+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 12. hétfő, 09:32
Ankara úgy megsértődött, hogy az amerikaiak nem akarnak nekik F-35 vadászgépeket eladni, hogy inkább az oroszokhoz fordulnak.

Miután az Egyesült Államok eltiltotta Törökországot az F-35 vadászgépek megvásárlásától, az egyébként NATO-tagállam törökök most azt fontolgatják, hogy inkább Szuhoj Szu-35 típusú vadászbombázókat vásárolnak az oroszoktól – minderről a Yeni Şafak kormányközeli török napilap adott hírt.

 

Az amerikaiak nagyon egyszerű okból tiltották el a törököket a Lockheed Martin hipermodern, de költségei miatt sokat kritizált gépeinek megvásárlásától: a török kormány ugyanis Sz-400 típusú orosz légvédelmi rendszereket vásárolt,

 

mely miatt az oroszok ellenfeleinek számító Egyesült Államok, amely mellesleg a NATO-n belül elméletileg Törökország katonai szövetségese, kiakadt.

 

Donald Trump elnök még július közepén jelentette be, hogy az Sz-400-asok miatt nem adnak el F-35 vadászgépeket Ankarának, a törököknek eladott légvédelmi rendszerrel az oroszok ugyanis túl sok belső információhoz juthatnának hozzá az F-35 lopakodórendszerével kapcsolatban. Ráadásul egy 2017-es, CAATSA névre hallgató amerikai törvény azt is kimondja, hogy az oroszoktól katonai felszerelést vásároló NATO-tagállamok szankciókkal nézhetnek szembe az Egyesült Államok oldaláról. „Mivel orosz rakétákat vásároltak, nem adhatunk el nekik több milliárd dollár értékben vadászgépeket. Ez így nem tisztességes” – jelentette ki Trump, az amerikaiak ugyanis inkompatibilisnek nevezték az orosz elhárítórendszer, és az amerikai vadászgépek meglétét.

 

Trump egy hónappal ezelőtt történt bejelentésére most érkezett erős török válasz: ugyanis a kormánypárti lap információi szerint a török védelmi minisztérium megfontolja az oroszok Szu-35-ökkel kapcsolatos ajánlatát, melyeket az orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronexport adna el Ankarának.

 

Az Sz-400 légvédelmi rendszerek darabjai is nemrégiben érkeztek meg Ankarába, jelenleg is tizennégy repülő áll egy ankarai légibázison az orosz rendszer darabjaival.

 

Az Sz-400-asok összeszerelése 2020 áprilisában fejeződhet majd be.

 

A témával kapcsolatban érdekes kérdés az orosz-török viszony alakulása. A két ország viszonya ugyanis 2015 végén fagyossá vált, mikor a török légierő légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésén lévő orosz bombázót. Ezt követően a felek lassan közeledtek egymáshoz újra, majd Erdogan és Putyin csak 2017 elején találkoztak újra a másfél éves krízist követően. A képet ugyanakkor tovább árnyalja, hogy Oroszország egyik fő ellenfele, Ukrajna államfője augusztusban Ankarába látogatott: Vologyimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján Erdogan pedig leszögezte, nem ismeri el a Krím „illegális orosz megszállását”. A fő ok Erdogan számára itt a jelentős, krími tatár kisebbség védelme.

 

Ahhoz képest, hogy az orosz külügy a Krím témájában milyen hevesen rohan ki más államok ellen, kifejezetten visszafogottan nyilatkozott a Krím orosz szenátora, Szergej Csekov: ő megengedően annyit mondott, hogy „megérti” a törökök pozícióját, és nem aggódik emiatt.

 

CÍMLAPMÉM: Azonnali / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás