+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 9. hétfő, 17:07
A kalózok gyengítenék a minisztérium szerepét: szerintük nem az állam dolga értékelni a diákokat, hanem a leendő munkáltatónak vagy az egyetemnek.

A harmadik legnagyobb cseh parlamenti erő, a Kalózpárt azt akarja, hogy egy diák se bukhasson meg többé az érettségi vizsga úgynevezett „közös” részében – a fiatal és javarészt urbánus szavazóbázissal rendelkező párt Lukáš Barton a Lidové Noviny cseh napilapnak azt nyilatkozta, minderről széles társadalmi vitát szeretnének kezdeményezni.

 

Ahhoz, hogy megértsük, mit is akarnak pontosabban a kalózok, lássuk röviden a cseh oktatási rendszert: Csehországban az érettségi vizsga (a „maturita”) két részből áll: az „iskolai részből” és az „állami részből”.

 

Míg előbbi esetében az iskolák külön-külön, specifikusabban határozhatják meg, mi szerepeljen az érettségiben,

 

az állami részben (a magyar érettségikből is jól ismert), egységes feladatsort kapnak a diákok, melyet az Oktatási Minisztérium készít el.

 

Az állami, közös rész két kötelező vizsgából áll: cseh nyelv és irodalom, illetve vagy egy iskolában tanult idegen nyelvi vizsga vagy matematika. Az iskolai rész három vizsgából áll, ezek tartalmáról a minisztériummal közösen az iskolaigazgatók dönthetnek, ezen felül minden diák maximum négy, az igazgató vagy az Oktatási Minisztérium által kínált vizsgát vehet még fel. Érettségi vizsgát csak akkor kaphat a diák, ha mindkét részt sikeresen teljesítette. A cseh érettségi-rendszer első évfolyama 2011-ben vizsgázott, akkor a diákok 83,1 százaléka teljesítette a vizsgákat, 16,9 százaléknak ez nem sikerült.

 

Tehát amit a kalózok szeretnének, hogy az állam – vagyis az Oktatási Minisztérium – által meghatározott részben a diákok ne bukhassanak meg. Barton szerint ugyanis nem az állam dolga megmondani, hogy egy diák sikeresen teljesített-e egy tárgyat: persze az állam ettől függetlenül tesztelheti a diákokat, csak ez ne jegyre menjen, hanem mondjuk pontokra, javasolta a kalózpárti politikus. Ehelyett Barton azt javasolja, hogy

 

a diákra az bólintson rá, aki majd ténylegesen kérni is fogja az érettségi bizonyítványt – mondjuk egy jövőbeli munkáltató, vagy az egyetem.

 

Bardon szerint egy diák az állami részen már akár pont nélkül is átmehetne egy tárgyból, hiszen nem szabadna senkit kiengedni a nagyvilágba csupán általános iskolai tudással. A megoldás inkább az lenne, hogy az állam helyett mondjuk az egyetem követeljen, például egy műszaki egyetem mondhatná, hogy hetven pontos matematika-eredmény alatt nem vesz fel senkit, de ezt ne az állam szabja meg. Jelenleg az Oktatási Minisztérium nem tervez változtatást, és a javaslatot nyíltan más parlamenti pártok egyelőre nem támogatták.

 

A javaslat egyébként egy – szintén a Lidové Noviny által közölt – felmérést követ, mely szerint a cseh diákok nem igazán szeretnek iskolába járni: közülük csupán a megkérdezettek 68 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy szeret-e iskolába járni, míg a törökök és a portugálok között ez az arány 95 százalék volt.

 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás