+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. szeptember 14. szombat, 10:21
Miután a régi-új olasz kormányfő ismét uniós menekültkvótára célozgatott az olasz partokra érkező menedékkérők elosztását illetően, Horst Seehofer német belügyminiszter bejelentette: az illetők negyedét átveszik az olaszoktól. A fontosabb EU-tagállamok közben végre meg akarnak egyezni arról, mi legyen a tengeren érkező menekültekkel.

Miután a Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali pártvezér által okozott kormányválságot – Salvini kiugrasztotta pártját, a Legát a kormányból, hátha emiatt új választásra kerül sor, amelyet a közvélemény-kutatásokat akkor magasan vezető pártja nyerhetett volna –, követően felállt az új olasz, balpopulista-balközép kormány, a régi-új kormányfő, Giuseppe Conte rögtön szakított az addig a belügyminiszteri posztot betöltő Salvini menekültpolitikájával. Mi több, újra asztalra tette az uniós menekültkvótát, mivel mindkét  koalíciós partner (azaz mind az Öt Csillag Mozgalom, mind a Demokrata Párt) a menekültkvótának – és nem a teljes határzárnak – a híve. Ennek megfelelően Giuseppe Conte, a régi-új kormányfő azt kérte a héten Brüsszelben, hogy

 

aki nem mutat szolidaritást a menekültekkel, azaz aki nem vesz fel, nem vesz át menekülteket, pénzt se kapjon az Európai Unió büdzséjéből.

 

Jön újra az uniós menekültkvóta?

 

Mint azt az Azonnali a hét közepén már összefoglalta: ma Olaszország semmiféle intézményesített segítségre az Európai Unión belül nem számíthat a menekültek kapcsán – értsd: aki Olaszországba megérkezik, az ott is marad. Salvininek erre ugyebár az volt a válasza, hogy akkor senki se érkezzék meg Olaszországba. Az Öt Csillag azonban már Salvini mellett is más véleményen volt: a grilloista párt szerint a menekültkvóta a legjobb megoldás, az ugyanis egyszerre fejezné ki a menekültekkel, illetve az európai határokon lévő országokkal szembeni szolidaritást.

 

Giuseppe Conte a leendő európai bizottsági elnökkel, Ursula von der Leyennel közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján egyértelműen azt szorgalmazta, hogy „a menekültek újraeolasztása európai szinten valósuljon meg”, ami nem jelent mást, mint hogy a visegrádi országok által annyira támadott menekültvóta kérdése ismét felkerülhet az európai politika napirendjére. Aztán amint Conte hazaérkezett Rómába, szakított az eddigi Salvini-féle gyakorlattal, miszerint a migráció csak belügyminiszteri feladatkör lenne, és bevonta a belügy-, a külügy-, a védelmi és a közlekedési minisztert is.

 

Conte arra számít, hogy Róma az eddigi menekültpolitikája miatt izoláció feladásával – a salvinista iránynak lényegében csak a V4-ek voltak éljenzői – nagyobb politikai súlyra tehet szert.

 

Az új olasz belügyminiszter, Luciana Lamorgese egy higgadt közigazgatási szakember, aki a menekültpolitikában nem a politikai pánikkeltés lehetőségét, hanem a megoldások keresését akarja szolgálni. Miközben „több emberséget“ ígért, azt is hozzátette: az olasz kikötők továbbra is zárva maradnak a menekülteket szállító NGO-k hajói előtt. Vagyis Conte új baloldali kormányának az a célja, hogy úgy határolódjon el látványosan az eddigi Salvini-féle menekültpolitikától, hogy közben jottányit sem tűnik enyhébbnek az irányvonala az illegális bevándorlás kérdésében. 

 

Seehofer mint Németország segítő keze

 

Erre adott barátságos választ, még inkább segítő kezet egy lapinterjúban Horst Seehofer német belügyminiszter. A müncheni Süddeutsche Zeitungnak a bajor politikus azt mondta, a német kormány készen áll arra, hogy tehermentesítse az olasz kormányt, és átvegyen minden negyedik Olaszországba érkező menedékkérőt, ez ugyanis nem fogja túlterhelni a német menekültügyi rendszert: „Mindig is hangoztattam, hogy

 

a migrációs politikánk emberséges. Senkit sem hagyunk megfulladni.”

 

A konzervatív politikus szerint a német menekültügyi rendszert már csak azért sem fogja túlterhelni a lépés, mert ők azt szeretnék, hogy a menedékkérők biztonsági átvizsgálását még Olaszországban folytassák le az olasz hatóságok.

 

Seehofer hozzátette, igazából ők eddig is átvettek minden negyedik Olaszországba érkező embert: a német belügyminisztérium közlése szerint az elmúlt tizenkét hónapban 561, a Földközi-tengerből kimentett embert fogadott be Németország. A mentésbe egyébként hamarosan a német evangélikus egyház is beszáll egy mentőhajóval. Idén augusztusig 840 ember vesztette életét a Földközi-tengeren. Tavaly 2299 ember halt meg az Európát és Afrikát elválasztó hullámok között, 2017-ben 3139, 2016-ban 5143.

 

MENTŐHAJÓ A GÖRÖGORSZÁGI LESZBOSZ PARTJAINÁL 2015-BEN, A MENEKÜLTVÁLSÁG LEGINTENZÍVEBB SZAKASZÁBAN. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

A 2015-ös menekültválság alatt Angela Merkel menekültpolitikáját még nagyban ellenző Seehofer a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban kritizálja az eddigi, Matteo Salvini által fémjelzett olasz gyakorlatot is, amely minden egyes, olasz kikötőbe beérkező mentőhajó esetében egyesével döntött arról, kit melyik európai ország fogad be – arról nem beszélve, hogy mind az olasz, mind a máltai kormány rendszert csinált abból, hogy hetekig várakoztatta a mentőhajókat a kikötési engedély megadásával. 

 

Októberben nagy cirkusz lesz a hazai közpénzmédiában

 

A tengeren érkező menedékkéről EU-n belüli szétosztásának ügyében egyébként hamarosan várhatóak további fejlemények, emlékeztet a német ARD köztévé hírportálja. Szeptember 23-ára ugyanis Málta meghívta Vittoriosa városába Németország, Franciaország, Olaszország, az EU Tanácsának elnöki posztját betöltő Finnország belügyminisztereit, illetve az Európai Bizottság képviselőit, hogy megegyezzenek egy előzetes kvótamechanizmusban.

 

A szeptemberi máltai találkozó kritikusai főleg azok az országok, amelyek nem lesznek jelen: ők úgy érvelnek, hogy egy rövidtávú megoldás nem írhatja felül a hosszútávú célt, az EU régóta égető fontosságú átfogó menekültügyi reformját. A kritikus diplomaták azt is mondják, hogy a menekültek elosztásának tartósnak szánt mechanizmusát nem lehet letárgyalni Spanyolország jelenléte nélkül, csak Görögország és Olaszország beleegyezésével – csakhogy Madridra most nehéz számítani, mert Spanyolországban újfent új választások lesznek (hogy pontosan miért, megírtuk itt az Azonnalin).

 

A Máltán letárgyalt javaslatot aztán októberben terjesztik az EU-tagok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elé.

 

CÍMLAPFOTÓ: Horst Seehofer azóta megszűnt Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás