Milyen karakter legyen a magyar közlekedési lámpákon?

Århus városában felmenőikre emlékezve 17 helyen cserélték le a közlekedési lámpák karaktereit viking figurákra. Itthon milyen karakterrel lehetne építeni a nemzettudatot? Szavazz!

Dánia második legnépesebb városa, az Északi-tenger partján fekvő 340 ezer fős Århus nem éppen szokványos módon igyekszik erősíteni a dán történelmi tudatot: ettől a héttől kezdve viking figurák jelzik, hogy a gyalogosok mikor mehetnek át az utca túloldalára a zebráknál. Ugyanis Bünyamin Simsek, a városrendezési osztály tanácsosának előterjesztése nyomán Århus 17 pontján a közlekedési lámpák figuráit viking alakokra cserélték.

Miért pont vikingek?

– kommentálta a vikingek megjelenését Bünyamin Simsek. Azaz az újítás nem véletlen, azzal a város történelmi gyökereire szeretnék felhívni mind a lakosok, mind a turisták figyelmét. Århust ugyanis a 8. században vikingek alapították, létrehozva ott egy erődítményt, és

„Számos dán város jelentős szerepet játszott a viking időkben, de Århust leszámítva egyik sem tartotta meg azóta a földrajzi elrendezését. Nem véletlen, hogy olyan nevű utcáink vannak, mint az Árok és az Erődítmény” – mondta Lars Krants, a korhű karaktereket kidolgozó Moesgård Múzeum igazgatója. A múzeum egyébként házigazdája Dánia legnagyobb viking fesztiváljának, az évenként megrendezett Moesgård Viking Mootnak.

Ennek nyomán a viking jelzőlámpákat is a város ezen pontjain helyezték el. Egy helyi dán újság, az Århus Stiftstidende szerint egy csere egyenként ezer dán koronába (mintegy 43 ezer forintba), a 17 jelzőlámpa karaktereinek cseréje összesen valamivel több, mint 700 ezer forintba került.

Máshol is rákaptak a jelzőlámpacserék ízére

Az egyedi közlekedési jelzőlámpa nem új jelenség. A bécsi Duna-szigeten például idén röplabdázó alakokra cserélték a hagyományos karaktereket, mivel a Strandröplabda Világtúra július 31. és augusztus 4. között Ausztriába érkezett.

Az Izland északi részén található Akureyri városában 2008-tól kezdődően jelentek meg a szívet ábrázoló jelzőlámpák, mellyel a városvezetés eredetileg a 2008-as gazdasági világválságot igencsak megsínylő település lakosait szerette volna jobb kedvre deríteni.

1989 előtt az NDK és az NSZK különböző közlekedési lámpákat használt, Németország egyesítése után viszont eltűntek a különbségek. De nem úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk: a németek az NDK-s figurákat, az úgynevezett Ampelmänncheneket tartották meg. 

És ha már az egyenjogúságnál tartunk, nem maradhatnak ki az LMBTQ-közösséget reprezentáló közlekedési lámpák sem. 2017-ben Madrid vezetése például azzal mutatta ki az egyenjogúság iránti elkötelezettségét, hogy öt új figurával gazdagította jelzőlámpáit: a magában álló férfi és nő, valamint az egymás kezét fogó férfi-nő páros mellett azonos nemű párok sziluettjével is találkozhattak a madridiak a zebráknál.

A spanyol főváros ezzel követte London példáját, ami a Trafalgar tér környékén a 2016-os Pride előtt lecserélte jelzőlámpái figuráit egymás kezét fogó meleg párokra, illetve az LMBTQ-közösséget a nemzetközileg használatos nemi szimbólumokkal (♂, ♀, ⚢, ⚣ stb.) megjelenítő karakterekre.