Mi értelme felfüggeszteni a brit parlamentet a brexit előtti utolsó pillanatban?

2019.08.30. 07:08

Az angol királynő szerdán eleget tett Boris Johnson kérésének, és felfüggeszti az angol parlamentet szeptember közepétől október közepéig, ezáltal nyerve időt Johnsonnak, hogy valahogy feloldja a brexitügyi patthelyzetet. De mit szólnak az angol választók ehhez? Mire használja ki az időt Johnson? El lehet-e még kerülni a no deal brexitet? Elmagyarázzuk!

Mi értelme felfüggeszteni a brit parlamentet a brexit előtti utolsó pillanatban?

Már csak kilenc hét maradt október 31-ig, amikor az Egyesült Királyságnak a korábbi miniszterelnök, Theresa May által kialkudott haladék értelmében most már tényleg el kéne hagynia az Európai Uniót. Boris Johnson, akit a Konzervatív Párt tagjai július 23-án választottak meg a párt vezetőjének, és ezáltal miniszterelnöknek May lemondása után, a héten kérte a királynőt, hogy a szokásos beszédét, a Queen's Speech-t október 14-én tartsa a parlamentben, viszont addig függessze fel a parlamentet.

A királynő ennek a kérésnek eleget is tett, így szeptember második hetétől egészen a királynő felszólalásáig nem is fog ülésezni az brit parlament, amivel a miniszterelnök egy kis időt nyerhet. Az uralkodói beszéd egy régi hagyomány az Egyesült Királyságban, ami a parlament ünnepélyes megnyitójának számít. Az uralkodó beszédét a kormány írja, és általában a kormányzat és a törvényhozás legfőbb feladatait, prioritásait tartalmazza, mint egy útmutató.

Mi lehet Boris Johnson célja?

Boris Johnson levélben tájékoztatta a parlament tagjait a parlament felfüggesztéséről, amiben kiemelte, hogy az Európai Unió Tanácsa október 17-én és 18-án fog ülésezni, amikor akár egy új brexitalkut is elfogadhatnak, de ahhoz, hogy ez sikerüljön, a parlamentnek egységet és hajlandóságot kell mutatnia, hogy meg fogja szavazni a lehetséges új alkut. 

Ezenkívül Johnson elmondta, kormánya mindeközben új, nagyratörő törvényeket dolgoz ki a brexit utáni időkre, illetve a parlament felfüggesztésével egyidőben megkezdődik egy jelentős, brexittel kapcsolatos jogalkotási program is, ami később átmehet a parlamenten – de Johnson retorikája mögött valószínűleg más célok is meghúzódnak.

Johnson vélhetően azért kérte meg a királynőt a parlament felfüggesztésére, hogy ezáltal növelje cselekvőképességét, és 

megakadályozza a no deal brexitet ellenző képviselőket, hogy összefogva Johnson ellen egy no deal brexitet kizáró törvényt fogadjanak el.

Így a miniszterelnök nem tudná beváltani ígéretét, azaz, hogy október 31-ig az Egyesült Királyságot mindenképp kivezeti az Európai Unióból, alkuval, vagy anélkül.

Egy újabb diktátor, vagy csak pragmatikus politikus?

A parlament felfüggesztése nem egy puccs, hanem egy jogszerű, bevett szokás a brit parlamentben, hiszen a jogalkotás szünetét hívják így, mindössze az időpont meglepő – mondta el az Azonnalinak Arató Krisztina politológus.

Arató szerint Johnson a parlamentben lévő patthelyzetet akarja így feloldani, hiszen

az elmúlt két év folyamatos ülésidőszaka sem hozott semmi eredményt, csak megosztottságot:

a parlament nem tudta megszavazni többszöri próbálkozás ellenére sem May alkuját, de még az alternatívákat, és a no deal elutasítását sem.

Johnson ezzel próbálja egyrészt megakadályozni, hogy a parlament elfogadja a no deal brexitet kizáró törvényt, másrészről pedig ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból, mert ha minden úgy menne tovább, mint eddig, akkor októberben ismételt halasztást kellene kérnie a briteknek, amit senki sem akar – mondta a politológus az Azonnalinak.

BORIS JOHNSON ALÁÍRÁSÁVAL IS MEGÍGÉRTE A VÁLASZTÓKNAK, HOGY OKTÓBER 31-ÉN TÉNYLEG KILÉPNEK AZ EU-BÓL. FOTÓ: BORIS JOHNSON / FACEBOOK

Arató szerint Johnson csak egy váratlan, meglepő, de határozott lépést tett a brit politika sakktábláján: 

ő nem követi May teszetosza politikáját, hanem határozottan kiáll az EU-ból való kilépés mellett, akár alkuval, akár alku nélkül, és ezt az üzenetet közvetíti bel- és külföldön egyaránt.

Johnsonnak ezenkívül a politikai túlélés a célja, hiszen jelenleg csak egyfős többsége van a brit parlamentben, és ez a sovány többség is a konzervatívokat kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párttal (DUP) van csak meg – mondta Gálik Zoltán Anglia-szakértő az Azonnalinak.

A miniszterelnöknek nem csak a parlamenten belülről van ellenfele, hiszen a május végi EP-választáson 30,5 százalékkal taroló Brexit Párt a korábbi konzervatív szavazókat hódította el, míg a Konzervatív Párt csak 8,8 százalékot szerzett. Gálik szerint a parlament felfüggesztésével Johnson az elvesztett szavazókat próbálja visszaszerezni, mondván: ellentétben elődjével, ő képes a brexitet végrehajtani, és meg is fogja tenni. (Hogy melyik hagyományos párt szavazóbázisára miért volt veszélyes a Brexit Párt, azt a párt egyik EP-képviselője, Claire Fox mondta el az Azonnalinak egy nagyinterjúban az EP-választás után.)

A parlament felfüggesztése a gyakorlatban egy hetet jelent, hiszen szeptemberben két hét tanácskozás után a pártok eleve visszavonultak volna a saját kongresszusaikba tárgyalni, de így a mostani ülésidőszak egy hétre módosul, és legközelebb október 14-én ül össze ismét a parlament.

EGY MÉMOLDALON MÁR KI IS ELEMEZTÉK A TÖRTÉNTEKET: VEGYÜK VISSZA A KONTROLLT NAGY-BRITANNIA FELETT? SZAVAZZ A BREXITRE, ÉS RUHÁZZ SZUVERENITÁST A PARLAMENTRE! VEDD EL A PARLAMENT SZUVERENITÁSÁT, HOGY MEGTÖRTÉNJEN A BREXIT!

Mik az ellenzék lehetőségei?

Gálik szerint Johnson ezzel nehéz helyzetbe hozta a no deal brexit elleni törvényen dolgozó ellenzéki képviselőket, mert ha még iparkodnának is, ez az egy hét szinte biztos, hogy nem lenne elegendő, hogy szavazzon róla a parlament, és közel sem biztos, hogyha még sikerülne is szavazni róla, meglenne hozzá a többség, hiszen az ellenzéki térfél is elég sokszínű: itt van a baloldali Munkáspárt, a liberálisok, a Skót Nemzeti Párt, a EU-párti (Munkáspártból és Konzervatív Pártból kivált) Függetlenek a Változásért, akik sok alapvető kérdésben sem értenek egyet.

Az ellenzék most leginkább e törvény benyújtásán és elfogadtatásán dolgozik, de másik lehetőség még a bizalmatlansági indítvány elindítása Johnsonnal szemben – véli Gálik. Ha sikeres a bizalmatlansági indítvány, 14 napon belül Johnsonnak új kormánnyal kéne előállnia, ha pedig az nem sikerül, az ellenzéknek kellene találnia egy jelöltet, aki mindenki számára (vagyis még a Konzervatív Párt számára is!) megfelelő, ám az ellenzék töredezettsége miatt ez közel sem egyszerű.

Arató szerint azért sem, mert

az elmúlt évek brit politikájában az volt a jellemző, hogy ezek a pártok csak valami ellen szavaztak közösen, viszont válaszolni nem tudnak arra, hogy akkor helyette mégis milyen alternatíva lenne jó.

A konzervatívok „rebellis szárnya” és a liberálisok már korábban kijelentették, hogy a Munkáspárt elnökét, Jeremy Corbynt nem fogják támogatni, így ha a töredezett ellenzéknek nem sikerül egy jelöltet megszavaztatni a parlamenttel, például a rangidős konzervatívot, Jeremy Huntot, aki hajlandó lenne tovább halasztani a kilépés dátumát, akkor általános választásra kerülne sor, amit a regnáló miniszterelnök, azaz Boris Johnson dönthetne el, mikor lenne. Ő pedig kijelentette, hogy azt november 1-jén tartanák meg, 

azaz az Egyesült Királyság ettől még október 31-én alku nélkül távozna az EU-ból.

A no deal brexit a legvalószínűbb

Jelenlegi állás szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága október 31-én meg fog szűnni. Gálik szerint, ha ezen változtatni akarnak akár britek, akár az EU, akkor tárgyalni kell, és egy olyan megállapodást létrehozni, amivel egy időre ideiglenesen még továbbra is benntartanák a vámunióban a szigetországot. A dolgot nehezíti, hogy pont egy ilyen átmeneti bennmaradás miatt nem volt hajlandó a parlament megszavazni a több, mint ötszáz oldalas, Theresa May által letárgyalt alkut sem.

Arató Krisztina szerint emiatt

egyre nagyobb az esélye a no deal brexitnek, mert a legnagyobb problémát, az északír határ kérdését továbbra sem tudják megoldani.

Az Európai Unió meg akarja védeni a kereskedelmi határait, amivel az észak-írországi polgárháborút lezáró 1998-as nagypénteki megállapodás lényegi pontja megszűnne, azaz ismételten erős határ lenne a két Írország között. Ez viszont Londonnak egyáltalán nem elfogadható, mert akkor ismételten kitörhet egy háború az írek között, amit az EU úgy próbált feloldani, hogy akkor Észak-Írország továbbra is bent marad a vámunióban, de a két sziget közti tengeri határ pedig az Egyesült Királyság területi integritását sértené. Arató szerint az északír kérdésnek rövidtávon nincs megoldása, és nem tűnik úgy, mintha a két ellenkező álláspont közeledne a kérdést tekintve. 

A PARLAMENT EGY DARABIG NEM JÁTSZIK, MAX TÜNTETÉSRE. FOTÓ: CHIRAL JON / FLICKR

Mit szólnak a britek a parlament felfüggesztéséhez?

Már közel egymillióan írtak alá egy online petíciót, ami a parlament felfüggesztése ellen tiltakozik: a kezdeményezők szerint a parlamentnek addig nem kéne szünetelnie, amíg EU-ból való kilépés határideje le nem járt (ez az, ami eredetileg március 31-én járt volna le, de Theresa May kilobbizta, hogy hosszabbítsák meg október 31-ig), vagy azt el nem halasztják, illetve a kilépést vissza nem vonják. Szombaton tüntetés is lesz a Downing Streetnél a parlament felfüggesztése miatt.

YouGov angol piac- és társadalomkutató intézet most ezeknek a hangoknak a brit szavazók közötti arányát próbálta felmérni, miután egy 5734 főn alapuló, reprezentatív online felmérést készített arról, mennyire tartják elfogadhatónak a britek a parlament felfüggesztését.

Az eredmény szerint

az angol választók 47 százaléka ellenzi, és csak 27 százaléka tartja elfogadható lépésnek a parlament felfüggesztését,

viszont pártonként és életkoronként eltérően vélekednek a szavazók.

A konzervatívok szavazóinak 52 százaléka szerint elfogadható a parlament felfüggesztése és csak 27 százalékuk tartja helytelen lépésnek, míg a Munkáspárt szavazóinak 68 százaléka ellenzi, és csak 11 százaléka gondolja elfogadható lépésnek. 

A legnagyobb különbség a 2016-os brexitről szóló népszavazásra adott szavazatok alapján való felosztásnál volt.

Akik a brexitre voksoltak, még azok közül is csak egy szűk többség, 51 százalék tartja a parlament felfüggesztését elfogadható lépésnek,

míg a brexiterek negyede elfogadhatlannak tartja ezt, huszonnégy százaléka pedig nem tudja eldönteni. Ezzel szemben a maradásra szavazók mindössze 9 százaléka szerint van rendben, hogy Boris Johnson a parlament felfüggesztésével próbál politikai harcot nyerni, 73 százalékuk elutasítja azt. 

Életkor tekintetében a legfiatalabb szavazói réteg, a 18-24 év közöttiek utasítják el leginkább ezt a lépést: mindössze tizenhat százalékuk támogatja azt, míg a legöregebb, 65 feletti szavazók 42 százaléka szerint oké a parlament felfüggesztése.

 NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek