+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. augusztus 30. péntek, 07:08
Az angol királynő szerdán eleget tett Boris Johnson kérésének, és felfüggeszti az angol parlamentet szeptember közepétől október közepéig, ezáltal nyerve időt Johnsonnak, hogy valahogy feloldja a brexitügyi patthelyzetet. De mit szólnak az angol választók ehhez? Mire használja ki az időt Johnson? El lehet-e még kerülni a no deal brexitet? Elmagyarázzuk!

Már csak kilenc hét maradt október 31-ig, amikor az Egyesült Királyságnak a korábbi miniszterelnök, Theresa May által kialkudott haladék értelmében most már tényleg el kéne hagynia az Európai Uniót. Boris Johnson, akit a Konzervatív Párt tagjai július 23-án választottak meg a párt vezetőjének, és ezáltal miniszterelnöknek May lemondása után, a héten kérte a királynőt, hogy a szokásos beszédét, a Queen's Speech-t október 14-én tartsa a parlamentben, viszont addig függessze fel a parlamentet.

 

A királynő ennek a kérésnek eleget is tett, így szeptember második hetétől egészen a királynő felszólalásáig nem is fog ülésezni az brit parlament, amivel a miniszterelnök egy kis időt nyerhet. Az uralkodói beszéd egy régi hagyomány az Egyesült Királyságban, ami a parlament ünnepélyes megnyitójának számít. Az uralkodó beszédét a kormány írja, és általában a kormányzat és a törvényhozás legfőbb feladatait, prioritásait tartalmazza, mint egy útmutató.

 

Mi lehet Boris Johnson célja?

 

Boris Johnson levélben tájékoztatta a parlament tagjait a parlament felfüggesztéséről, amiben kiemelte, hogy az Európai Unió Tanácsa október 17-én és 18-án fog ülésezni, amikor akár egy új brexitalkut is elfogadhatnak, de ahhoz, hogy ez sikerüljön, a parlamentnek egységet és hajlandóságot kell mutatnia, hogy meg fogja szavazni a lehetséges új alkut. 

 

Ezenkívül Johnson elmondta, kormánya mindeközben új, nagyratörő törvényeket dolgoz ki a brexit utáni időkre, illetve a parlament felfüggesztésével egyidőben megkezdődik egy jelentős, brexittel kapcsolatos jogalkotási program is, ami később átmehet a parlamenten – de Johnson retorikája mögött valószínűleg más célok is meghúzódnak.

 

Johnson vélhetően azért kérte meg a királynőt a parlament felfüggesztésére, hogy ezáltal növelje cselekvőképességét, és 

 

megakadályozza a no deal brexitet ellenző képviselőket, hogy összefogva Johnson ellen egy no deal brexitet kizáró törvényt fogadjanak el.

 

Így a miniszterelnök nem tudná beváltani ígéretét, azaz, hogy október 31-ig az Egyesült Királyságot mindenképp kivezeti az Európai Unióból, alkuval, vagy anélkül.

 

Egy újabb diktátor, vagy csak pragmatikus politikus?

 

A parlament felfüggesztése nem egy puccs, hanem egy jogszerű, bevett szokás a brit parlamentben, hiszen a jogalkotás szünetét hívják így, mindössze az időpont meglepő – mondta el az Azonnalinak Arató Krisztina politológus.

 

Arató szerint Johnson a parlamentben lévő patthelyzetet akarja így feloldani, hiszen

 

az elmúlt két év folyamatos ülésidőszaka sem hozott semmi eredményt, csak megosztottságot:

 

a parlament nem tudta megszavazni többszöri próbálkozás ellenére sem May alkuját, de még az alternatívákat, és a no deal elutasítását sem.

 

Johnson ezzel próbálja egyrészt megakadályozni, hogy a parlament elfogadja a no deal brexitet kizáró törvényt, másrészről pedig ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból, mert ha minden úgy menne tovább, mint eddig, akkor októberben ismételt halasztást kellene kérnie a briteknek, amit senki sem akar – mondta a politológus az Azonnalinak.

 

BORIS JOHNSON ALÁÍRÁSÁVAL IS MEGÍGÉRTE A VÁLASZTÓKNAK, HOGY OKTÓBER 31-ÉN TÉNYLEG KILÉPNEK AZ EU-BÓL. FOTÓ: BORIS JOHNSON / FACEBOOK

 

Arató szerint Johnson csak egy váratlan, meglepő, de határozott lépést tett a brit politika sakktábláján: 

 

ő nem követi May teszetosza politikáját, hanem határozottan kiáll az EU-ból való kilépés mellett, akár alkuval, akár alku nélkül, és ezt az üzenetet közvetíti bel- és külföldön egyaránt.

 

Johnsonnak ezenkívül a politikai túlélés a célja, hiszen jelenleg csak egyfős többsége van a brit parlamentben, és ez a sovány többség is a konzervatívokat kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párttal (DUP) van csak meg – mondta Gálik Zoltán Anglia-szakértő az Azonnalinak.

 

A miniszterelnöknek nem csak a parlamenten belülről van ellenfele, hiszen a május végi EP-választáson 30,5 százalékkal taroló Brexit Párt a korábbi konzervatív szavazókat hódította el, míg a Konzervatív Párt csak 8,8 százalékot szerzett. Gálik szerint a parlament felfüggesztésével Johnson az elvesztett szavazókat próbálja visszaszerezni, mondván: ellentétben elődjével, ő képes a brexitet végrehajtani, és meg is fogja tenni. (Hogy melyik hagyományos párt szavazóbázisára miért volt veszélyes a Brexit Párt, azt a párt egyik EP-képviselője, Claire Fox mondta el az Azonnalinak egy nagyinterjúban az EP-választás után.)

 

A parlament felfüggesztése a gyakorlatban egy hetet jelent, hiszen szeptemberben két hét tanácskozás után a pártok eleve visszavonultak volna a saját kongresszusaikba tárgyalni, de így a mostani ülésidőszak egy hétre módosul, és legközelebb október 14-én ül össze ismét a parlament.

 

EGY MÉMOLDALON MÁR KI IS ELEMEZTÉK A TÖRTÉNTEKET: VEGYÜK VISSZA A KONTROLLT NAGY-BRITANNIA FELETT? SZAVAZZ A BREXITRE, ÉS RUHÁZZ SZUVERENITÁST A PARLAMENTRE! VEDD EL A PARLAMENT SZUVERENITÁSÁT, HOGY MEGTÖRTÉNJEN A BREXIT!

 

Mik az ellenzék lehetőségei?

 

Gálik szerint Johnson ezzel nehéz helyzetbe hozta a no deal brexit elleni törvényen dolgozó ellenzéki képviselőket, mert ha még iparkodnának is, ez az egy hét szinte biztos, hogy nem lenne elegendő, hogy szavazzon róla a parlament, és közel sem biztos, hogyha még sikerülne is szavazni róla, meglenne hozzá a többség, hiszen az ellenzéki térfél is elég sokszínű: itt van a baloldali Munkáspárt, a liberálisok, a Skót Nemzeti Párt, a EU-párti (Munkáspártból és Konzervatív Pártból kivált) Függetlenek a Változásért, akik sok alapvető kérdésben sem értenek egyet.

 

Az ellenzék most leginkább e törvény benyújtásán és elfogadtatásán dolgozik, de másik lehetőség még a bizalmatlansági indítvány elindítása Johnsonnal szemben – véli Gálik. Ha sikeres a bizalmatlansági indítvány, 14 napon belül Johnsonnak új kormánnyal kéne előállnia, ha pedig az nem sikerül, az ellenzéknek kellene találnia egy jelöltet, aki mindenki számára (vagyis még a Konzervatív Párt számára is!) megfelelő, ám az ellenzék töredezettsége miatt ez közel sem egyszerű.

 

Arató szerint azért sem, mert

 

az elmúlt évek brit politikájában az volt a jellemző, hogy ezek a pártok csak valami ellen szavaztak közösen, viszont válaszolni nem tudnak arra, hogy akkor helyette mégis milyen alternatíva lenne jó.

 

A konzervatívok „rebellis szárnya” és a liberálisok már korábban kijelentették, hogy a Munkáspárt elnökét, Jeremy Corbynt nem fogják támogatni, így ha a töredezett ellenzéknek nem sikerül egy jelöltet megszavaztatni a parlamenttel, például a rangidős konzervatívot, Jeremy Huntot, aki hajlandó lenne tovább halasztani a kilépés dátumát, akkor általános választásra kerülne sor, amit a regnáló miniszterelnök, azaz Boris Johnson dönthetne el, mikor lenne. Ő pedig kijelentette, hogy azt november 1-jén tartanák meg, 

 

azaz az Egyesült Királyság ettől még október 31-én alku nélkül távozna az EU-ból.

 

A no deal brexit a legvalószínűbb

 

Jelenlegi állás szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága október 31-én meg fog szűnni. Gálik szerint, ha ezen változtatni akarnak akár britek, akár az EU, akkor tárgyalni kell, és egy olyan megállapodást létrehozni, amivel egy időre ideiglenesen még továbbra is benntartanák a vámunióban a szigetországot. A dolgot nehezíti, hogy pont egy ilyen átmeneti bennmaradás miatt nem volt hajlandó a parlament megszavazni a több, mint ötszáz oldalas, Theresa May által letárgyalt alkut sem.

 

Arató Krisztina szerint emiatt

 

egyre nagyobb az esélye a no deal brexitnek, mert a legnagyobb problémát, az északír határ kérdését továbbra sem tudják megoldani.

 

Az Európai Unió meg akarja védeni a kereskedelmi határait, amivel az észak-írországi polgárháborút lezáró 1998-as nagypénteki megállapodás lényegi pontja megszűnne, azaz ismételten erős határ lenne a két Írország között. Ez viszont Londonnak egyáltalán nem elfogadható, mert akkor ismételten kitörhet egy háború az írek között, amit az EU úgy próbált feloldani, hogy akkor Észak-Írország továbbra is bent marad a vámunióban, de a két sziget közti tengeri határ pedig az Egyesült Királyság területi integritását sértené. Arató szerint az északír kérdésnek rövidtávon nincs megoldása, és nem tűnik úgy, mintha a két ellenkező álláspont közeledne a kérdést tekintve. 

 

A PARLAMENT EGY DARABIG NEM JÁTSZIK, MAX TÜNTETÉSRE. FOTÓ: CHIRAL JON / FLICKR

 

Mit szólnak a britek a parlament felfüggesztéséhez?

 

Már közel egymillióan írtak alá egy online petíciót, ami a parlament felfüggesztése ellen tiltakozik: a kezdeményezők szerint a parlamentnek addig nem kéne szünetelnie, amíg EU-ból való kilépés határideje le nem járt (ez az, ami eredetileg március 31-én járt volna le, de Theresa May kilobbizta, hogy hosszabbítsák meg október 31-ig), vagy azt el nem halasztják, illetve a kilépést vissza nem vonják. Szombaton tüntetés is lesz a Downing Streetnél a parlament felfüggesztése miatt.

 

YouGov angol piac- és társadalomkutató intézet most ezeknek a hangoknak a brit szavazók közötti arányát próbálta felmérni, miután egy 5734 főn alapuló, reprezentatív online felmérést készített arról, mennyire tartják elfogadhatónak a britek a parlament felfüggesztését.

 

Az eredmény szerint

 

az angol választók 47 százaléka ellenzi, és csak 27 százaléka tartja elfogadható lépésnek a parlament felfüggesztését,

 

viszont pártonként és életkoronként eltérően vélekednek a szavazók.

 

A konzervatívok szavazóinak 52 százaléka szerint elfogadható a parlament felfüggesztése és csak 27 százalékuk tartja helytelen lépésnek, míg a Munkáspárt szavazóinak 68 százaléka ellenzi, és csak 11 százaléka gondolja elfogadható lépésnek. 

 

A legnagyobb különbség a 2016-os brexitről szóló népszavazásra adott szavazatok alapján való felosztásnál volt.

 

Akik a brexitre voksoltak, még azok közül is csak egy szűk többség, 51 százalék tartja a parlament felfüggesztését elfogadható lépésnek,

 

míg a brexiterek negyede elfogadhatlannak tartja ezt, huszonnégy százaléka pedig nem tudja eldönteni. Ezzel szemben a maradásra szavazók mindössze 9 százaléka szerint van rendben, hogy Boris Johnson a parlament felfüggesztésével próbál politikai harcot nyerni, 73 százalékuk elutasítja azt. 

 

Életkor tekintetében a legfiatalabb szavazói réteg, a 18-24 év közöttiek utasítják el leginkább ezt a lépést: mindössze tizenhat százalékuk támogatja azt, míg a legöregebb, 65 feletti szavazók 42 százaléka szerint oké a parlament felfüggesztése.

 

 NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Betett nekik is a koronavírus-járvány: az őszi lesz a Pécsi Borozó utolsó print kiadása. Tizenhárom év és ötven lapszám után húzza le a rolót Győrffy Zoltán, a magazin alapítója.

A belarusz elnök szerint a Minszkben letartóztatott 33 orosz zsoldos egyáltalán nem késte le az isztambuli gépét, nagyon is nyilvánvaló okokból utaztak ők Belaruszba.

„Olyan, mint egy sci-fi show” – összegezte benyomásait egy nizzai turista a városi szigorról.

Egy kutatás szerint csaknem másfél millió olasz kaphatta el a vírust: ez a teljes népesség 2,5 százaléka. Jó harmaduk viszont tünetmentesen vészelte át a megbetegedést.

Visszadobta a Közbeszerzési Hatóság a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírást, a Fidesz szerint Karácsony Gergelyék szerencsétlenkednek, Karácsony Gergely szerint viszont a hatóság kér tőlük olyat, ami szűkíti a versenyt.

Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a koronavírus-járvány minden idők legnagyobb fennakadását idézte elő az oktatásban, és ha a kormányok nem cselekszenek megfelelően, hosszú évtizedekig érezhetőek lesznek ennek hatásai.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás