Jönnek a kétnyelvű táblák a nemzetközi MÁV-vonatokon, de nem lesz minden magyarul is kiírva. De hol húzza meg a határt a vasúttársaság? Megkérdeztük.
Augusztus közepén Vujity Tvrtko médiaszemélyiség dobta be a nyári uborkaszezonba azt az ötletet, hogy a MÁV vonatain az eddigi, kizárólag nemzetközi elnevezések helyett a továbbiakban szerepeljenek a települések magyar megfelelői is. Tvrtko nagy vitát kiváltó Facebook-posztjában konkrétan Kolozsvár példáját hozta elő: szerinte a magyar nyelvben
Ebben gyors volt a MÁV
Az állami vasúttársaság a panaszokra rendkívül gyorsan reagált, egy hetet kellett csak várni, hogy a MÁV bejelentse: változtatnak az eddigi gyakorlaton, és a nemzetközi elnevezésen felül a használatban lévő magyar formulákat is feltüntetik a vonatokra kihelyezett iránytáblákon és az indulásjelzőkön egyaránt.
Az első kétnyelvű szerelvény szerdán reggel indult meg Brassó (Brașov, Kronstadt) felé, melyet ötletgazdaként maga Tvrtko indíthatott útjára. A MÁV erről szóló közleményében hangsúlyozta: „A trianoni békediktátum 100. évfordulójára a MÁV valamennyi állomási és fedélzeti utastájékoztatási kijelzőjén és tábláján magyarul is feltünteti a magyar megfelelővel rendelkező, belföldön is megváltható menetjeggyel elérhető állomások nevét.”
Ezek után mi arra voltunk kíváncsiak, hogy a vasúttársaság hol húzza meg a határt a kétnyelvűség használatában: lesz-e Belgrádból Nándorfehérvár, Brnoból Berén, vagy Nové Zámkyból Érsekújvár? Éppen ezért megkerestük Loppert Dánielt, a MÁV kommunikációs igazgatóját, aki az Azonnalinak elmondta: elsősorban a racionalitás fogja diktálni a kétnyelvű feliratok kihelyezését a nemzetközi vonatokon.
Edukációs célok
– magyarázta Loppert, aki szerint a vonatokon a Földrajzinév-bizottság állásfoglalása lesz az irányadó. A vonatokon található iránytábláknál viszont csak a MÁV által üzemeltetett vonatokon lesz kétnyelvűség, hiszen ezek esetében felelős a magyar vasúttársaság az utastájékoztatásért.
Konkrét határvonalról tehát, amelyen túl nem találunk kétnyelvű táblákat, nem beszélhetünk: Varsó, Prága és Bécs esetében például fel lesz tüntetve a magyar elnevezés, és a határon túli, magyar névvel rendelkező magyar települések nevét is kiírja a MÁV „ott, ahol azt a Földrajzinév-bizottság indokoltnak tartja”. „Van ebben egy edukációs cél is, mivel nem mindenki tudja Cluj-Napocáról, hogy Kolozsvár, ezért is írjuk mellé” – fejtette ki a kommunikációs igazgató.
Megkérdeztük azt is, az nem bírna-e edukációs céllal, ha mondjuk a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén levő városok nevének magyar megfelelőit is kiírnák: például a morvaországi Brno sokszor elfeledett magyar neve Berén. Loppert szerint viszont „itt lép közbe a racionalitás”, ugyanis Brno marad Brno, viszont a cseh fővárosnak már jár a kétnyelvűség, a nemzetközi, Praha elnevezés mellett ott lesz a Prága is.
BORÍTÓKÉP: Hunyadi János, a nándorfehérvári (belgrádi?) diadal hőse a Thuróczi-krónikában (Wikipédia) és Vujity Tvrtko a Keletiben, kezében a Corona InterCity iránytáblájával (Facebook)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.