+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szőke Mihály
2019. augusztus 16. péntek, 10:44
Hogy mikor tudnék nagyon örülni annak, ha a Fradit búcsúztatnák a Bajnokok Ligájából? Ha a miskolci csapat verné ki onnan.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nagyon nem értek egyet Fekő Ádám Nemzetellenes dolog lenne röhögni a Fradin, ha szívatják őket Európában? című cikkével.

 

Nem, nyilván senki nem lesz nemzetellenes, ha nem néz focit, ha más csapatnak szurkol, utálja stb. Annak, hogy a magyar futballcsapatok oly ritka európai kupaszereplését gyakorlatilag a teljes magyar futballszerető közeg nézi (és nagyrészt az aktuális csapatoknak szurkol is), sok oka van, az egyik ezek között a minősíthetetlen színvonal, ám ennek semmi köze sincs az elcseszett nemzettudatunkhoz (ami szerintem csöppet sem elcseszett, csak ugyanannyira különbözik a többi nemzettudattól, mint a többi egymástól).

 

Az NB1 minőségében, a fociba ölt felesleges pénzek kártékonyságában, a szaksajtó lakáj hozzáállásában valószínűleg maradéktalanul egyetértünk, illetve ezen kérdések morális vetülete (jó helyen van-e ott az a sok pénz, tényleg ennyi fizetést érdemelnek egy ilyen színvonalú bajnokságban a játékosok) más téma, és gyanítom, itt sem lenne késhegyig menő vitatkozás.

 

A cikkben feltett következő kérdésre viszont igencsak félrecsúszott válasz született: egyes klubcsapatok teljesítménye nemzeti ügy, vagy sem? Nagyon sokan érzik úgy, hogy igen!

 

Van-e ezzel a jelenséggel probléma? Szerintem nincs.

 

A Fradinak kivételezett helyzete van a magyar klubok között, és a szerző nem csak a nemzetközi kupaszerepléssel kapcsolatban, hanem úgy általában a Fradi-jelenséggel kapcsolatban ír pár sort, például:

 

miért van az, hogy valaki Debrecenben szurkol a Fradinak? Mert a Ferencváros Magyarország legeredményesebb klubja. Szerintem ennyi.

 

Persze ráépült egy mítosz, és manapság inkább csak a múlt kiemelkedőbb eredményei tartják fenn (ha egyáltalán még van) a klub renoméját. Egyszerűen azért szurkolnak sokan a Fradinak a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjain, amiért sok vidéki angol szurkol a Manchester Unitednek, sok nem müncheni bajor a Bayern Münchennek. Nyilván annak akarnak szurkolni az emberek, akinek lehet. Szinte biztos vagyok benne, hogy Horvátországban a teljes futballszurkoló népesség szorított a Dinamo Zagrebnek, hiába él az adott delikvens Eszéken, Splitben vagy Melbourne-ben, ahol szintén található futballcsapat.

 

Nem tisztem és nem is fűlik a fogam ahhoz, hogy a köztévét védjem, ám jelen esetben valószínűleg nem ők akarták „eladni”, hogy az egész ország (legyen nemzet) figyelemmel kísérte a Fradi szereplését – horribile dictu, még szurkoltak is neki! –, hanem tényleg nagyon nagy része a futballtnézőknek amúgy is így tett. Nagyon sokan, nem csak budapestiek, és nem csak fradisták szerették volna, ha BL-főtáblára kerül a csapat.

 

Miért nem érzem ezt a jelenséget torznak, vagy miért nem vonom le ebből azt a következtetést, hogy el van cseszve a nemzettudatunk? Az egyik okot a szerző leírja, azt csak árnyalnám. Igen, sajnálom, hogy örülni kell a lehulló morzsáknak is a magyar fociban, és nem azon kell szorongani, hogy a Zalaegerszeg vagy a Fradi szerez-e több BL győzelmet. Én magam kilencvenesként nem is emlékszem olyan időkre, amikor ne lehulló morzsákból kellett volna táplálkozni.

 

Ahogy a szerző kicsit később fogalmaz, ezt a legtöbben valahogy igyekszünk elfogadni, lenyelni. Amikor a Debrecen volt ott a BL-táblán, DVTK-szurkolóként ugyanúgy tudtam örülni az eredménynek, és követtem a meccseik minden egyes percét. Amikor a Videoton jutott ki az EL-be, legszívesebben kimentem volna a hazai meccsekre szurkolni nekik, ahogy a fradista öcsém tette…

 

Hogy mikor tudnék nagyon örülni annak, ha a Fradit búcsúztatnák a Bajnokok Ligájából? Ha a miskolci csapat verné ki onnan.

 

„Hogyan néz ki ez rendes helyeken?” – teszi fel a kényelmetlenül demagóg kérdést a költő, kényelmetlenül demagóg megválaszolással. Milánót hozza fel példaként, azt az Európában is ritkaságnak számító várost, ahol az egy főre jutó BL-győzelmek száma valószínűleg jóval magasabb, mint bármelyik térségünkben található településen: a felhozott két csapat az AC Milan (7 BL-győzelemmel) és az Inter (3 BL-győzelemmel).

 

Ha én milánóiként bármelyiknek szurkolnék, nyilván (a bajnokság megnyerésén túl) az egyik fő kérdésem az lenne, hogy több BL-győzelmet halmozzon össze a csapat, mint a rivális. De ott egy ilyen esemény nem is egy olyan csoda, mintha mondjuk a DVTK és az ősellenség Nyíregyháza kontextusába tesszük a kérdést: ha a nyíregyi Spartacus behúzna egy BL-győzelmet, nemhogy megharagudnék, hanem inkább mezítláb elzarándokolnék a csodálatos esemény helyszínére.

 

A nagyképet nézve valószínűleg a vágyott Nyugaton is vannak hasonlóságok, egy délolasz kisvárosi fociszurkoló honpolgár, azon kívül, hogy kijár a helyi többedosztályú meccsre, választ egy komoly eredményekkel rendelkező közeli olasz klubot, (és a „közel” alatt Magyarországnyi távolságokat értek) és annak szurkol, úgyis, ha nem nagyon jár az adott városban (maximum a meccs miatt).

 

Amúgy is, miért gondoljuk, hogy a csapatoknak való szurkolás lokálpatriotizmus? Ezt a kifejezést nagyon nehezen tudom értelmezni, amikor

 

a sikeresebb kluboknak másik kontinensekről is jelentős számú, elkötelezett szurkolói vannak.

 

Vagy ikercsapataik.

 

Azzal tényleg baj van, ha erőltetni akarják az „egy a tábor, egy a zászló” jelmondatot, de nem tudom, kinek jutna ma eszébe nálunk olyasmi, hogy „támogatom a Fradit, biztosan jó, mert magyar”. A szerző jól írja, valóban azért szurkol valaki egy klubnak, mert érzelmileg kötődik hozzá (vagy éppen ez jutott).

 

De kötődhetünk más-más szinten több csapathoz is.

 

A DVTK-nak szurkolok, mert miskolci lokálpatrióta vagyok és kötődöm Miskolchoz. Szurkolok bármely magyar csapatnak, ha van rá esély, hogy kijussanak az európai kupasorozatokba, mert magyarként érzelmileg kötődöm Magyarországhoz és városaihoz (Budapesthez mint fővároshoz, ahol időm nagy részét töltöm, különösen); így miskolciként még Koplárovics góljához is kötődhetek, oké?

 

Azzal, hogy a Fradi kiesett, legnagyobb szimpátiával a Dinamo Zagreb és a CFR Cluj (Kolozsvári Vasutas Sport Club) szereplését fogom követni, mivel érzelmileg kötődöm Közép-Kelet-Európához. Általában az európai focit és a Bajnokok Ligáját nézem, mert európaiként érzelmileg kötődöm a focihoz; és Európához.

 

Fekő Ádám cikkéhez nem csak ez a válasz érkezett. Olvasd el Kovács Dániel írását is a Ferencváros védelmében!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás