+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 14. szombat, 19:55
Galambok, varjak, kutyák, macskák és delfinek titkosszolgálati kiképzésével is kísérletezett a hetvenes években a CIA egy, a titkosítás alól most feloldott dokumentum szerint.

Fegyverkezési verseny, hidrogénbomba, koreai háború, szuezi válság, majd a kubai rakétaválság, az űrverseny, esetleg a csillagháborús terv: ha a hidegháborúra gondolunk, ezek a jelenetek ugorhatnak be leginkább, főleg, ha csak a történelemkönyvek hasábjairól tájékozódunk. Ugyanakkor a két szuperhatalom a látványos fegyverkezésen és a technológiai rivalizáláson felül a színfalak mögött is mindent bevetett annak érdekében, hogy a legjobban megfigyelése alatt tartsa a másikat.

 

Galambok, varjak, delfinek: a CIA kémállatkertje

 

Most például a BBC gyűjtése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyilvánosságra hozta az azzal kapcsolatos, eddig titkosított adatait, hogy a hidegháborús évek alatt hogyan használt kémkedésre kiképzett állatokat főleg a Szovjetunió ellen: egyes kémgalambokat az amerikai hírszerzés a Szovjetunióban található, érzékeny objektumok lefotózására használt volna, más varjakat arra képeztek ki, hogy az ablakpárkányok alá lehallgatásra alkalmas poloskákat helyezzenek, míg a víz alatti műveletek végrehajtására delfinekkel is kísérletezett CIA.

 

A hírszerzők azért használtak állatokat, mert úgy gondolták, hogy azok különleges küldetéseket is tudnak teljesíteni a CIA titkos műveleteihez. A most megjelentetett adatok szerint a galambokra például

 

a 70-es évektől kezdve szereltek fel apró, csupán 35 grammot nyomó fényképezőgépeket a Tacana kódnévre hallgató CIA-művelet során.

 

A madarak repülés közben 140 képet tudtak megörökíteni, ezek fele pedig meglepően jó minőségű is volt – az adatok szerint jobb, mint amit a korabeli kémműholdak produkálni tudtak. A galambok óriási előnye az emberi kémekkel szemben, hogy a szovjet titkosszolgálat számára szinte lehetetlen volt őket észrevenni, ráadásul úgy voltak kiképezve, hogy akárhol is eresztik őket útjukra, még több száz kilométer messziről is hazatalálnak. Nem véletlen, hogy az állatokat már több ezer éve használták levelezésre is, de a két világháborúban titkosszolgálati feladatokat is elláttak.

 

A galambok működtek a legjobban, de nem tudni, bevetették-e őket

 

A varjak is jó szolgálatot tettek az amerikai titkosszolgáknak: csőrükben akár negyven grammos tárgyakat is el tudtak vinni az emberi kéz által el nem érhető helyekre – például ablakpárkányokra. A madarak számára egy vörös lézersugárral jelölték a célpontot, míg onnan egy különleges lámpával navigálták vissza őket – 

 

egy esetben például a CIA-nek egy varjúval sikerült egy lehallgatókészüléket telepítenie egy ablakra.

 

A titkosszolgálat kutyákat is próbált kiképezni bizonyos feladatokra, de kísérleteztek lehallgatókészülékek macskákban való elhelyezésével is. A 60-as években pedig delfinekkel is próbáltak kikötőkbe beférkőzni, ám ezzel a legnagyobb kétség az volt, hogy az állat a kiképzőjén felül hallgat-e majd a helyszínen levő ügynökre éles helyzetben. Ezen felül azt is vizsgálták, hogy a delfinek képesek lehetnek-e elhelyezni csomagokat mozgó hajókon.

 

Csak 1967-ig több mint 600 ezer dollárt költött a CIA a delfinek, a madarak és a kutyák és macskák titkosszolgálati kiképzésével kapcsolatos programokra. A leghatékonyabbnak bizonyuló fényképezőgépes kémgalambokat a CIA élesben is tervezte bevetni a Leningrád (Szentpétervár) fölötti hajógyárak feltérképezéséhez, melyek akkor a legjobb szovjet tengeralattjárókat is gyártották. Azonban arról már nem szólnak a dokumentumok, hogy a madarakat valóban bevetették-e élesben, ugyanis a titkosszolgálat minden adat titkosítását nem oldotta fel. 

 

BORÍTÓKÉP: Galambok Moszkva mellett, a háttérben a város üzleti negyede. Forrás: Jevgenyij Ovcsinnyikov / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás