+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. szeptember 3. kedd, 15:25
Elkezdődött a tanév, előkerülnek a kötelező olvasmányok az iskolákban: nem szabad eltagadni a magyar oktatási rendszertől, hogy azért jó könyveket is ráerőltet a diákokra. Az Azonnali bemutatja a hét legjobbat!

Miután mindenki kidühöngte magát a magyar közoktatás hét legrosszabb kötelező olvasmányát listázó Azonnali-cikken, itt az idő – mivel az Azonnali azért van, hogy segítse az életben a fiatalokat –, hogy leírjuk nektek, szerintünk melyik hét a legjobb! 

 

7. Móricz Zsigmond: Rokonok

 

Ennél szebben semmi nem magyarázza meg, hogy a magyar társadalomban miért működik ennyire a NER. (Bakó Bea)

 

6. Alekszandr Szergejevics Puskin​: Anyegin

 

Amikor gimnazistaként olvastam, úgy éreztem, hogy az osztályunk életét írja le. Szerelmi szálak, párbajok, drámák, sok-sok buli egy egészen furcsa stílusban megfogalmazva. Tatjána a legmenőbb benne, aki az én képzeletemben a legszebb és a legbátrabb, hogy odaáll egy férfi elé és bevallja, hogy szereti. Ez számomra az igazi nemi egyenlőség! A kikosarazást követően aztán megmutatja – nemcsak Anyeginnek, hanem az orosz nemeseknek is –, hogy ő több egy vidéki lánynál, és igenis beleillik abba a ficsúr közösségbe, ahova Anyegin mindig is tartozni akart.

 

A sok kaland végére pedig igenis bánhatja Anyegin, hogy kikosarazta az „osztály” legmenőbb csaját. Persze az egész egy szomorú, be nem teljesült szerelmi történet, ami az én kiskamasz lelkemet hihetetlenül meghatotta. Inspirált arra, hogy még több elborult, orosz szépirodalmi (majd francia) művet olvassak, mint például Bulgakov Mester és Margaritáját vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését. (Ruttkay Lili)

 

5. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk

 

Haverokkal lógni, utálni a másik társaságot, beilleszkedési nehézségekkel küszködni, bénának lenni másokhoz képest: csupa olyan dolog, amit még az egyre messzebb lévő korból is fel tud fogni egy általános iskolás. Mellette még az olyan kikopott szokások is érdekesnek tűnnek, mint a gittrágás, de az egésznek tényleg az a lényege, hogy Nemecsek Ernő története nagyon korán rávilágíthat arra az olvasásra rávehető gyerek számára, hogy nem annyira jófej dolog cseszegetni a kisebbet. (Fekő Ádám)

 

4. Arany János: Toldi

 

Gyerekfejjel is érthető, felnőttes, de könnyed olvasmány. Egyszerű, letisztult rímekbe szedett történet, amelyben nem kell nagy mélységet keresni, hiszen az üzenete az elvekről, a tisztességről, az erős jellemről szól. Bár Arany jól szemlélteti, hogy Toldi milyen rohadt erős ember (agyonveri a farkast egy másik farkassal, lol), mégis a jelleme és emberségessége, pihi-puhi lelkecskéje miatt szereti meg a olvasó. Persze a Toldit is rá szokták erőszakolni a kisdiákokra, magoltatják velük a versszakokat, de mégis: aki átesett eme tűzkeresztségen, a mai napig vissza tud mondani legalább egy sort Arany művéből. (Kiss Dániel)

 

3. Madách Imre: Az ember tragédiája

 

Madách drámáját nemhogy nem szenvedés, de meghatározó élmény volt olvasnom középiskolában az orosz realisták a tökéletesen elbaszott orosz kisember minél pontosabb megörökítéséért folytatott harca és Jókai dagályos tájleírásai után. Ugyanis

 

Az ember tragédiája 157 évvel ezelőtti első kiadása óta nem veszített aktualitásából,

 

amit jól jelez, hogy Madách már-már szerethetően cinikus Lucifer-karaktere miatt ugyanúgy ki volt rá akadva Prohászka Ottokár, mint ahogyan a kommunista utópia kigúnyolásának tartott falanszterjelenet miatt a Rákosi-korszak alatt betiltották a színművet.

 

És Madách még sok-sok társadalomszervezési rendszerről és korszakról veri le az azokat körülvevő idealizált mázat: többek között az egyiptomi teokrácia, a római elit dőzsölése, az athéni demokrácia, a keresztesek Bizánca, a francia forradalom vérengzése, a XIX. századi Anglia vadkapitalizmusa, valamint a falanszterjelenetben kiteljesedő, az egyenlőséget a embertelenségig üldöző materialista utópia sem tökéletes világok, de még mennyire nem. Az ember tragédiája árnyalt gondolkodásra és mérlegelésre nevel, ráadásul a hozzám hasonló társadalomtudomány-buziknak talán az első, kocsmafilozófián túli találkozási pontot jelentette a tudományterülettel. (Illés Gergő)

 

2. Kosztolányi Dezső: Édes Anna

 

A robosztus magyar irodalomban könnyed formátumú, de annál mélyebb tartalmú az Édes Anna, amely egy bátrabb irodalomórán akár az osztály- és genderkérdés, a szegény nők interszekcionalitása és hasonlók elemzésére is alkalmas olvasmány. De kunbélás kezdete egy duplacsavart kritika a Tanácsköztársaságról és annak túlpörgött jobboldali emlékezetéről, azaz nem tudni, a szerző Kun Bélán vagy a róla szóló, sokszor valótlan rémhíreken ironizál-e.

 

Az olasz Il Foglio napilap a nemrég megjelent olasz fordítás kapcsán a mai magyar társadalmat is belelátta a testi erőszak és elnyomás szubtilis történetébe. Elvégre a Horthy-korszak társadalmi viszonyai, a keresztény középosztály kirakaterkölcsei a mai közpolitikai célokban is megjelennek (nemzeti burzsoázia megteremtése, rejtett erőszak, stb.). Éppen ezért az EMMI részéről időszerű lenne kivenni a kötelezők közül, mert kritikai tévutakra viheti a felnövekvő magyar ifjúságot. (Techet Péter)

 

1. Franz Kafka: Átváltozás

 

Rendes igazságkereső középiskolásként rettentő boldog voltam, amiért előkerült egy mű, ami az engem akkoriban épp foglalkoztató dolgokról szólt: értelmetlenség, elidegenedés, és hasonló örökké érdekes dolgok. Mivel a középiskolai tananyag nagyrésze vagy giccses vagy rettentő unalmas volt számomra,

 

az Átváltozás szinte ígéret is volt arra tizenkettedikben, hogy amúgy a továbbiakban csupa fasza könyv vár rám, amit ráadásul tényleg úgy elemzek ki, ahogy akarok.

 

Azt most hagyjuk, hogy emiatt a hamis ígéret miatt jelentkeztem magyar szakra, ahol szintén csupa szart tukmáltak rám, maga az Átváltozás azóta is nagyszerű és tömör élmény, ráadásul sem a nyelvezete, sem a tartalma nem öregedett szinte semmit. (Fekő Ádám)

 

Te melyiket bírod a legjobban? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

Még a Wikileaks-alapító Julian Assange adatai is kiszivárogtak, miután korábban menedékjogot kapott a dél-amerikai országtól.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás