+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Krisztián
2019. augusztus 27. kedd, 07:29
Képzeljünk el egy világot, ahol mindenki legalább úgy él, mint mi, ahol Afrika közepén metropoliszok vannak egyetemekkel és gyárakkal. Egy ilyen társadalom megbirkózna a klímaváltozással?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mi történne, ha a NASA holnap felfedezne egy aszteroidát, ami 2070-ben a Földnek fog ütközni? Vagy pontosítsuk a kérdést úgy: mi minden történne, miről szólna a közbeszéd, és mit várna el a nép?

 

A NASA nem fedezett fel ilyen aszteroidát, de még így is benne van a téma a köztudatban.

 

Aligha telik el év úgy, hogy valamely ismerős vagy kolléga ne jönne elő egy újabb cikkel, amit valamely – fel nem vállaltan – bulvár portálon olvasott. YouTube-videók, blogbejegyzések és nagyköltségvetésű hollywoodi filmek foglalkoznak a kérdéssel. Ha egy ilyen szituáció valóban előáll, az emberek a mérnökök és technológiai óriások felé fognak fordulni a megoldást várva.

 

Meg tudjuk-e semmisíteni az aszteroidát? Talán elég lenne eltéríteni. Hidrogénbomba? Rakéta? Vagy lassabban haladva többre megyünk? Földről kilőtt folyamatos lézer? Netán jobb lenne műholdról. Ha nem válik be egyik sem, és a becsapódás nem kerülhető el, mi lesz akkor? 

 

Szökőár ellen mit lehet tenni? Az érintett területeket megvédeni érdemes vagy legjobb elhagyni? Amit muszáj elhagyni, az ott élők hova mehetnek? Milyen magas gátakkal lehet New Yorkot, Londont, Karacsit megvédeni? A légkörbe kerülő port ki tudjuk-e takarítani? Esetleg pótolhatjuk a kieső napsugárzást űrbe telepített tükrökkel? Mekkora fajpusztulásra lehet számítani, lehetőleg területi bontásban, lehetőleg fajonként, és mindennek milyen következményei lesznek? Hogyan érinti a mezőgazdasági termelést? Mit lehet elérni mesterséges világítással? A termelés máshová telepítésével? Ha Európa túl hideg lesz, Észak-Afrika vagy éppen a Szahara alkalmasabb lesz-e? 

 

Okos ember sokféle megoldást megvizsgál. Tulajdonképpen ehhez okosnak sem kell lenni, kézenfekvő. Okos ember nem kapkod. Fel kell mérni a rendelkezésre álló időt, és ennek megfelelően cselekedni. Az is egyfajta halogatás, ha az ember a prompt megoldandó problémák helyett olyasmire fecsérli az idejét, ami bőven ráérne.

 

Jön a meteor

 

Az a helyzet, hogy a tudomány valóban bejelentette, hogy jön a baj, ám a fenti ötletelésnek nyomát sem látni. A klímapánik állandósulni látszik mind a média, mind a politika berkeiben. A hisztéria mélyen átitatja a közbeszédet. De valahogy

 

képesek vagyunk a veszélyekről úgy beszélni, hogy közben egy percnyi agyalás sem történik azok lehetséges kezeléséről.

 

+ Szárazság lesz, szól a jóslat. Mekkora kiterjedésű területen, milyen súlyos? Mit termelnek ott? Hányan élnek ott? Mennyibe kerülne vizet odavinni? Mennyibe kerülne csepegtető öntözéssel vizet spórolni? Mennyibe kerülne a mezőgazdasági terményeket máshol megtermelni és odavinni? Mennyibe kerülne az embereket áttelepíteni? 

 

+ Árvizek lesznek és hurrikánok. Számos területen már most is védekezni kell az ilyesmi ellen. Mennyivel nő a költség? Hol? Hány embert érint? Emlékszünk-e pár éve a Katrina hurrikánra, amely letarolta New Orleans-t? Emlékszünk-e arra, hogy a probléma oka a rosszul megépített gát volt? Nehezen találsz New Orleans-nál sérülékenyebb várost, ha hurrikán elleni védelemről van szó, de még ott is simán megoldható lett volna, ha a városvezetés nem úgy látja el feladatát, ahogy azt egy központi tervezőtől tulajdonképpen várjuk, hanem mondjuk rendesen. Kétszer annyi pénzből nagyobb és gyakoribb hurrikánok ellen is lehet védekezni. 

 

+ Emelkedik a tenger szintje is. Milyen gyorsan? Mely városokat érinti? Mennyibe kerül Amszterdam vagy New Orleans mintájára gátrendszert építeni? A tengerszint alatti város koncepciója már az ipari forradalom előtt is valóság volt.

 

+ Ha a klímaváltozás tömeges kihalást okoz, az hogy néz ki részleteiben? Mely élőhelyek fognak milyen mértékben megváltozni? Hogyan hatnak ezek az emberi civilizációra? Milyen hatásokkal és milyen időkerettel kell számolni? Ha mindenképpen korlátozni kell a melegedést, annak milyen módjai vannak? 

 

+ El lehet téríteni napfényt magaslékörbe permetezett aeroszollal? Föld körül keringő tükrökkel? Vagy infravörös sugárzást elnyelő fóliával? Mennyibe kerül ez? Mennyi időnk van rá?

 

+ Lehet-e csökkenteni a légkör széndioxid-tartalmát? Milyen módszerek vannak erre? Ki lehet-e vonni technológiailag? Lehet növelni a biomasszát mondjuk tengeri alga felszaporításával? Mennyibe kerül és mennyi időnk van rá? Ha csökkenteni kell a kibocsátást, arra milyen eszközök vannak?

 

+ Nem kellene több pénzt fordítani fúziós energia kutatásra? A tórium alapú atomenergia hogy áll? De érdemes volna a hagyományos atomdossziét is újra megnyitni, hisz annak kockázatai messze elmaradnak a klímaváltozás mögött, nem? Ha egyszer ég a klíma-ház, nem biztos, hogy az atomenergia ellen pont most kell kampányolni.

 

Hol vannak mindezek a megfontolások a közbeszédből?

 

+ Ki olvasott már elemzést űrbe telepített infravörös árnyékolás megvalósíthatóságáról? Ki az, aki most hall róla először? Különféle zöld szervezetek és politikusok egyre közelebbi katasztrófát jósolnak: már csak harminc évünk, van, már csak húsz, sőt, már most is késő. 

 

+ Mennyi esély van húsz év alatt átállítani az egész civilizációnkat szénről úgynevezett megújulókra? Mekkora költség lenne az? És nem is csak a pénzre kell gondolni. Nem építeni új szénerőművet ingyen van, de akkor mi lesz a kétmilliárd törzsi szinten nyomorgó embertársunkkal?

 

Ha az egyik lehetőség az, hogy ötven év múlva több százezer milliárd dollárt kell majd fizetni a klíma helyrehozására, a másik pedig az, hogy száz év múlva is legyek fognak éhező gyerekek arcán mászkálni az afrikai szavannán, melyiket válasszuk?

 

Ez is egyfajta halogatás

 

Bőven van tennivaló. A természet nyomor és szenvedés, ezt örököltük, onnan jöttünk mi is. Az emberi történelem a nyomor és a szenvedés története, benne morzsányi kultúrával itt-ott. Félre ne értsen senki, az a pár morzsányi kultúra többet ér minden aranynál, szabad és kell is a mellkasnak büszkeségtől dagadni. De akkor is csak morzsa a nyüglődés bolygóméretű szemétdombján.

 

Valamikor a tizedik és tizenkilencedik század között valaki Európában kitalálta, hogy kell jobban csinálni. Nem tudom, ki volt, és nem tudom, hogy bárki más tudja-e. Valószínűleg nem egyvalaki volt, hanem egy folyamat, többszáz éves. Legyen ez a bölcsészek dolga, nekünk elég annyi, hogy

 

megvan a formula, és nagyon jó lenne megtartani. Nemcsak megtartani, hanem lehetővé tenni, hogy mások is lemásolják, ahogy lemásolta Japán, és lemásolta Dél- Korea, és lemásolta számos más ország.

 

Nem vagyunk készen. 

 

Még rengeteg emberhez kell eljuttatni a hírt erről a csodálatos találmányról. Ezt a szöveget Google Docs-ba gépelem be, közben zene szól az internetről streamelve. Nem tudok magyarul írni ezekről, mert annyira új mind, hogy nem lett rá magyar szó, vagy mittudomén, lehet, hogy lett, csak én nem hallottam. Eközben máshol emberek szalmaházban laknak és ökörrel szántanak.

 

Képzeljünk el egy világot, ahol mindenki úgy él, legalább úgy, mint mi. Egy világot, ahol Afrika közepén metropoliszok vannak egyetemekkel és gyárakkal. Képzeljük el azt, hogy a tudomány és a technológia nem áll meg addig sem, hanem lép még egy akkorát, mint az elmúlt ötven évben tette. Képzeljük el, hogy ez a társadalom áll majd szemben az emelkedő tengerszinttel és gyakori szárazsággal. Szerinted megbirkóznak vele?

 

Hozzászólnál te is a klímavitához? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Irriducibili nem csak egy ultracsoport volt Rómában: a csúcson ők látták el az olasz radikálisokat ruhával, az SS Lazio címerét pedig örökre összekötötték a szélsőjobbal.

A román fővárosban kifejezetten budapesti mintára, teljes összefogással venné át a hatalmat az ottani jobboldali ellenzék. Bemutatjuk a jelöltet.

Nem a gyilkosság, hanem értékpapír-hamisítás miatt ítélték 19 évre a politikához is közelálló Marián Kočner milliárdost. De ez hogyan hat a szombati választásokra?

Hogyan értékeli a két, MSZP-től DK-ba távozó polgármester döntését, és milyen a viszonya Dobrev Klárával? Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője válaszolt az Azonnalinak!

Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke pontosan erre készül a Hegyvidéken. Az Azonnalinak elmesélte, miért.

Hans Peter Doskozil jó szórakozást kívánt a minimálbérre pénzt sajnáló cégeknek Orbánnál.

A koronavírus-pánik helyett a kelet-európai kulturális értékek bemutatását tartjuk fontosnak.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Milyen lehetőségei vannak a felhasználóknak a techóriások adatszerzéseivel szemben? Milyen megoldásaink vannak, hogy ne a Facebook döntsön a demokráciánkról? Február 28-án erről lesz szó a Patyolatban.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás