+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 7. szombat, 20:05
Bojko Boriszov bolgár kormányfő élesen ellenzi a bolgár határellenőrzés megszüntetését, szerinte ugyanis akkor Görögország felől a migránsok elözönlenék Bulgáriát.

A schengeni övezetben való tagság nem prioritás Bulgária számára, mivel az komoly problémákat vetne fel a migrációval kapcsolatban – erről beszélt Bojko Boriszov, Bulgária jobboldali miniszterelnöke berlini látogatása során a Nova bolgár hírportál tudósítása szerint kedden.

 

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

 

A miniszterelnök Alexander Dobrindt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti frakcióvezetője meghívására látogatott a német fővárosba, ahol a Merkel koalíciós partnerének számító keresztényszociális politikus megdicsérte Bulgáriát a külső határok védelmében tett erőfeszítései miatt, majd hozzátette, a pénzügyek és a jogállamiság tekintetében a 2007-ben csatlakozott tagállam jelentős előrelépést könyvelt el. Dobrindt (mint utólag kiderült, meggondolatlanul) azt is hozzátette a néppárti bolgár kormányfőnek: Bulgária abban is nagy lépéseket tett, hogy megfeleljen az euróövezethez és a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeinek.

 

Boriszov erre kontrázott azzal, hogy egyelőre országának esze ágában sincs belépni a határellenőrzés megszüntetését jelentő Schengen-zónába: „minden nap száz-százötven migránst küldünk vissza Görögországba.”

 

„Ha Alexander azt mondja nekünk, hogy »ma csatlakoztok a schengeni övezethez«, holnapra megtöltik Bulgáriát”.

 

„Erre van egy szép mondásunk, miszerint »a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve«. Épp emiatt még ha ellenzékben lennék, akkor sem támogatnám, hogy csatlakozzunk” – jelentette ki a migránsoktól tartó bolgár miniszterelnök.

 

Egyébként a két politikus gazdasági ügyekről is konzultált, Dobrindt például finoman jelezte is az új üzem építésén morfondírozó Volkswagen-csoportnak, hogy nagyra értékelnék, ha az új gyár nem Törökországban, hanem Bulgáriában épülne fel. „Az, hogy Bulgáriában lesz-e egy új német autógyártó üzem, nem politikai kérdés, de a politikusok ettől még adhatnak jelzéseket a befektetőknek” – jelezte szándékait Dobrindt elegánsan.

 

Uniós sikertörténet, a bolgároknak mégsem kell

 

Boriszov az eurozónához való csatlakozás kérdéséről már pozitívabban vélekedett: a miniszterelnök elmondta, „a német befektetőknek jó lenne, ha Bulgária csatlakozna az eurozóna várólistájára, mivel ez még több befektetést tenne lehetővé”. Az Európai Bizottság illetékes biztosa egyébként idén júniusban nyilatkozta azt, hogy Horvátország és Románia mellett hamarosan Bulgária is a schengeni övezet része lehet. Dimitrisz Avramopoulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa szerint

 

a csatlakozás dátuma „nincs nagyon messze” egyik érintett országtól sem, de úgy látszik, ha Boriszovon múlik, akkor Románia távol marad az együttműködéstől.

 

Az 1995-ben létrehozott schengeni övezet lényege, hogy a tagországok megszüntetik egymás között a határellenőrzéseket. Így 2007. december 21 óta a magyaroknak sem kell útlevelet bemutatni és nem ellenőrzik az utazót, aki átlépi a határt – igaz, ideiglenes határellenőrzések azóta is előfordulnak, például az osztrák-magyar határon. 

 

BORÍTÓKÉP: Bojko Boriszov / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás