+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. augusztus 29. csütörtök, 14:57
Egy egész méterrel megemelkedhet az óceánok és tengerek szintje 2100-ig, emiatt rengeteg lakott területet önthet el a víz főleg Amerikában és Ázsiában.

Az IPCC, az ENSZ világklímatanácsa úgy számol, hogy amennyiben a bolygó átlaghőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-foknyival emelkedik 2100-ra, az világszerte nagyjából

 

280 millió embert fog arra késztetni, hogy hagyja el addigi lakhelyét.

 

Az alacsonyabb fekvésű nagyvárosoknak és szigetországoknak 2050-ig még az optimista széndioxid-kibocsátási becslések mellett is olyan „szélsőséges tengerszintjelenségekkel” kell szembenézniük évről évre, mint a forgószelek és az áradás. Mindez egy olyan, az óceánokról és a sarkköri jégről szóló különjelentésből derül ki, amiből az AFP hírügynökség már látott részleteket, de amit csak szeptember végén fognak csak bemutatni Monacóban.

.

Az Egyesült Államok mellett főleg a kínai és indiai tengerparti nagyvárosok vannak leginkább kitéve ennek a fenyegetésnek,

 

állítják a szakértők. A 26 és fél milliós lakosú Sanghaj csak 4 méterrel fekszik a tengerszint fölött, de például Egyiptomban a Nílus-deltában nagyjából kétmillió olyan ember él ma, akiknek nem lenne hol lakniuk, ha a tengerszint 50 centiméternél nagyobbat nőne. Bangladesben nagyjából tízmillió ember él olyan régiókban, amelyek mindössze 1 méterrel vannak a tengerszint fölött.

 

„Még ha a tengerszint-emelkedés és következményei miatt 2100-ra csak 100 vagy 50 millió ember kényszerül lakhelye elhagyására, már az is jelentős zavart és rengeteg emberi fájdalmat okoz” – fogalmazott Ben Strauss, az amerikai Climate Central ügyvezetője. Az IPCC egyik jelentéstervezetében ugyanis azt írják, hogy

 

2100-re egy egész méterrel megemelkedhet a tengerek és óceánok szintje, ha semmit nem teszünk a növekvő széndioxid-kibocsátás ellen.

 

A tengerszint ekkora arányú megemelkedésének oka a sarkköri jég olvadása. A krioszféráról – azaz a Földön található nagyméretű hó- és jégtakaróról – szóló jelentéstervezet szerint a tartósan fagyott állapotban lévő talaj 30 százaléka felolvadhat 2100-ra, ha a mostani tempóban melegedik fel a bolygó. A permafroszt felolvadása rengeteg veszélyes következménnyel: elfelejtett betegségek feltűnésével és a bolygó felmelegédését csak tovább katalizáló metán kirobbanásával járhat.

 

FOTÓ: A Maldív-szigetek fővárosa, Malé. Egy méterrel a tengerszint fölött. Shahee Ilyas / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás