+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. augusztus 21. szerda, 08:34
Depresszió, bipoláris zavar és skizoférnia: ezek a betegségek is gyakoribbak voltak ott, ahol rosszabb a levegő minősége – állítja egy új tanulmány.

Azoknál az embereknél, akik rossz levegőminőségű vidéken nőnek fel, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az életük során depresszió vagy bipoláris zavar alakul ki – írja az Independent egy kedden megjelent új tanulmányra hivatkozva. A kutatáshoz amerikai és dániai emberek millióinak adatait használták fel, amelyeket elemezve arra jutottak: szignifikáns, vagyis jelentős kapcsolat van a mentális zavarok és a légszennyezettségnek való kitettség között.

 

Amerikában egy 151 millió ember adatait tartalmazó egészségbiztosítói adatbázist elemeztek. Ennek eredménye szerint

 

a legrosszabb levegőminőséggel rendelkező területeknél 27 százalékkal volt nagyobb a bipoláris zavar, 6 százalékkal pedig a súlyos depresszió előfordulása, mint ott, ahol a legjobb volt a levegőminőség.

 

Dániában pedig 1,4 millió ember adatait vizsgálták, és azt találták: 29 százalékkal magasabb volt a mentális zavarok előfordulása a légszennyezettséggel leginkább érintett területeken élőknél. Például ott, ahol az emberek magas mértékű légszennyezettségnek voltak kitéve,  több, mint kétszeresére nőtt a skizofrénia megjelenése, de magasabb volt a személyiségzavarok, a depresszió és a bipoláris zavar aránya is.

 

A tanulmány egyik szerzője, Andrey Rzhetsky szerint a kutyákon és rágcsálókon végzett kutatások azt mutatják:

 

a légszennyezettség hatással lehet az agyra, gyulladást okozhat, ami pedig a depresszióra hasonlító tüneteket eredményez.

 

A professzor szerint elég valószínű, hogy hasonló módon hat az emberekre is a rossz levegőminőség.

 

A tanulmány kritikusai szerint viszont más tényezők is felelhetnek a rosszabb mentális egészségért azoknál, akik légszennyezéssel sújtott vidéken élnek, például ilyen lehet a nagyobb népsűrűség.

 

Tehát nehéz a levegőszennyezést önmagában mentális betegséget kiváltó faktorként azonosítani.

 

Ennek ellenére nem a mostani tanulmány az első, ami kapcsolatot vél felfedezni a mentlis zavarok és a légszennyezettség között, hasonló megállapításra jutottak például angliai kutatók is, amelyről itt lehet olvasni

 

Mindenesetre a WHO becslése szerint a légszennyezés évente hétmillió ember haláláért felel, vagyis olyan, mintha percenként tizenhárman halnának meg miatta.

 

FOTÓ: Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás