+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. szeptember 13. péntek, 10:54
Az egyik evangélikus vezető szerint felelőtlenség a menedékkérőket a kimentésük után Líbiába visszavinni. A kritikusok azt mondják: az egyház is beszállt a populizmusba.

Beszerez egy mentőhajót a német evangélikus egyház, hogy azzal ő maga is beszállhasson a menedékkérők Földközi-tengerből való kimentésébe. (Egész pontosan nem az egyház veszi majd meg a hajót, hanem kialakítanak egy olyan „széleskörű társadalmi szövetséget”, ami aztán beleadja az ehhez szükséges pénzt. Sportegyesületeket, színi társulatokat, iskolai közösségeket, gyülekezeteket várnak ide. Úgy számolnak, ehhez még hónapok kellenek, de számítanak a német katolikus egyház segítségére is.)

 

Az egyház döntésének hátterében az evangélikusok júniusi dortmundi találkozója áll, amelyen egy elfogadott javaslatban – többek között a német zöldpárti EP-képviselő Sven Giegold javaslatára – azt követelték, hogy az egyház maga is küldjön mentőhajót a Földközi-tengerre. Heinrich Bedford-Strohm, az egyház tanácsának elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy emberek csak úgy megfulladjanak,

 

a szükségnek pedig nincs állampolgársága, így most példaértékű tettek kellenek.

 

Mint mondta, minden tisztelete azoké, akik eddig is mentették a menedékkérőket, még úgy is, hogy tetteikért esetleg megbüntették őket. A német sajtó intenzíven foglalkozott ugyanis idén nyáron Carola Rackete esetével, aki 42 menedékkérővel a fedélzeten akart kikötni az olasz Lampedusa kikötőjében, ám ott ütközött az olasz pénzügyőrség egy hajójával, amiért őrizetbe is vették a német nőt. Matteo Salvini akkori olasz szélsőjobboldali belügyminiszter rögtön meglátta a kampánytémát Racketében, és bűnözőként állította be, ám az olasz bíróság végül szabadon engedte, mire Salvini már csak kiutasítani tudta Olaszországból.

 

Bedford-Strohm szerint felelőtlenség átadni a megmentett menekülteket a líbiai partiőrségnek, hogy ők aztán líbiai táborokba vigyék őket lényegében olyan körülmények közé, amelyek miatt elmenekültek a kontinensről. A Die Welt német napilap felidézi az Orvosok Határok Nélkül líbiai projektvezetőjének, Christoph Hey-nek a tapasztalatait ezekből a táborokból: „Elképesztőek és embertelenek az ottani életkörülmények. Az embereket arra kényszerítik, hogy a lehető legszűkebb térben éljenek, nincs friss levegő, se napfény. Ehhez jön hozzá a nagyon rossz élelmezési helyzet és a rettenetes higiénia.”

 

A német evangélikusok emellett azt is szorgalmazzák, hogy legyen egy EU-s szinten működő menekültelosztási rendszer, hogy ne kelljen minden egyes kikötni készülő mentőhajónál lejátszani azt a vitát, hogy szabad-e neki kikötni vagy sem, és amennyiben igen, hova menjenek a hajón tartózkodó menedékkérők. Ám mivel a saját sikertelen kormánybuktatási kísérlete miatt már nem a szélsőjobboldali Matteo Salvini az olasz belügyminiszter, a régi-új olasz kormányfő pedig újra uniós szintű menekültkvótát szorgalmaz, számítani lehet arra, hogy az olasz hatóságok a jövőben kevesebbet akadékoskodnak a kikötni szándékozó mentőhajókkal.

 

Nincs mindenki elragadtatva az evangélikusok kezdeményezésétől. Gabor Steingart német újságíró péntek reggeli hírlevelében rögtön pellengérre állította azt. Mint írja, nehéz értelmet látni az evangélikusok segítő szándéka mögött, hiszen ezzel lényegében ők maguk okoznák számos ember halálát. Steingart szerint az egyház vezetésének fejében az a gondolat járhatott, hogy ha mindenki populista módon cselekszik, hát beállnak a sorba ők is. Elvégre ezt tette Jézus is: tanítványaival járta a falvakat, és csodákat tett, hogy ezzel őrá irányuljon a figyelem. Mint Steingart röviden összefoglalja:

 

„Afrika csodájának Afrikában kell megtörténnie, nem a tengeren. Az egyháznak iskolákat kellene építenie, nem hajókat. Hogy a gyerekek felnőjenek – ne pedig elmeneküljenek.”

 

Idén augusztusig 840 ember vesztette életét a Földközi-tengeren. Tavaly 2299 ember halt meg az Európát és Afrikát elválasztó hullámok között, 2017-ben 3139, 2016-ban 5143.

 

FOTÓ: NykterinosCC BY-SA 4.0Link

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás