+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 14. szombat, 19:55
Galambok, varjak, kutyák, macskák és delfinek titkosszolgálati kiképzésével is kísérletezett a hetvenes években a CIA egy, a titkosítás alól most feloldott dokumentum szerint.

Fegyverkezési verseny, hidrogénbomba, koreai háború, szuezi válság, majd a kubai rakétaválság, az űrverseny, esetleg a csillagháborús terv: ha a hidegháborúra gondolunk, ezek a jelenetek ugorhatnak be leginkább, főleg, ha csak a történelemkönyvek hasábjairól tájékozódunk. Ugyanakkor a két szuperhatalom a látványos fegyverkezésen és a technológiai rivalizáláson felül a színfalak mögött is mindent bevetett annak érdekében, hogy a legjobban megfigyelése alatt tartsa a másikat.

 

Galambok, varjak, delfinek: a CIA kémállatkertje

 

Most például a BBC gyűjtése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyilvánosságra hozta az azzal kapcsolatos, eddig titkosított adatait, hogy a hidegháborús évek alatt hogyan használt kémkedésre kiképzett állatokat főleg a Szovjetunió ellen: egyes kémgalambokat az amerikai hírszerzés a Szovjetunióban található, érzékeny objektumok lefotózására használt volna, más varjakat arra képeztek ki, hogy az ablakpárkányok alá lehallgatásra alkalmas poloskákat helyezzenek, míg a víz alatti műveletek végrehajtására delfinekkel is kísérletezett CIA.

 

A hírszerzők azért használtak állatokat, mert úgy gondolták, hogy azok különleges küldetéseket is tudnak teljesíteni a CIA titkos műveleteihez. A most megjelentetett adatok szerint a galambokra például

 

a 70-es évektől kezdve szereltek fel apró, csupán 35 grammot nyomó fényképezőgépeket a Tacana kódnévre hallgató CIA-művelet során.

 

A madarak repülés közben 140 képet tudtak megörökíteni, ezek fele pedig meglepően jó minőségű is volt – az adatok szerint jobb, mint amit a korabeli kémműholdak produkálni tudtak. A galambok óriási előnye az emberi kémekkel szemben, hogy a szovjet titkosszolgálat számára szinte lehetetlen volt őket észrevenni, ráadásul úgy voltak kiképezve, hogy akárhol is eresztik őket útjukra, még több száz kilométer messziről is hazatalálnak. Nem véletlen, hogy az állatokat már több ezer éve használták levelezésre is, de a két világháborúban titkosszolgálati feladatokat is elláttak.

 

A galambok működtek a legjobban, de nem tudni, bevetették-e őket

 

A varjak is jó szolgálatot tettek az amerikai titkosszolgáknak: csőrükben akár negyven grammos tárgyakat is el tudtak vinni az emberi kéz által el nem érhető helyekre – például ablakpárkányokra. A madarak számára egy vörös lézersugárral jelölték a célpontot, míg onnan egy különleges lámpával navigálták vissza őket – 

 

egy esetben például a CIA-nek egy varjúval sikerült egy lehallgatókészüléket telepítenie egy ablakra.

 

A titkosszolgálat kutyákat is próbált kiképezni bizonyos feladatokra, de kísérleteztek lehallgatókészülékek macskákban való elhelyezésével is. A 60-as években pedig delfinekkel is próbáltak kikötőkbe beférkőzni, ám ezzel a legnagyobb kétség az volt, hogy az állat a kiképzőjén felül hallgat-e majd a helyszínen levő ügynökre éles helyzetben. Ezen felül azt is vizsgálták, hogy a delfinek képesek lehetnek-e elhelyezni csomagokat mozgó hajókon.

 

Csak 1967-ig több mint 600 ezer dollárt költött a CIA a delfinek, a madarak és a kutyák és macskák titkosszolgálati kiképzésével kapcsolatos programokra. A leghatékonyabbnak bizonyuló fényképezőgépes kémgalambokat a CIA élesben is tervezte bevetni a Leningrád (Szentpétervár) fölötti hajógyárak feltérképezéséhez, melyek akkor a legjobb szovjet tengeralattjárókat is gyártották. Azonban arról már nem szólnak a dokumentumok, hogy a madarakat valóban bevetették-e élesben, ugyanis a titkosszolgálat minden adat titkosítását nem oldotta fel. 

 

BORÍTÓKÉP: Galambok Moszkva mellett, a háttérben a város üzleti negyede. Forrás: Jevgenyij Ovcsinnyikov / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás