+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 7. szombat, 10:06
Ez jókora növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, a brazil államfő szerint egy amazonasnyi területet viszont nem lehet felügyelni.

Augusztusban jelentős médiafigyelmet kapott az amazonasi esőerdő ügye, ugyanis a sokak által a Föld tüdejének is nevezett erdőben (persze ez nem ennyire egyszerű, például egyszerű kamu az, hogy a brazil esőerdő a Föld oxigénmennyiségének húsz százalékát termelné) komoly erdőtüzek pusztítanak.

 

Macron adhat pénzt, de előbb kérjen bocsánatot 

 

Jair Bolsonaro brazil elnök ennek ellenére javarészt tétlenül nézte az elmúlt évekhez képest jóval komolyabb tüzeket, mely miatt a jobboldali államfő kemény kritikákat kapott mind a környezetvédelmi mozgalmaktól, mind a különböző nyugati államok vezetőitől. Bolsonaro szerint Brazíliának nincsenek erőforrásai egy, az amazonasi esőerdő méretű terület teljes felügyelésére, de ettől függetlenül a G7-országok által a tüzek eloltására nyújtott, 20 millió dolláros segélyt

 

csak akkor lenne hajlandó elfogadni, ha Emmanuel Macron francia elnök visszavonja a Bolsonaróról tett negatív kijelentéseit.

 

Macron és Bolsonaro között komoly személyes konfliktus húzódik, Bolsonaro például egy Twitter-posztban gúnyolódott a francia elnök nején, de kritizálta már Franciaországot a brazil szuverenitás megsértése miatt is. Macron az inzultust komolyan vette, „hazugnak” nevezte Bolsonarót, és kijelentette, a brazil nők „valószínűleg szégyenkeznek” miatta.

 

Az erdőirtásoknak egyszerű oka van: Brazília épp egy mély gazdasági recesszióból szeretne kilábalni, ehhez pedig kulcsfontosságú lenne az Amazonas vidékén található, eddig esőerdők borította földterületek megművelése. Éppen emiatt az elnök hatalomra kerülése óta lazított az esőerdők irtását érintő szabályozásokon is.

 

Kéz a kézben a fakivágás és az erdőirtás

 

Ez azonban ahhoz vezetett, hogy csak az idei év eddig eltelt nyolc hónapjában 6405 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki az Amazonasnál, mely körülbelül Pest megye területének felel meg. Mindez 92 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest a National Institute for Space Research (INPE) előzetes becslései szerint. Az INPE azt is megállapította,

 

augusztusban háromszorosára nőtt az erdőirtások üteme, csak ebben az egy hónapban 1701 négyzetkilométernyi (több, mint három Budapestnyi) területet irtottak ki.

 

A Stockholmi Egyetem professzora, Ana Paula Aguiar szerint ráadásul az erdőirtást követően ismét megugorhat az erdőtüzek száma, mivel nem ritkán a fák kivágása után a megművelésre váró területet tüzekkel perzselik fel teljesen, hogy az új földeket alkalmassá tegyék a mezőgazdasági művelésre. Így szerinte, ha voltak fakivágások augusztusban, akkor a tüzekre ebben a hónapban számíthatunk újra.

 

Mindenesetre eddig szeptemberben úgy tűnik, nem kiugró az erdőtüzek száma, főleg az augusztusi számok figyelembevétele után: az INPE a hónap első öt napjában 2799 tűzesetet regisztrált az Amazonas környékén, ez pedig hatvan százalékos csökkenés 2018 azonos időszakához képest. Ha ez a trend folytatódik, akkor erdőtüzek tekintetében az idei szeptember jobb hónap lehet a tavalyinál, és az elmúlt húsz év átlagánál is.

 

Az eddig biztató adatokat Ricardo Salles brazil környezetvédelmi miniszter egyébként a kormány lépéseinek tudja be, ugyanis az erdőtüzek megfékezéséhez még a hadsereget is bevetette Brazília. (via Reuters)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás