+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 9. hétfő, 17:07
A kalózok gyengítenék a minisztérium szerepét: szerintük nem az állam dolga értékelni a diákokat, hanem a leendő munkáltatónak vagy az egyetemnek.

A harmadik legnagyobb cseh parlamenti erő, a Kalózpárt azt akarja, hogy egy diák se bukhasson meg többé az érettségi vizsga úgynevezett „közös” részében – a fiatal és javarészt urbánus szavazóbázissal rendelkező párt Lukáš Barton a Lidové Noviny cseh napilapnak azt nyilatkozta, minderről széles társadalmi vitát szeretnének kezdeményezni.

 

Ahhoz, hogy megértsük, mit is akarnak pontosabban a kalózok, lássuk röviden a cseh oktatási rendszert: Csehországban az érettségi vizsga (a „maturita”) két részből áll: az „iskolai részből” és az „állami részből”.

 

Míg előbbi esetében az iskolák külön-külön, specifikusabban határozhatják meg, mi szerepeljen az érettségiben,

 

az állami részben (a magyar érettségikből is jól ismert), egységes feladatsort kapnak a diákok, melyet az Oktatási Minisztérium készít el.

 

Az állami, közös rész két kötelező vizsgából áll: cseh nyelv és irodalom, illetve vagy egy iskolában tanult idegen nyelvi vizsga vagy matematika. Az iskolai rész három vizsgából áll, ezek tartalmáról a minisztériummal közösen az iskolaigazgatók dönthetnek, ezen felül minden diák maximum négy, az igazgató vagy az Oktatási Minisztérium által kínált vizsgát vehet még fel. Érettségi vizsgát csak akkor kaphat a diák, ha mindkét részt sikeresen teljesítette. A cseh érettségi-rendszer első évfolyama 2011-ben vizsgázott, akkor a diákok 83,1 százaléka teljesítette a vizsgákat, 16,9 százaléknak ez nem sikerült.

 

Tehát amit a kalózok szeretnének, hogy az állam – vagyis az Oktatási Minisztérium – által meghatározott részben a diákok ne bukhassanak meg. Barton szerint ugyanis nem az állam dolga megmondani, hogy egy diák sikeresen teljesített-e egy tárgyat: persze az állam ettől függetlenül tesztelheti a diákokat, csak ez ne jegyre menjen, hanem mondjuk pontokra, javasolta a kalózpárti politikus. Ehelyett Barton azt javasolja, hogy

 

a diákra az bólintson rá, aki majd ténylegesen kérni is fogja az érettségi bizonyítványt – mondjuk egy jövőbeli munkáltató, vagy az egyetem.

 

Bardon szerint egy diák az állami részen már akár pont nélkül is átmehetne egy tárgyból, hiszen nem szabadna senkit kiengedni a nagyvilágba csupán általános iskolai tudással. A megoldás inkább az lenne, hogy az állam helyett mondjuk az egyetem követeljen, például egy műszaki egyetem mondhatná, hogy hetven pontos matematika-eredmény alatt nem vesz fel senkit, de ezt ne az állam szabja meg. Jelenleg az Oktatási Minisztérium nem tervez változtatást, és a javaslatot nyíltan más parlamenti pártok egyelőre nem támogatták.

 

A javaslat egyébként egy – szintén a Lidové Noviny által közölt – felmérést követ, mely szerint a cseh diákok nem igazán szeretnek iskolába járni: közülük csupán a megkérdezettek 68 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy szeret-e iskolába járni, míg a törökök és a portugálok között ez az arány 95 százalék volt.

 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás