+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. augusztus 18. vasárnap, 08:10
Annak a pozíciónak, amiben 2014-ben volt az LMP, jelenleg nincsen tere a Fidesz választási rendszere miatt – mondja az összefogás kapcsán Heltai László, az LMP új budapesti elnöke. Az Azonnalinak adott interjújából kiderül az is, hogyan védené a budapestieket a buliturizmus káros hatásai ellen; mi a gátja annak, hogy a DK és a Momentum valódi környezetvédelmi intézkedések mellett álljon ki; és hogy ha a zöld fordulatra törekvő KDNP kérné, adna-e nekik tanácsot az LMP.

„A remény is meghalt” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a párttól elődje, a korábbi budapesti elnök, Moldován László. Ezt az LMP EP-választási eredményét nézve nehéz lenne cáfolni, ön tudná valamivel?

 

Persze. A választási eredmény egy pillanatfelvétel, ami tükrözte a választók hozzáállását az adott időpontban.

 

Az utolsó tíz napban esett be az LMP-t támogatók aránya, tehát sokkal több potenciális szavazója van, mint amit az eredmény mutat.

 

Mit gondol, miért szerepelt az LMP Budapesten is ennyire gyengén?

 

Az egész országban rosszul szerepelt az EP-választáson, a trendektől nem volt eltérés a fővárosban sem. A különbségek megmaradtak: Budapest belvárosában 3,5 százalékot értünk el, máshol meg 2 százalékot, persze ez nem egy nagy eredmény.

 

Ön budapesti elnökként hogyan tervezi rendbe tenni a párt fővárosi részét?

 

Most az önkormányzati választások az előttünk álló nagy feladat, és én arra szerződtem, hogy ezt menedzseljem. Az LMP-nek majdnem minden kerületben lesz önkormányzatiképviselő-jelöltje, így a feladatunk sikeressé tenni az együttműködéseket, amelyekben indulunk.

 

„Én őszig mindenképp folytatom önkormányzati munkámat, utána pedig annak függvényében, hogy sikerül-e a kerületben az ellenzéki pártoknak megegyezni egy méltányos és hatékony koordinációban” – ezt ön írta ki a közösségi oldalára az EP-választást követően. Sikerült méltányos és hatékony koordinációkat létrehozni?

 

Vannak hiányosságok és hiányérzetem, de a kerületek többségében sikerült. Továbbra is tartom, hogy az LMP-nek az ellenzéki oldalon van a helye, ellensúlyt kell képezni az Orbán-rendszerrel szemben, és ez Budapesten jó eséllyel megtehető, ebben nekünk segítenünk kell. Nyilván vannak nehézségek, hiszen az LMP számára új a helyzet és a többi párt számára is, hogy ennyire széleskörű együttműködést kell létrehozni a különböző ideológiájú pártok között.

 

Ön akkor nem tart attól, hogy Párbeszéd 2 lesz az LMP?

 

Nem. De az LMP-nek meg kell újulnia. Nyitottabbá kell válnia, szövetséget kell kötnie a zöld mozgalmakkal és más zöld pártokkal. Ráadásul a Fidesz választási rendszere miatt már kevésbé járható az út, amin eddig mentünk az eddigi választásokon.

 

Tehát annak a pozíciónak, amiben 2014-ben volt az LMP, jelenleg nincsen tere.

 

Az LMP helye az ellenzéki oldalon van, ez nem azt jelenti, hogy mindig mindent elfogadunk, de meg kell találni az együttműködés formáit, és meg kell találni az LMP helyét ebben a térben – ez pedig egy zöld pólus.

 

Erre mondta szintén az elődje, Moldován László, hogy Gyurcsány mögé állnak be tulajdonképpen.

 

Lehet ilyen jelszavakat mondani, én ezzel nem értek egyet. Helyben nem a pártközpont, hanem a helyi képviselők dolgoznak, ők képviselik az helyi szavazókat. Itt sokkal kevésbé fontos, ki melyik párt képviselője. Például Terézvárosban elég jó csapat jött össze, és ha sikerül nyerni, képesek leszünk megújult politikát folytatni. A hatodik kerület Budapest közepén van, ez a terület a leginkább fenyegetett a klímaváltozástól, a hőszigethatástól, minimális zöldfelület van, tehát egy olyan politikát kell folytatni, ami megmutatja, hogyan tudnak itt az emberek 10-20-50 év múlva is létezni és élni. Az itteni polgármesterjelölt, Soproni Tamás osztja ezeket a nézeteket.

 

Terézvárosban beadott egy előterjesztést, hogy hirdessen klímavészhelyzetet a kerület. Azon túl, hogy ez jól hangozhat a választóknak, van valami konkrét haszna is?

 

A klímavészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy tudatában vagyunk ennek a fenyegetésnek, és komolyan vesszük. Ez önmagában csak egy plecsni lenne, de klímavédelmi tervet is kellene készítenie a kerületnek, például hogy hogyan fogjuk zöldíteni a területeket, hogyan tesszük hűvösebbé az utcákat, élhetőbbé a lakásokat, mit kezdjünk a villámárvizekkel, vagy hogy hogyan működjön hulladékmentesen az önkormányzat.

 

Azt például hogyan oldanák meg, hogy a sok terézvárosi turista és a lakosok között ne legyen konfliktus?

 

Kezdetben jó hatása volt a buliturizmusnak: a lerobbant üzletek, épületek megújultak, de azt gondolom, hogy ez már túlhaladta a hely eltartóképességét, ezért korlátozásokra van szükség. Korlátozni kell az éjszakai nyitvatartásokat és az Airbnb-t, vagyis a rövid távú lakáskiadást, hiszen senkinek sem jó, ha eltűnnek a kerület őslakosai.

 

Ezeket hogyan lehetne megvalósítani a gyakorlatban?

 

Zárvatartás tekintetében Terézváros tekintetében elég jól működik a gyakorlat, amit az elmúlt öt évben folytattunk az önkormányzatban.

 

Ott új vendéglátóhelyeknek csak azzal a feltétellel adtunk ki engedélyeket, hogy hétköznap éjfélkor, pénteken és szombaton pedig legkésőbb hajnali kettőkor bezárnak.

 

Ez nem egy drasztikus szabályozás, évek alatt fejti ki a hatását, de tudjuk ajánlani a többi kerületnek is.

 

Az Airbnb esetében viszont moratóriumot kellene hirdetni: mostantól kezdve ne lehessen több airbnb-s lakást „nyitni”. A moratórium ideje alatt pedig olyan szabályozást kell kialakítani, ami nem csak a társasházakra bízza a döntést, hogy lehessen-e rövidtávra lakást kiadni – mert van, ahol már kisebbségben vannak a valós lakók.

 

Tehát olyan szabályozás kell, ami egynegyed- vagy egyharmad arányban szabályozza az így kiadható lakások arányát egy házban, emellett pedig rendezni kell az adózási helyzetüket. Továbbá a hosszútávú lakáskiadást ösztönző lépéseket is kell tenni, mert az Airbnb-nek is szerepe van abban, hogy olyan drágák az albérletek, hogy például egy tanár nem tud magának lakást megfizetni a kerületben.

 

Reálisan mi az, amit az LMP remélhet az őszi önkormányzati választásoktól?

 

Reálisan nézve azt gondolom, egy tucatnyi önkormányzati képviselőnk lesz, rajtuk pedig nagy felelősség, hiszen ők képviselik majd a zöld gondolatokat.

 

És most van szükség igazán az LMP-re, mert napjainkban kezd bekövetkezni az a klímakatasztrófa, amit tíz éve mondunk, és mi tudjuk azt, hogy erre mi a válasz és azt hogyan lehet megvalósítani.

 

Közben a Momentum szerint is alap zöldnek lenni, a DK is elkezdett ilyen kérdésekkel foglalkozni, még a KDNP-nek is eszébe jutott, hogy mostantól kiemelten foglalkozzon a teremtésvédelemmel. Elég lesz az LMP-nek hosszú távon a zöld fókusz?

 

Azt könnyű mondani, hogy zöldek vagyunk és szeretnénk, ha a Föld megmenekülne. Az ehhez szükséges intézkedéseket viszont már nehezebb meglépni:

 

például ha a Momentumra és a DK-ra gondolunk, ők sokkal liberálisabb pártok, az ő piacbarátságuk biztosan gátja annak, hogy olyan valódi környezetvédelmet segítő intézkedések mellett kiálljanak, mint például az EU-ban az erőforrások szabadkereskedelmének korlátozása.

 

Ami a KDNP-t illeti, ha ők tényleg zöldek akarnak lenni, akkor még nagyon hosszú út áll előttük. Sok sikert kívánok nekik ehhez, de az eddigi cselekedeteik nem támasztják alá, hogy ezt a kérdést bármennyire is komolyan vették volna. Sőt.

 

Ha a KDNP kérne, az LMP adna nekik tanácsot zöld ügyekben?

 

Természetesen, hiszen a cél az közös kell, hogy legyen. Ha tényleg megtérnek, mi annak csak örülünk.

 

FOTÓ: Heltai László / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Több utcát is letakarítottak állítólag a Csarnoknegyedben szombaton, legalábbis ezzel dicsekszik a VIII. kerületi önkormányzat. Mutatjuk, mennyi látszik belőle most.

Csak egy kis áramszünet volt a támadás eredménye, de kiderült: valószínűleg nem ez volt a támadók célja.

Minél mérgesebb, annál erősebb: nem épp úgy történik a zöld fordulat a brit miniszterelnöknél, ahogy arra számítanánk.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás