centrista ellenzéki Kékfehérek jöttek fel az első helyre.

 

A Channel12 szerint a Kékfehérek harmincnégy, Netanjahuék meg harminchárom mandátumot szereztek a százhúszból. A Channel13 szerint is a Kékfehérek vannak elől: itt harminchárom-harmincegyre verte volna a magyarországi származású Benny Glatz pártja a Likudot.

 

Mindenütt harmadik helyen áll az arab pártok közös listája, de jóval a várakozások alatt szerepeltek, mert csak éppen, hogy szerezhetnek több mandátumot, mint a mostani tíz. A Channel12 szerint tizenhárom, a Channel13 szerint tizenegy arab képviselő kerülhetett be.

 

A negyedik helyért hat-kilenc mandátum közötti eredményekkel nagy a harc négy párt között: a szefárdok, az askenázi ultraortodoxok, a cionista vallásosok és Liebermanék egyaránt befuthatnak negyediknek. Főleg

 

Lieberman pártja tudott jelentőset ugrani, vélhetően tőle függhet az új kormány is.

 

Bejutott még a parlamentbe a két kis baloldali párt is, a Munkapárt és a Híd koalíciója, valamint a Demokratikus Unió, de olyan gyenge eredménnyel, hogy nem sok vizet zavarnak majd.

 

Jelenleg tehát egyetlen természetes koalíciónak sincs többsége. Nagyon úgy nézhet ki, nemzeti egységkormányra lehet szükség, ezt a Kékfehérek és Liebermanék is támogatnák – egy nagyon fontos feltétellel:

 

jöhet a Likud, de Netanjahu nélkül.

 

A Kékfehérek készek – saját szavaikkal – „egy széles szekuláris kormányt” létrehozni. Lieberman mindenképp szekulárisnak számít, de ide tartozik a Likud is. Nem kizárt, hogy a baloldal is – legalább kívülről – támogatna egy ilyen kormányt. Bizonyos engedményekért cserébe az arabok is hajlandóak lennének egy kékfehéres miniszterelnökre szavazni, bár itt meg Lieberman szigorú: ő olyan kormányt, amit akár csak kívülről támogatnak arabok, nem szavazna meg.

 

UPDATE: Van végeredmény, bár még nem teljesen hivatalos: a Kahol Lavan egyetlen hellyel verte meg a Likudot, 33 helyet szereztek meg, míg Netanjahu pártja csak 32-t. Benny Gantz már megtartotta győzelmi beszédét, ígérete szerint mindegyik párttal leül beszélgetni, és a vasárnap este egy utazás kezdete lesz Izrael társadalmának megjavítása felé.

 

 

NYITÓKÉP: Netanjahu imádkozott is a sikerért (Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás