+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. augusztus 27. kedd, 10:40
Tíz éven keresztül évi 2 százalékot lehetne keresni rajta, kritikusai attól tartanak, ez ismét eladósítja Németországot.

Míg Magyarországon a jobboldal még azt sem igazán tudta eldönteni, hol áll a klímaváltozás elleni küzdelemben, Bajorországban a korábban az Orbán Viktor-féle Fidesz egyetlen igazi nyugat-európai szövetségeseként jellemzett Keresztényszociális Unió (CSU) berlini alsóházi képviselőcsoportjának vezetője, Alexander Dobrindt

 

olyan ötlettel rukkolt elő, amivel nemcsak tenni lehet a klímaváltozás ellen, de keresni is rajta, ráadásul a német államot gyorsan pénzhez juttatja a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 

A CSU olyan, a német állami KfW fejlesztési bank által kibocsátott klímakötvényt javasol, amelynek kamata államilag garantált 2 százalék lenne – lejárati időként 2030-at jelölnének meg, a 2 százalékos kamatot évente fizetnék ki. Ez azt jelenti, hogy a klíma iránt elkötelezetteknek tíz évre kellene odaadniuk a pénzüket, a tőke ugyanis csak a lejáratkor jár vissza. 

 

Dobrindt az ötletet azzal indokolta, hogy a klímavédelem ügyének az tenne most jót, ha eurómilliárdos beruházásokkal klímabarát technológiákat fejlesztenének: „Ezért akarjuk a klímavédelem ügyének elkötelezett állampolgári kezdeményezéseket garantált kamatokkal ösztönözni és honorálni.” 

 

Kezdődik az eladósodás?

 

Dobrindt ötletét a német Wirtschaftswoche gazdasági hetilap szerzője, Heike Schwerdtfeger rögtön össztűz alá vette, mondván a 2 százalékos államilag garantált kamat bár nagyon vonzó, de túlságosan a piaci átlag fölött van, ráadásul a bajorok által kinézett KfW bank egyáltalán nem szorul rá a pluszpénzre.

 

A német Zöldek is kritizálták a CSU ötletét, mondván a klímavédelmet nem szabadna mesterségesen megdrágítani egy államilag garantált 2 százalékos kamattal. A CDU-ban alapvetően egyetértenek a CSU-s ötlettel, de azért hozzáteszik: a klímakötvénynek nem szabad veszélyeztetnie az egyensúlyban lévő államháztartást. (Magyarul ne legyen deficites az államháztartás a kamatfizetés miatt, és majd tíz év múlva ne keletkezzen adósság abból, hogy visszafizetik a befektetőknek a kötvénybe fektetett pénzt.)

 

Erre rímel a Münchner Merkur napilap főszerkesztőjének, Georg Anastasiadis a kommentárja: szerinte a klímakötvény egyben búcsú a schäublei fekete nullától, azaz a kiadások és bevételek egyensúlyától, azaz nem más, mint egy ügyesen álcázott eladósodás. „A fekete nullának vége lesz. Csak nehogy észrevegye bárki. Hiszen Merkel ezzel fémjelezve akar bevonulni a történelembe, nem a menekültek kancelláraként. Ezért barkácsol Berlin elsőként egy eurómilliárdos nagyságú klímakötvényt különböző ökocélok finanszírozására: ez a kormány aranytojást tojó tyúkja, ami egyszerre segíti a környezetet, a gazdasági fejlődést és a megtakarítókat.”

 

A német alaptörvény is rendelkezik arról, hogy az államháztartási bevételeket és kiadásokat „alapvetően” hitelek nélkül kell tervezni: ebbe az fér bele, ha maximum a GDP 0,35 százalékát teszik ki a hitelfelvételből származó bevételek. (A kötvénykibocsátás pedig az állam szemszögéből hitelfelvétel, csak a lakosságtól veszi fel azt.)

 

Jelenleg az eurózónában negatív a kamat: -0,4 százalékos kamattal kell számolni az Európai Központi Bank és a kereskedelmi bankok viszonylatában – de csak nagyon kevés bank számolja fel ezt a magánügyfelei számláin.

 

A klímakötvényes ötlet előtt pár nappal Markus Söder, az éppen óriási előretörésben lévő német Zöldek témáit rendre lenyúló bajor tartományi miniszterelnök bejelentette, hogy elege van a kis megtakarításokkal rendelkezőket sújtó negatív kamatokból, azaz amikor a pénzük nem nő, hanem csökken. 

 

„A spórolást jutalmazni kell, nem büntetni!”

 

– adta ki a jelszót, miután bejelentette, hogy Bajorország kormánya a német felsőházban indítványozni fogja, hogy a 100 ezer euró (32 millió forint) alatti befektetéseket ne érinthesse a negatív kamat.

 

FOTÓ: Taxrebate.org.uk / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Éppen annak a kerületnek a polgármestere kelt ki egy rosszul parkoló autó ellen,
ahol a parkolási pénzek beszedése kérdéseket vet fel.

Rákosmente fideszes polgármestere, Riz Levente negyvennégy évesen hunyt el.

Nyilvánosan próbálják megszégyeníteni, akit zsebtolvajnak gondolnak. A városvezetés nincs elragadtatva.

Állítólag a saját termékeit favorizálja a cég a keresési eredményekben. A Google-t már megbírságolták ezért egyszer.

Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás