+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. augusztus 30. péntek, 07:08
Az angol királynő szerdán eleget tett Boris Johnson kérésének, és felfüggeszti az angol parlamentet szeptember közepétől október közepéig, ezáltal nyerve időt Johnsonnak, hogy valahogy feloldja a brexitügyi patthelyzetet. De mit szólnak az angol választók ehhez? Mire használja ki az időt Johnson? El lehet-e még kerülni a no deal brexitet? Elmagyarázzuk!

Már csak kilenc hét maradt október 31-ig, amikor az Egyesült Királyságnak a korábbi miniszterelnök, Theresa May által kialkudott haladék értelmében most már tényleg el kéne hagynia az Európai Uniót. Boris Johnson, akit a Konzervatív Párt tagjai július 23-án választottak meg a párt vezetőjének, és ezáltal miniszterelnöknek May lemondása után, a héten kérte a királynőt, hogy a szokásos beszédét, a Queen's Speech-t október 14-én tartsa a parlamentben, viszont addig függessze fel a parlamentet.

 

A királynő ennek a kérésnek eleget is tett, így szeptember második hetétől egészen a királynő felszólalásáig nem is fog ülésezni az brit parlament, amivel a miniszterelnök egy kis időt nyerhet. Az uralkodói beszéd egy régi hagyomány az Egyesült Királyságban, ami a parlament ünnepélyes megnyitójának számít. Az uralkodó beszédét a kormány írja, és általában a kormányzat és a törvényhozás legfőbb feladatait, prioritásait tartalmazza, mint egy útmutató.

 

Mi lehet Boris Johnson célja?

 

Boris Johnson levélben tájékoztatta a parlament tagjait a parlament felfüggesztéséről, amiben kiemelte, hogy az Európai Unió Tanácsa október 17-én és 18-án fog ülésezni, amikor akár egy új brexitalkut is elfogadhatnak, de ahhoz, hogy ez sikerüljön, a parlamentnek egységet és hajlandóságot kell mutatnia, hogy meg fogja szavazni a lehetséges új alkut. 

 

Ezenkívül Johnson elmondta, kormánya mindeközben új, nagyratörő törvényeket dolgoz ki a brexit utáni időkre, illetve a parlament felfüggesztésével egyidőben megkezdődik egy jelentős, brexittel kapcsolatos jogalkotási program is, ami később átmehet a parlamenten – de Johnson retorikája mögött valószínűleg más célok is meghúzódnak.

 

Johnson vélhetően azért kérte meg a királynőt a parlament felfüggesztésére, hogy ezáltal növelje cselekvőképességét, és 

 

megakadályozza a no deal brexitet ellenző képviselőket, hogy összefogva Johnson ellen egy no deal brexitet kizáró törvényt fogadjanak el.

 

Így a miniszterelnök nem tudná beváltani ígéretét, azaz, hogy október 31-ig az Egyesült Királyságot mindenképp kivezeti az Európai Unióból, alkuval, vagy anélkül.

 

Egy újabb diktátor, vagy csak pragmatikus politikus?

 

A parlament felfüggesztése nem egy puccs, hanem egy jogszerű, bevett szokás a brit parlamentben, hiszen a jogalkotás szünetét hívják így, mindössze az időpont meglepő – mondta el az Azonnalinak Arató Krisztina politológus.

 

Arató szerint Johnson a parlamentben lévő patthelyzetet akarja így feloldani, hiszen

 

az elmúlt két év folyamatos ülésidőszaka sem hozott semmi eredményt, csak megosztottságot:

 

a parlament nem tudta megszavazni többszöri próbálkozás ellenére sem May alkuját, de még az alternatívákat, és a no deal elutasítását sem.

 

Johnson ezzel próbálja egyrészt megakadályozni, hogy a parlament elfogadja a no deal brexitet kizáró törvényt, másrészről pedig ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból, mert ha minden úgy menne tovább, mint eddig, akkor októberben ismételt halasztást kellene kérnie a briteknek, amit senki sem akar – mondta a politológus az Azonnalinak.

 

BORIS JOHNSON ALÁÍRÁSÁVAL IS MEGÍGÉRTE A VÁLASZTÓKNAK, HOGY OKTÓBER 31-ÉN TÉNYLEG KILÉPNEK AZ EU-BÓL. FOTÓ: BORIS JOHNSON / FACEBOOK

 

Arató szerint Johnson csak egy váratlan, meglepő, de határozott lépést tett a brit politika sakktábláján: 

 

ő nem követi May teszetosza politikáját, hanem határozottan kiáll az EU-ból való kilépés mellett, akár alkuval, akár alku nélkül, és ezt az üzenetet közvetíti bel- és külföldön egyaránt.

 

Johnsonnak ezenkívül a politikai túlélés a célja, hiszen jelenleg csak egyfős többsége van a brit parlamentben, és ez a sovány többség is a konzervatívokat kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párttal (DUP) van csak meg – mondta Gálik Zoltán Anglia-szakértő az Azonnalinak.

 

A miniszterelnöknek nem csak a parlamenten belülről van ellenfele, hiszen a május végi EP-választáson 30,5 százalékkal taroló Brexit Párt a korábbi konzervatív szavazókat hódította el, míg a Konzervatív Párt csak 8,8 százalékot szerzett. Gálik szerint a parlament felfüggesztésével Johnson az elvesztett szavazókat próbálja visszaszerezni, mondván: ellentétben elődjével, ő képes a brexitet végrehajtani, és meg is fogja tenni. (Hogy melyik hagyományos párt szavazóbázisára miért volt veszélyes a Brexit Párt, azt a párt egyik EP-képviselője, Claire Fox mondta el az Azonnalinak egy nagyinterjúban az EP-választás után.)

 

A parlament felfüggesztése a gyakorlatban egy hetet jelent, hiszen szeptemberben két hét tanácskozás után a pártok eleve visszavonultak volna a saját kongresszusaikba tárgyalni, de így a mostani ülésidőszak egy hétre módosul, és legközelebb október 14-én ül össze ismét a parlament.

 

EGY MÉMOLDALON MÁR KI IS ELEMEZTÉK A TÖRTÉNTEKET: VEGYÜK VISSZA A KONTROLLT NAGY-BRITANNIA FELETT? SZAVAZZ A BREXITRE, ÉS RUHÁZZ SZUVERENITÁST A PARLAMENTRE! VEDD EL A PARLAMENT SZUVERENITÁSÁT, HOGY MEGTÖRTÉNJEN A BREXIT!

 

Mik az ellenzék lehetőségei?

 

Gálik szerint Johnson ezzel nehéz helyzetbe hozta a no deal brexit elleni törvényen dolgozó ellenzéki képviselőket, mert ha még iparkodnának is, ez az egy hét szinte biztos, hogy nem lenne elegendő, hogy szavazzon róla a parlament, és közel sem biztos, hogyha még sikerülne is szavazni róla, meglenne hozzá a többség, hiszen az ellenzéki térfél is elég sokszínű: itt van a baloldali Munkáspárt, a liberálisok, a Skót Nemzeti Párt, a EU-párti (Munkáspártból és Konzervatív Pártból kivált) Függetlenek a Változásért, akik sok alapvető kérdésben sem értenek egyet.

 

Az ellenzék most leginkább e törvény benyújtásán és elfogadtatásán dolgozik, de másik lehetőség még a bizalmatlansági indítvány elindítása Johnsonnal szemben – véli Gálik. Ha sikeres a bizalmatlansági indítvány, 14 napon belül Johnsonnak új kormánnyal kéne előállnia, ha pedig az nem sikerül, az ellenzéknek kellene találnia egy jelöltet, aki mindenki számára (vagyis még a Konzervatív Párt számára is!) megfelelő, ám az ellenzék töredezettsége miatt ez közel sem egyszerű.

 

Arató szerint azért sem, mert

 

az elmúlt évek brit politikájában az volt a jellemző, hogy ezek a pártok csak valami ellen szavaztak közösen, viszont válaszolni nem tudnak arra, hogy akkor helyette mégis milyen alternatíva lenne jó.

 

A konzervatívok „rebellis szárnya” és a liberálisok már korábban kijelentették, hogy a Munkáspárt elnökét, Jeremy Corbynt nem fogják támogatni, így ha a töredezett ellenzéknek nem sikerül egy jelöltet megszavaztatni a parlamenttel, például a rangidős konzervatívot, Jeremy Huntot, aki hajlandó lenne tovább halasztani a kilépés dátumát, akkor általános választásra kerülne sor, amit a regnáló miniszterelnök, azaz Boris Johnson dönthetne el, mikor lenne. Ő pedig kijelentette, hogy azt november 1-jén tartanák meg, 

 

azaz az Egyesült Királyság ettől még október 31-én alku nélkül távozna az EU-ból.

 

A no deal brexit a legvalószínűbb

 

Jelenlegi állás szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága október 31-én meg fog szűnni. Gálik szerint, ha ezen változtatni akarnak akár britek, akár az EU, akkor tárgyalni kell, és egy olyan megállapodást létrehozni, amivel egy időre ideiglenesen még továbbra is benntartanák a vámunióban a szigetországot. A dolgot nehezíti, hogy pont egy ilyen átmeneti bennmaradás miatt nem volt hajlandó a parlament megszavazni a több, mint ötszáz oldalas, Theresa May által letárgyalt alkut sem.

 

Arató Krisztina szerint emiatt

 

egyre nagyobb az esélye a no deal brexitnek, mert a legnagyobb problémát, az északír határ kérdését továbbra sem tudják megoldani.

 

Az Európai Unió meg akarja védeni a kereskedelmi határait, amivel az észak-írországi polgárháborút lezáró 1998-as nagypénteki megállapodás lényegi pontja megszűnne, azaz ismételten erős határ lenne a két Írország között. Ez viszont Londonnak egyáltalán nem elfogadható, mert akkor ismételten kitörhet egy háború az írek között, amit az EU úgy próbált feloldani, hogy akkor Észak-Írország továbbra is bent marad a vámunióban, de a két sziget közti tengeri határ pedig az Egyesült Királyság területi integritását sértené. Arató szerint az északír kérdésnek rövidtávon nincs megoldása, és nem tűnik úgy, mintha a két ellenkező álláspont közeledne a kérdést tekintve. 

 

A PARLAMENT EGY DARABIG NEM JÁTSZIK, MAX TÜNTETÉSRE. FOTÓ: CHIRAL JON / FLICKR

 

Mit szólnak a britek a parlament felfüggesztéséhez?

 

Már közel egymillióan írtak alá egy online petíciót, ami a parlament felfüggesztése ellen tiltakozik: a kezdeményezők szerint a parlamentnek addig nem kéne szünetelnie, amíg EU-ból való kilépés határideje le nem járt (ez az, ami eredetileg március 31-én járt volna le, de Theresa May kilobbizta, hogy hosszabbítsák meg október 31-ig), vagy azt el nem halasztják, illetve a kilépést vissza nem vonják. Szombaton tüntetés is lesz a Downing Streetnél a parlament felfüggesztése miatt.

 

YouGov angol piac- és társadalomkutató intézet most ezeknek a hangoknak a brit szavazók közötti arányát próbálta felmérni, miután egy 5734 főn alapuló, reprezentatív online felmérést készített arról, mennyire tartják elfogadhatónak a britek a parlament felfüggesztését.

 

Az eredmény szerint

 

az angol választók 47 százaléka ellenzi, és csak 27 százaléka tartja elfogadható lépésnek a parlament felfüggesztését,

 

viszont pártonként és életkoronként eltérően vélekednek a szavazók.

 

A konzervatívok szavazóinak 52 százaléka szerint elfogadható a parlament felfüggesztése és csak 27 százalékuk tartja helytelen lépésnek, míg a Munkáspárt szavazóinak 68 százaléka ellenzi, és csak 11 százaléka gondolja elfogadható lépésnek. 

 

A legnagyobb különbség a 2016-os brexitről szóló népszavazásra adott szavazatok alapján való felosztásnál volt.

 

Akik a brexitre voksoltak, még azok közül is csak egy szűk többség, 51 százalék tartja a parlament felfüggesztését elfogadható lépésnek,

 

míg a brexiterek negyede elfogadhatlannak tartja ezt, huszonnégy százaléka pedig nem tudja eldönteni. Ezzel szemben a maradásra szavazók mindössze 9 százaléka szerint van rendben, hogy Boris Johnson a parlament felfüggesztésével próbál politikai harcot nyerni, 73 százalékuk elutasítja azt. 

 

Életkor tekintetében a legfiatalabb szavazói réteg, a 18-24 év közöttiek utasítják el leginkább ezt a lépést: mindössze tizenhat százalékuk támogatja azt, míg a legöregebb, 65 feletti szavazók 42 százaléka szerint oké a parlament felfüggesztése.

 

 NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem árulás, hanem a konszenzusos politika melletti kiállás szimbóluma az indulása – mondja Balogh Gábor.

A legkisebb bírságot Tarlós Istvánnak, a legnagyobbat Puzsér Róbertnek kell fizetnie.

Vajon felismerhetőek-e a pártok és politikusok üzenetei, ha nincs jelezve az illető vagy szervezetének neve? Töltsd ki!

Galambok, varjak, kutyák, macskák és delfinek titkosszolgálati kiképzésével is kísérletezett a hetvenes években a CIA egy, a titkosítás alól most feloldott dokumentum szerint.

Évtizedek óta betiltott rákkeltő hatású anyagot is találtak a La Manche csatornánál
élő delfinek szervezetében.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás