+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 9. hétfő, 17:07
A kalózok gyengítenék a minisztérium szerepét: szerintük nem az állam dolga értékelni a diákokat, hanem a leendő munkáltatónak vagy az egyetemnek.

A harmadik legnagyobb cseh parlamenti erő, a Kalózpárt azt akarja, hogy egy diák se bukhasson meg többé az érettségi vizsga úgynevezett „közös” részében – a fiatal és javarészt urbánus szavazóbázissal rendelkező párt Lukáš Barton a Lidové Noviny cseh napilapnak azt nyilatkozta, minderről széles társadalmi vitát szeretnének kezdeményezni.

 

Ahhoz, hogy megértsük, mit is akarnak pontosabban a kalózok, lássuk röviden a cseh oktatási rendszert: Csehországban az érettségi vizsga (a „maturita”) két részből áll: az „iskolai részből” és az „állami részből”.

 

Míg előbbi esetében az iskolák külön-külön, specifikusabban határozhatják meg, mi szerepeljen az érettségiben,

 

az állami részben (a magyar érettségikből is jól ismert), egységes feladatsort kapnak a diákok, melyet az Oktatási Minisztérium készít el.

 

Az állami, közös rész két kötelező vizsgából áll: cseh nyelv és irodalom, illetve vagy egy iskolában tanult idegen nyelvi vizsga vagy matematika. Az iskolai rész három vizsgából áll, ezek tartalmáról a minisztériummal közösen az iskolaigazgatók dönthetnek, ezen felül minden diák maximum négy, az igazgató vagy az Oktatási Minisztérium által kínált vizsgát vehet még fel. Érettségi vizsgát csak akkor kaphat a diák, ha mindkét részt sikeresen teljesítette. A cseh érettségi-rendszer első évfolyama 2011-ben vizsgázott, akkor a diákok 83,1 százaléka teljesítette a vizsgákat, 16,9 százaléknak ez nem sikerült.

 

Tehát amit a kalózok szeretnének, hogy az állam – vagyis az Oktatási Minisztérium – által meghatározott részben a diákok ne bukhassanak meg. Barton szerint ugyanis nem az állam dolga megmondani, hogy egy diák sikeresen teljesített-e egy tárgyat: persze az állam ettől függetlenül tesztelheti a diákokat, csak ez ne jegyre menjen, hanem mondjuk pontokra, javasolta a kalózpárti politikus. Ehelyett Barton azt javasolja, hogy

 

a diákra az bólintson rá, aki majd ténylegesen kérni is fogja az érettségi bizonyítványt – mondjuk egy jövőbeli munkáltató, vagy az egyetem.

 

Bardon szerint egy diák az állami részen már akár pont nélkül is átmehetne egy tárgyból, hiszen nem szabadna senkit kiengedni a nagyvilágba csupán általános iskolai tudással. A megoldás inkább az lenne, hogy az állam helyett mondjuk az egyetem követeljen, például egy műszaki egyetem mondhatná, hogy hetven pontos matematika-eredmény alatt nem vesz fel senkit, de ezt ne az állam szabja meg. Jelenleg az Oktatási Minisztérium nem tervez változtatást, és a javaslatot nyíltan más parlamenti pártok egyelőre nem támogatták.

 

A javaslat egyébként egy – szintén a Lidové Noviny által közölt – felmérést követ, mely szerint a cseh diákok nem igazán szeretnek iskolába járni: közülük csupán a megkérdezettek 68 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy szeret-e iskolába járni, míg a törökök és a portugálok között ez az arány 95 százalék volt.

 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

Elvileg Gyurcsány, majd a Pesti Srácok Youtube-csatornája letiltása miatt akár egy platformra is kerülhetnének, de a DK szóvivője eloszlatta a nagykoalíció reményét.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.

Milanović elnöki beszédében az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz?

Már nem arról beszél a magyar kormányfő, hogy milyen közel volt a Fidesz az EPP-ből való kilépéshez, inkább egy nagyszabású belső vitát kezdeményezne a jobbközép pártok európai családjában.

Írtak is egy nyílt levelet arról, hogy mennyire veszélyes a Fidesz-közeli háttéremberek szlovéniai médiaterjeszkedése, valamint Orbán legnagyobb szlovén szövetségesének hatalomra kerülése.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Történelmi diarómák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás